Ha a kémthrillerek rajongói nem bírják ki a Suszter, szabó, baka, kém és az új James Bond film között, úgy étvágycsillapításként bepótolandó Az adósság izgalmas korongja.
A film
A történet két síkon játszódik, az egyik szerint három fiatal Moszad ügynök 1965 telén azt a küldetést kapja, hogy fogja el Kelet-Berlinben, és vigye vissza Izraelbe élve, a „birkenaui sebész”-ként emlegetett náci háborús bűnöst, dr. Vogelt. Az eseményekbe nem várt hiba csúszik, így a film jelenben játszódó síkján az „adóssággal”, már a harminc évvel későbbi énjüknek kell ismét szembenézniük.
John Maddennel szembejött már mind a történelmi film, mind a kém tematika (Szerelmes Shakespeare, Golden Gate), így a kettő ötvözése – megfűszerezve mindezt csipet szerelmi melodrámával – ujjgyakorlatnak bizonyul. A film ötlete ugyan nem saját, a 2007-es izraeli Ha-Hov amerikai adaptációjáról van ugyanis szó.
Kémthriller lévén a feszültség szerepe nyilvánvalóan elsődleges. Ezt a film középső, flashback részében sikerült igazán megvalósítani, különösen a doktor megkörnyékezésének jeleneteiben. Rachel (Jessica Chastain) ugyanis úgy szembesül a Vogelnek (Jesper Christensen) való kiszolgáltatottsággal a nőgyógyászati vizsgálatok során (amelyek inkább egy kihallgatás dramaturgiáját követik mintsem egy hétköznapi vizitét), ahogy az áldozatok a háború alatti haláltáborokban. A továbbiakban fiatal hőseink sikertelen menekülési kísérlete után, a lepukkant lakásban játszódó kamaradráma esetén sem lesz ez máshogy, a fogvatartott ex-náci hiába van ugyanis látszólag ügynökeinek kiszolgáltatva, a kínzó fél (immáron mentálisan) továbbra is ő marad. Ezekben a fojtogató szekvenciákban a fogollyal való közös létezés és a begyűrűző szerelmi szálnak köszönhetően dúskálunk a moralizálásban, megismerjük szereplőink lelki gyötrődéseit, múltjuk hozadékait és az egyéjszakás kapcsolatok váratlan következményeit.
Sajnos amint visszalép történetünk a jelenbe, a feszültség is tovaszáll, amin még az olyan színészek sem tudnak segíteni, mint az Oscar-díjas Helen Mirren vagy az idősebb férfiakat alakító Tom Wilkinson és Ciarán Hinds. Nem is nekik kellett volna persze, ez a forgatókönyvírók feladata (Matthew Vaughn és Jane Goldman), akik a két szál összefűzésére talán fondorlatosabb szerkesztési módot is választhattak volna. Azért viszont hálásak lehetünk, hogy legalább a fiatal éneket megformáló Jessica Chastain-Sam Worthington-Marton Csokas triónak hagytak teret a brillírozásra. Nem mehetek el amellett, hogy Budapest is parádézik, hiszen örömmel kínálja fel magát mint Kelet-Berlin, sőt az ukrajnai jelenetek szerepében is jól teljesít.
Ha képesek vagyunk megbékélni a kerettörténet nyomozós, múlttal való elszámolós, langyosabb teljesítményt nyújtó cselekményével, akkor összességében a film már a hosszúra nyúlt flashback szekvencia és a színészi játék miatt megérdemli, hogy végigüljük 114 percét.
A lemez (Kiss Tamás)
A Select Video kiadványa három extrát mutat fel. Egy audiokommentárt – természetesen magyar felirat nélkül – John Madden rendező és Kris Thykier producer közreműködésével, valamint két rövidfilmet. A kisfilmek (Így készült Az adósság; A berlini akció: A háromszög Az adósság középpontjában) nem sokban különböznek. A színészek elmélkednek röviden a karaktereikről, kihangsúlyozzák a berlini lakás klausztrofób vetületét, valamint a cselekmény hátterében meghúzódó szexualitást. Se több, se kevesebb. Ha Az adósság lemezének begyűjtésére vállalkozik valaki, ne az extrák miatt tegye.
