Értékelés: 7/10 Így értékelünk mi »


zoology-film-h_2016A Zoologiya nem véletlenül tért haza a Karlovy Vary fesztiválról Kristály Glóbusszal – Ivan I. Tverdovskiy a másság, a beilleszkedés és az önelfogadás mindannyiunk számára érvényes történetét egy rendkívül szerethető, szatirikus csomagolásban nyújtotta át.

Natasha (Natalya Pavlenkova) élete nem egy leányálom: középkorúként is együtt él vallásos anyjával (Irina Chipizhenko), a munkahelyén, az állatkertben ügyetlenkedik és a kollegális viccelődés állandó céltáblája. Az sem könnyít a helyzetén, amikor egy nap arra ébred, hogy farka nőtt. Nem lenne ez gond se New Yorkban, se Párizsban, de Ororszországban az emberek úgy tartják, csak az ördög alattvalóinak nő farkuk. Mit lehet ilyenkor tenni? Az ember orvoshoz fordul. Még szerencse, hogy a felvilágosult, fiatal röntgenorvost, Pyotrt (Dmitriy Groshev) nem zavarja a kinövés, sőt. A Zoologiya történetszövése rendkívül konvencionális, kérdésfelvetése azonban kifejezetten figyelemreméltó.

zoologiya
Hirdetés

A farok, ez a Natasha életében fizikailag is megjelenő képződmény, mindannyiunk legbelső félelmeinek szimbóluma – mi van, ha az emberek nem fogadnak el minket olyannak, amilyenek vagyunk? Mi van, ha félreértenek és megvetnek minket, csak azért mert nem ismernek igazán? Tverdovskiy a legkomolyabb témákat érinti vizsgálódásai során, mérlegre teszi a családi kapcsolatokat, felvillantja a közbeszédet és körbejárja, hogyan működik az elfogadás egy párkapcsolaton belül is. A kép, amit fest, összetett: nem ad egyszerű válaszokat, sőt, még olyan kétségeket is felvet, mi van, ha éppen olyasmi miatt szeretnek minket, amit mi magunk nem vagyunk képesek elfogadni saját magunkban.

Ivan I. Tverdovskiy (Korrekciós osztály) számos díjjal jutalmazott második nagyjátékfilmje az önelfogadás, a beilleszkedés szatirikus története, mely sok ponton mutat rokonságot az orosz irodalommal. A filmet látva felidéződött bennem Bulgakov Mester és Margaritája, egy másik orosz mágikus realista történet, ahol a szerelem az úr, de felötlött Gogol Az orr című novellájának története is, ami szatirikus hangvételében mutat kapcsolatot a Zoologiyával.

maxresdefault

A problémákat – sőt, a némileg pesszimista lezárást – tekintve Tverdovskiy műve komoly alkotás. Az elbeszélői módot elnézve azonban egy könnyed, humoros, igencsak szerethető filmet kapunk, ami a fesztivál kínálatának egyik legaranyosabb élményét ajándékozta nekem. Natalya Pavlenkova – aki alakításáért Szocsiból a legjobb színésznő díjával tért haza – szépen adagolt játékával hamar megkedvelteti a nézővel Natashát, akiben könnyű magunkra ismerni. A saját forgatókönyvéből dolgozó Tverdovskiy fokozatosan bontja ki a másodvirágzását élő nő személyiségét – megmutatja, hogyan hat rá a szerelem, hogyan ad neki szárnyakat vagy éppen hogyan töri le azokat, ha arról van szó. Érdekes, milyen végkifejletet választ végül a film – nekem nehéz volt vele azonosulnom, de ez semmit nem von le a film értékéből: kedves és elgondolkodtató alkotás a Zoologiya, ami mindenképpen megérdemli a figyelmet.

, , , , , , ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments