Értékelés: 8/10 Így értékelünk mi »


a_kelletlen_utitars_4A kelletlen útitárs női filmnek indul, aztán furcsa mód megfeledkezik a hőseiről, így nehezen értelmezhető üzenettel hagy magunkra.

A film

Tommy Lee Jones otthonosan mozog a tág értelemben vett Vadnyugaton – legyen kortárs (Melquiades Estrada három temetése) vagy történelmi a környezet, a színész-rendező mindig valami sajátos, ritkán látott minőséget fedez fel a sokszor feldolgozott helyszínben, az ott élők kevésbé ismert arcát bemutatva. A kelletlen útitárs is egy sokkolóan szokatlan alaphelyzettel indít – sokáig úgy tűnik, a kibontakozás is méltó lesz a felütéshez, de egy ponton meglepő irányt vesz a történet. Hogy ekkor mi történt, érthetetlen – a végig nagyon nyers és kíméletlen, 9/10-es filmből egyszeriben egy célját tévesztett, csapongó művészfilm lett.

De kezdjük az elején. A kelletlen útitárs a Vadnyugaton lehetséges női szerepek problematikusságára hívja fel a figyelmet – a megszokottnál sokkal merészebben kiélezve a helyzetet, ugyanis itt a nők vagy beleőrülnek, vagy belehalnak a rájuk kényszerített vagy kellemetlenné, teljesíthetetlenné vált elvárásokba. A négy központi női karakter közül csak hármat nyilvánítanak őrültnek, de a negyedik, az őket hazakísérő Mary Bee Cuddy (Hilary Swank) is látványosan fuldoklik a látszólagos függetlenségben, így őrült tettekre is képes.

Hirdetés

a_kelletlen_utitars_3A három „őrült” nő esete a házasság lehetséges kudarcait listázza: a háziasszonyként, anyaként vagy feleségként csődöt mondó nők úgy dolgozzák fel a feldolgozhatatlan tragédiákat, hogy kivonulnak a világból – más kérdés, hogy a kudarcokért nehezen okolhatóak. Ők mégis drasztikusan reagálnak, a férjeik pedig lemondanak róluk; ezért a hazaszállítás. Mary Bee látszólag erősebb náluk, hiszen egyedül próbál talpon maradni a férfiak uralta világban, de a film tanúsága szerint ez is kivitelezhetetlen – elvállal egy alapvetően férfimunkát, de közben két sikertelen kísérletet is tesz arra, hogy férjet találjon magának. Ha viszont találna, akkor bizonyára úgy végezné, mint a másik három. Azaz nőnek lenni a Vadnyugaton egyszerűen lehetetlen.

Ha ez még nem lenne elég kritikus Vadnyugat-értelmezés, a film során egyre inkább bebizonyosodik: a helyszín, a pionír-élet nemcsak a nőket, de a férfiakat is tönkreteszi. A kietlen, minden otthonosságtól mentes helyszín az, ami brutális tettekre kényszeríti az itt tengődőket. A jellegzetesen kortárs, kiábrándult gondolatiságú filmet az teszi (átmenetileg) női filmmé, hogy rámutat: ennek ellenére csak a nőket zárják be, a férfiak csendes, civilizáltnak álcázott megszállottságukban élhetik világukat.

a_kelletlen_utitarsSajnos az ígéretes filozófiai alapozás ellenére A kelletlen útitárs nem igazán tud mit kezdeni ezzel a messzire vezető problematikával. Amerika-kritikának nem elég explicit, amit látunk, de végül nem bomlik ki eléggé egyik őrült nő személyisége sem. A film megelégszik annyival, hogy „megőrültek”, innentől fogva pedig szinte biodíszletként hurcolják őket át az országon – még a kicsivel nagyobb hangsúlyt kapó, három gyerekét elvesztő anya (az epizodista Meryl Streep lánya, Grace Gummer játssza) sem emelkedik ki közülük. Épp emiatt a jól bevált utazás-motívum is kiaknázatlan marad: csak a két főszereplő, Mary Bee és Tommy Lee Jones karaktere, a „kelletlen útitárs” George Briggs kerül közelebb a nézőkhöz.

Egy ponton aztán érezhetően meg is törik a film: amikor Mary Bee kilép a történetből – ez egészen meglepő húzás, hiszen egészen addig úgy tűnt, ő a főszereplőnk, ráadásul ez a fordulat egyáltalán nem következik az előzményekből. Rossz ezt kimondani, de olyan, mintha Tommy Lee Jones férfiúi egója győzött volna, hiszen innentől A kelletlen útitárs megszűnik női filmnek lenni, azaz elveszíti eddigi értelmezési keretét. Ahogy fokozatosan eltávolodunk Mary Bee-től, úgy kerül át a hangsúly George Briggsre, ami ugyan igazolja „a férfiak is őrültek”-gondolatot, a történet kifutása mégis megkérdőjelezhető. A film jelenetről jelenetre rosszabb lesz – érthetetlen például Hailee Stanfield beemelése, akinek a karaktere csak lóg a levegőben, nem jut elég idő kibontani egy újabb, az eddigiektől érezhetően különböző női figurát.

a_kelletlen_utitars_2Nehéz ítéletet mondani A kelletlen útitársról, hiszen értékelhetjük félresiklott szerzői szándékú, öncélú filmként és megbicsakló dramaturgiájú, de eredendően bitang erős alkotásként is – ami mindenképpen javára írható, hogy gondolatébresztő mű, ráadásul egy csomó alulértékelt színésznek kínált jobbnál jobb szerepeket.

A lemez

A kiadvány nem tartalmaz extrákat.

Adatlap

A kelletlen útitárs

/The Homesman/

színes, magyarul beszélő, amerikai filmdráma, 118 perc, 2014

 

rendező: Tommy Lee Jones

író: Glendon Swarthout

forgatókönyvíró: Tommy Lee Jones, Kieran Fitzgerald, Wesley Oliver

zeneszerző: Marco Beltrami

operatőr: Rodrigo Prieto

producer: Tommy Lee Jones, Luc Besson, Michael Fitzgerald

vágó: Roberto Silvi

 

szereplők:

Tommy Lee Jones (George Briggs)

Hilary Swank (Mary Bee Cuddy)

Sonja Richter (Gro Svendsen)

John Lithgow (Reverend Dowd)

Miranda Otto (Theoline Belknapp)

Tim Blake Nelson (The Freighter)

Barry Corbin (Buster Shaver)

 

IMDb

Mafab

 

A megjelenés dátuma: 2016. január 18.

Szinkron: magyar és angol 5.1 (DD)

Felirat: magyar

Extrák: -

, , , , , ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments