Kritika

Film csak nőknek – Búcsú a királynémtól

Női film egy igazán férfias történelmi szituációban – ez lehetne a mottója a Búcsú a királynémtól című francia filmnek a forradalom idejéből, s ez csak egyetlen abból a számos kontrasztból, amelyet a film alapötlete kínál. Ennél tovább azonban sajnos nem jutunk; kosztümös papírmaséba öltöztetett szép színésznők. Lehet, hogy ez inkább férfi film?

A film

Marie Antoinette élete kellően kalandos, személyisége eléggé karakteres ahhoz, hogy könyvek és filmek személyesítsék meg életét, vagy szeljenek ki maguknak akár csak egy kis részt is abból. Benoît Jacquot filmje ezúttal még ennél is továbbmegy, hiszen nemcsak hogy egy darabját vette nagyító alá életének, de mellékszereplővé is tette. A főalak ugyanis Sidonie (Léa Seydoux) a szép, fiatal és naív lány, aki a királyné (Diane Kruger) felolvasójaként, társalkodónőjeként él a Versailles-ban, s tapasztalja meg az 1789. júliusi eseményeket, persze végig a palota falain belül maradva.

Megadja a film alaphangulatát ez a kulissza jelleg, de ennél tovább nem tud menni, igazi feszültséget, jellemfejlődést vagy egyéb olyan sajátos tulajdonságot, ami a drámát emlékezetessé tudná tenni, nem képes felmutatni. Mert hogyne, valóban érdekes XVI. Lajos palotájának alagsori járatait, a személyzet mindennapi gondjait, örömeit látni, vagy a „lent” kirajzolódó hierarchiát kiismerni. Talán még érdekesebb ebből a béka perspektívából látni feltűnni egy-egy miniszter vagy maga a király személyét, és belehallani beszélgetésébe; tényleg menekülni kellene Franciaországból?

A legtöbbet a „felső házból” persze Marie Antoinette érintkezik a felolvasó lánnyal, de kettőjük kapcsolata így is felszínes marad; lehet, hogy direkt módon távolságtartó (mégis a Napkirály felesége és egy árva lány története), de ha így is van, ezzel leginkább a film veszít sokat. A Búcsú a királynémtól mindenből csak egy picit ad: egy picit a történelemből, egy picit a két nő kapcsolatából, egy picit csak a forradalom adta izgalomból, s csak egy picit ad mind a pompából, mind a szegénységből – a kettőt egymással ellentétbe állítani nem tudja, vagy nem akarja. Ez persze már legyen az alkotók baja.

Valahol eltűnt tehát ez a film, így megmaradnak hát a szép kertek és ruhák. Lehet, hogy mégis női film.

 

A lemez

Az ADS Service kiadása semmilyen extrát nem tartalmaz. A tavalyi Berlini Filmfesztivál egyik alkotásáról van szó, amely moziforgalmazásba nem került, így a mániákus filmgyűjtők megelégednek a filmmel is.

Sergő Z. András

Sergő Z. András a Filmtekercs.hu alapítója és 2022-ben bekövetkezett haláláig felelős szerkesztője volt. Aktívan követte Közép-Kelet-Európa, különösen a román újhullám, a délszláv és a magyar film eseményeit. Érdeklődési körébe tartoztak a dokuk, a kamaradarabok, a sport- és a valláspolitika.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com