Értékelés: 9/10 Így értékelünk mi »


tuzszekerek1Gyorsabban, magasabbra, erősebben!” Kezdetektől ez az olimpiai jelmondata, és ez hajtotta azt az egymással messze ellentétben álló két brit atlétát is, akik ugyanúgy a tökéletességet keresték önmagukban. A játékok kezdetének 120. és a film 35. évfordulója alkalmából néztünk rá, miben aktuális és miben más ma a világ, mint volt 1981-ben vagy 1924-ben. Tűzszekerek kritika.

Mennyit ér egy túláhított győzelem? Esetleg nemes gesztusokkal veszíteni dicsőbb tett? Ez a vita legfőbb tárgya két cambridge-i professzor és Harold Abrahams (Ben Cross), az 1924-es párizsi olimpiára készülő londoni sprinter, az egyetem diákja között. Az őszinte, jó értelemben vett amatőr sport áll szemben ebben a beszélgetésben a profi szellemiséggel, az önmagának hivatásos edzőt szerződtető, a győzelem mögé mindent besoroló, szenvedélyes futóval. A történések legfelsőbb szintjén konzervatív hagyományok ütköznek a ’20-as években még valóban nagyrészt ismeretlen profizmussal, a felszín alatt azonban már sokkal inkább az embertípusok súrlódnak. Az „ószövetségi névvel” bíró Abrahams (micsoda burkolt zsidózás az elitista Cambridge-ből) a professzorok szerint másik hegyen áll, hiszen más az istene.

Hirdetés

Ez a fajta másság hajtja legelőször a brit futót, és ez az, ami még inkább megerősödik benne, amikor megismeri a skót protestáns misszionáriust, a rögbijátékosból futóvá lett Eric Liddellt (Ian Charleson), aki szemmel láthatóan mindenben ellentéte Abrahamsnek. Származása és az ebből eredő társadalmi elfogadottsága csak az egyik szempont, bár kétségtelen, hogy amíg Abrahamsnek Cambridge diákjaként kell elfogadtatni magát az egyre ellenségesebb hangvételű Európában, addig az ismert és közkedvelt rögbijátékos igazán otthon érzi magát az egyetemen. A sporthoz, futáshoz való viszonyuk is más.

Ugyan mindketten valami más tudatállapotba kerülnek futás közben, valami szenvedély hatja át őket, de amíg Abrahamsnek a futás a minden, úgy érzi, ettől függ az ő elfogadottsága, addig Liddellnek a sport csak eszköz. Neki Isten az első, szerinte ő is kedvét leli futásában, az ő dicsőségére teszi. Talán már meg sem lepődünk, amikor ilyen vallási szempontok vezérlik őt Párizsban is: vissza akar lépni a 100 méter előfutamaitól, mert azokat vasárnap rendezik. Kénytelen átváltani 400 méterre, ami az utolsó pillanatban rendkívül kockázatos vállalkozás.

tuzszekerek2

A 35 évvel ezelőtt készült film néha ma már lassúnak és körülményesnek is tűnhet, a maga idejében mégis komoly hatást ért el: premierje az 1981-es Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjában volt, ahol elnyerte az Ökumenikus Zsűri díját, ahogy díjat kapott alakításáért az Abrahams edzőjét, Sam Mussabinit játszó Ian Holm is. A következő Oscar-szezonban 4 díjjal jutalmazták, Az elveszett frigyláda fosztogatóival együtt abban az évben a Tűzszekerek volt a legsikeresebb alkotás: legjobb film, legjobb forgatókönyv, legjobb jelmez, legjobb filmzene. Vangelis ikonikus dallamai a hozzá társuló képekkel a mai napig megvannak mindenkinek.

Mind ugyanabban a fehér mezben vannak, mindnek ugyanúgy peregnek a másodpercek.

Az ikonikus jelző egyébként nem áll messze a filmtől. Nincs olyan mozgóképes montázs, amiben ne szerepelne a tengerparton csupa fehérben futó férfiak képe. A 35 éve tartó kiemelt figyelem pedig a két élő-lélegző főhős sziklaszilárd akaratának tudható be. A Tűzszekerek ugyanis a valóságot vitte vászonra, viszonylag kevés benne a rendező, Hugh Hudson személyes elképzelése, Colin Welland forgatókönyve is leginkább abban erős, hogy megfelelő jelenetekkel tudta kiemelni a két férfi erős elszántságát.

tuzszekerek3

A két sors sokkal többről szól, mint 100 vagy 400 méteren elért sikerükről, mint ahogy általában a sportban és az olimpiai eszmében is több van, mint testmozgás vagy nyitó- és záróünnepség. Valahogy itt mindenki eggyé válik, hirtelen eltűnnek a különbségek. S épp az a bizonyos futó nyitókép fejezi ki legjobban az egységet és egyenlőséget, amiről az egész film szól! Hogy mindannyian ugyanoda jutunk – talán ezért tudta ezt legjobban egy liverpooli munkásfiú megírni forgatókönyvében. Minden brit atléta, legyen angol vagy skót, fusson a társadalomért, Isten dicsőségére vagy csak saját magáért – mint a hobbiból gátfutó Lord Andrew Lindsay (Nigel Havers) –, mind ugyanabban a fehér mezben vannak, mindnek ugyanúgy peregnek a másodpercek. És noha jönnek-mennek korrupciós ügyek, doppingbotrányok, bojkottok és kizárások, melyek veszélyeztetik a sport tisztaságát, a lényeg 120 éve változatlan.

Legyen így mától is két hétig!

Adatlap

Tűzszekerek (Chariots of Fire)
színes, magyarul beszélő, angol filmdráma, 123 perc, 1981

rendező: Hugh Hudson
forgatókönyvíró: Colin Welland
zeneszerző: Vangelis
operatőr: David Watkin
jelmeztervező: Milena Canonero
producer: David Puttnam
executive producer: Dodi Fayed
látványtervező: Roger Hall
vágó: Terry Rawlings
 
szereplők: 
Harold Abrahams: Ben Cross
Eric Liddell: Ian Charleson
Edző: John Gielgud
Sam Mussabini: Ian Holm
Lord Andrew Lindsay: Nigel Havers
Sibyl Gordon: Alice Krige
Lord Birkenhead: Nigel Davenport
Aubrey: Nicholas Farrell
Henry Stallard: Daniel Gerroll
, ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments