Értékelés: 8/10 Így értékelünk mi »


veri_az_ordogAndrás Ferenc briliáns szatírájában ami elromolhat, el is romlik – ritkán érezzük, ízleljük, szagoljuk ilyen pontosan a szocialista vidéki Magyarországot. Ez a világ önmagában elég groteszk, nem is kell elé görbe tükröt tartani.

A film

Csodálatos, egyben hihetetlen, hogy András Ferenc elsőfilmje átcsúszott a cenzúrán, hiszen antihősei – akik között van egy megsavanyodott pártfunkcionárius is – majdnem olyan kedvezőtlen képet festenek az országról, mint A tanú szerencsétlenkedő Pelikán Józsefe. Igaz, a Veri az ördög a feleségét inkább a magánélet veszélytelenebb közegében mozog, bár a folyamatos célozgatások végig játékban tartják a közéleti dimenziót is: a Kajtár család ugyanis képtelen helyénvalóan viselkedni, állandóan kicsúszik a szájukon valami nem odaillő – rendszeresen a vendég Vetró elvtársnak címezve. Ügyeskedésük előnytelen fénytörésben mutatja be a falusiak életmódját, gondolkodását, túlélési lehetőségeit – alkoholizmus, általános butaság, zsákutcába jutott életek… Persze ezt nem kötelező általános érvényűnek látni, s úgy tűnik, a korabeli döntnökök nem is akarták.

Hirdetés

veri_az_ordog_3A film közege mindannyiunk számára ismerős lehet még akkor is, ha 1977-ben nem éltünk. Egyrészt a szocialista vidék jellegzetes tárgyi kultúrája a maga groteszk eklektikájában és ízléstelenségében még évtizedekkel később is ugyanígy kísért; a Balaton-parti családi ház berendezése ijesztően élethű a filmben, a naiv, kopott szentképek, túlretusált családi fotók és kommunista relikviák békésen megférnek egymás mellett a horgolt terítőn, közvetlenül Korda György újságból kivágott fotója alatt. Itt kap jelentőséget, hogy a film augusztus 20-án játszódik: a túlterhelt ünnep (alkotmány, új kenyér, Szent István) ugyanúgy tengődik, mint egy ilyen agyonzsúfolt, ellentmondásos berendezésű ház. A nagy nap vegyes gesztusokra készteti az embereket, a falusi búcsú, a tévében közvetített állami ünnepségek és a család viszonyulása mindehhez önmagán túlmutatva pontos látlelet a huszadik század ideológiai labirintusában botorkáló kisemberekről. Kajtár bácsi ugyanolyan büszke kommunista matrózmúltjára, mint arra, hogy mozdonyvezetőként (száll a négyhuszonnégyes) ő szállította körbe a Szent Jobbot – nem fogja fel, hogy Vetró elvtárs előtt az utóbbit nem túl szerencsés emlegetni.

Másrészt az alapkonfliktussal is mindannyian találkoztunk hol az egyik, hol a másik oldalon állva: amikor a család – tele hátsó szándékkal – kétségbeesetten próbál egy fontos vendég kedvében járni, de csak egyre kínosabb helyzetbe kerül. Mit lehet tenni, ha a lenyűgözni, megvesztegetni kívánt elvtárs (aki csak egy utat jött átadni, de nyilván a tévéműsorba is lehet beleszólása) gyomorbajos, így a Szindbád-léptékű lakomából semmit nem fogyaszt? Sok hasonló film egyből a dolgok közepébe vág, majd nem tesz mást, mint futószalagon szállítja a ciki jeleneteket – a Veri az ördög a feleségét azonban nem hagyja, hogy a pikáns alaphelyzet azonnal elszabaduljon, a történet ügyesen kiszámított dramaturgiai ívet követ, tele egyedi sorsokkal, epizódokkal. Azaz fokozatosan válik egyre groteszkebbé a szituáció, sőt, még egy katartikus csúcspontot is tartogat a film. Így eléri azt a bravúrt, hogy egyszerre lehet tragédiaként és komédiaként értelmezni a Kajtár család életét.

veri_az_ordog_2Ugyanez az aprólékosság, részletgazdagság figyelhető meg a film verbális humorában is – Bereményi (társ-)forgatókönyvében megállás nélkül követik egymást a több szinten mozgó, gyakran észrevétlen poénok; a nyelvhasználat, a család kifejezéskészlete legalább annyiban felelős a kényelmetlen helyzetért, mint a tetteik. Bereményit dicsérik a döbbenetesen életszerű párbeszédek, a színészek (mind csúcsformában játszanak, kiemelném Pásztor Erzsit) mintha végig rögtönöznének, miközben hallatszik a tervezettség, hiszen még a megszólításoknak (nagyságos asszony) is jelentősége van. Ezen túl a rajongók – szokás szerint – felfedezhetik a Bereményi-univerzum visszatérő jegyeit; a 424 mellett a Vetró és a Dodó név lehet ismerős más műveiből. Amíg vannak emlékeink erről a korszakról, pimaszul szórakoztató marad a Veri az ördög a feleségét – amint eltűnnek, ez a film lesz a mementó.

A lemez

A kiadvány érdekfeszítő bónuszanyagának számít az Augusztus 20-a a magyar filmhíradókban című összeállítás.

Adatlap

Veri az ördög a feleségét

színes, magyar filmszatíra, 95 perc, 1977

rendező: András Ferenc
író: Bereményi Géza
forgatókönyvíró: András Ferenc, Kertész Ákos
zeneszerző: Kovács György
operatőr: Koltai Lajos
vágó: Morell Mihály

szereplők:
Kajtár Jolán - Pécsi Ildikó
Kajtár felesége - Pásztor Erzsi
Kajtár - Szabó Lajos
Vetró - Anatol Constantin
Kajtár Pityu - Bíró Zoltán
Kajtár Marika - Fésüs Mária
Sarlai Imre
Spányik Éva

IMDb

Mafab

A megjelenés dátuma: 2015. augusztus 11.
Szinkron: magyar Surround (DD)
Feliratok: magyar, angol
Extrák: Kisfilm: augusztus 20-a a magyar filmhíradókban

, , , , ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments