Értékelés: 8/10 Így értékelünk mi »


theadmiral2Minden idők legsikeresebb dél-koreai filmje, Az admirális remekül reprezentálja az ország filmiparában meglévő dualitást: könnyen fogyasztható, Hollywooddal vetekedő látványdemonstráció, miközben a távol-keleti filmekre jellemző érzékenység és egyedi hangnem sem hiányzik belőle.

A Távol-Kelet különböző országainak filmgyártása mindig is újszerű egzotikumot és különlegességet képviselt a nyugati filmfogyasztók szemében, legyen szó akár az egyszeri mozinézőről, akár a ritkaságok után kutató cinephilekről. Míg a 60-70-es években Japán, a 80-90-es években Hongkong, addig az előző évtizedben Dél-Korea filmjeitől voltak hangosak a mozitermek Cannes-tól, Torontóig. Legyen szó művészfilmről, blockbusterről, vagy egyedi műfajátiratokról, az ország akkoriban újraéledő filmgyártása mindegyik típusra izgalmas, vitagerjesztő és nézőcsalogató variációkat hozott. Park Chan-wook Bosszú trilógiája vagy Kim Ki-duk sajátos hangvételű provokatív filmdrámái új vért pumpáltak a filmes közbeszédbe,és ráirányították a világ figyelmét egy eddig ismeretlennek tűnő ország filmkultúrájára.

Bár az elmúlt években jelentősen lanyhult a figyelem a dél-koreai film felé, hanyatlásról szó sincs. Sőt, Az admirális a leglátványosabb példája annak, hogy Dél-Korea filmipara képes felvenni a kesztyűt a hollywoodi tömegtermeléssel szemben, amit többek között az is jelez, hogy 17,6 millió eladott jeggyel mai napig ez a legnézettebb film az ország történetében. A kirobbanó közönségsiker leginkább két dolognak köszönhető. Egyrészt a film a dél-koreai történelem egyik legismertebb és legnépszerűbb epizódját dolgozza fel, erősen megpendítve a benne lévő hazafias hangvételt. Másfelől a dél-koreai filmek színvonala már hosszú idők óta eléri a nyugati filmek mércéjét, ami egy történelmi film esetében különösen nagy fegyvertény. Az admirális pedig megállja a helyét a hollywoodi eposzokkal szemben.

Hirdetés

theadmiral

A film az 1597-es Myeongnyang-i tengeri csatát dolgozza fel, amikor a koreai hadsereg veterán tengeri admirálisa Yi Sun-sin szembemenve a királyi haditanács parancsával és a józan ésszel, alig 12 hajóval szállt szembe a többszörös túlerőben lévő japánokkal, akik ekkortájt indítottak hódító hadjáratot Korea ellen. Az öngyilkossággal felérő hadművelet azonban az admirális taktikai zsenijének köszönhetően (aki kihasználta a tengerjárásban rejlő előnyöket) a koreaiak hősies győzelmét és a japán erők megállítását eredményezte. Igazi nagyvászonra kívánkozó nemzetvédelmi hősköltemény ez a sztori, és ha még hozzávesszük, hogy az admirálist a dél-koreai film kultikus színésze Choi Min-sik alakítja, már könnyebben érthető, mitől is tódult annyi ember erre a filmre.

Szerencsére a film számunkra is élvezetes alkotás. A rendező Kim Han-min nem rágja hosszasan szánkba a két ország közötti konfliktus részleteit, a film dramaturgiája a csatát megelőző hetekre és az ütközetre koncentrálódik. A film első közel egy órája nyugodt ráérős tempóban építi fel a csatához vezető utat, és nagy hangsúlyt fektet az admirális és katonái közötti ambivalens kapcsolat bemutatására. Ugyanis Yi Sun-sin egy félreértés következtében korábban árulónak lett megbélyegezve, így sem katonái, de még saját fia sem tudják eldönteni, hogy az admirális vajon ezt a múltbéli csapást kívánja kompenzálni a hősi halállal, vagy valóban képes győzelmet aratni. A személyes karakterdráma és a történelmi eposz jellegzetes, grandiózus látványvilága és hangulata között jól igazodik a film, köszönhetően a feszes cselekményvezetésnek és Kim Han-min rendezésének, ami a dél-koreai filmekre gyakran jellemző patetikusságot is egészségesebb mértékben tartja. Külön dicsérendő, hogy a film nem egyoldalúan mutatja be sem a koreaiakat, sem a japánokat, kidolgozott jellemek és stratégák feszülnek egymásnak mindkét oldalon.

Mi nézők érezzük, hogy a feszült várakozásnak le kell csapódnia, és ez meg is történik, olyan erővel, amihez foghatót keveset lát az ember. A film második felét kitöltő, közel háromnegyed órás tengeri ütközet látványban, drámai fokozásban és dinamikában abszolút megüti azt a technikai mércét, amit a Hollywoodhoz szokott néző elvár. Ráadásul A Karib-tenger kalózaival ellentétben itt nincs semmi korhatárbeli finomkodás, az ágyúgolyók, a nyilak, a kardok, a kartácstűz és a láng a legkülönfélébb módon pusztítja az emberi testet, a vér pedig buzog, mint egy megáradt vörös folyó. Nemcsak az erőszak tombolását láthatjuk, hanem megfontolt taktikázásokat is, ami befogadhatóbbá teszi az olykor már-már erősen hatásvadász lassításokat és hősi halálokat.

Bár a szokottnál lassabban indul be, a remek korhangulatnak, a jó színészi játéknak, és az értő rendezésnek köszönhetően Az admirálist nemcsak a gigantikus ütközet viszi el a hátán. A koreai történelem egyik szeletének igényes bemutatását kínálja. Ez egyben újabb példa arra, hogy a dél-koreai film még mindig képes saját hagyományai és a nyugati stúdiófilmek hangulatához való illeszkedés közötti vékony határvonalon kötéltáncot járni.

Adatlap

Admirális – Aki legyőzte japánt / Myeong-ryang csatája (Myeong Ryang)
színes, magyarul beszélő, dél-koreai háborús filmdráma, 126 perc, 2014

rendező: Han-min Kim
forgatókönyvíró: Han-min Kim, Cheol-Hong Jeon
vágó: Changju Kim
szereplők: 
Admiral Yi Sun-Shin: Min-sik Choi
Kurushima: Ryu Seung-Ryong
Wakizaka: Jin-woong Choi
Todo: Myung-gon Kim
Lim Jun-young: Ku Jin
War Widow: Jung-hyun Lee
, , , ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments