Nincs kategorizálva

Woody Allen

woody-allenWoody Allen egyike korunk legsokoldalúbb zsenijeinek. Ezt még azok sem szokták vitatni, akik amúgy nem szeretik a filmjeit. Mert vannak a Woody-rajongók, akik a rendező-író minden egyes filmjére jegyet váltanak (még akkor is, ha sejthetően nem lesz különösebben nagyszerű) és vannak, akiket a világból ki lehet kergetni hárompercnyi Annie Hall-lal. Egy biztos: lehet borongós, szatirikus, komikus, társadalomkritikus vagy szentimentális – egy Woody Allen-film az Woody Allen-film marad.

Pályafutása

Allen Stewart Konigsberg 1935. december 1-jén, Nettie és Martin Konigsberg első gyermekeként, New Yorkban látta meg a napvilágot. A kis Woody szívesebben töltötte idejét baseballozással vagy mozizással, mint tanulással. A rendező ugyanis nagy sportrajongó, és a filmbéli karakterei által sugalltaktól eltérően maga is szívesen sportolt. Persze nem ez volt az egyetlen nagy szenvedélye: korán kiderült, hogy igen jó a humora.

Tizenéves volt még, amikor elkezdett apró, vicces történeteket gyártani, írt többek között a The New Yorkernek, később pedig számos kötete is megjelent. Aztán eggyel tovább lépve elkezdett a televíziónak dolgozni. A The Ed Sullivan Show-ban és a The Tonight Show-ban működött közre, nevezetesen ő írta Sid Caesar poénjait és történeteit. A show-ban együtt dolgozott Danny Simonnal, aki Woody bevallása szerint sokat segített neki egyéni írói stílusának kifejlesztésében. 1961-ben aztán beindult stand-up komikusi karrierje is, a Greenwich Village-i Duplex klubban debütált, később pedig írt a népszerű Candid Camera Show-nak is, amelyben alkalmanként fel is tűnt. A fellépések, tévés munkák és történetek írása mellett Broadway-darabokat is kreált, többek között az 1966-os Don’t drink the water, a Játszd újra, Sam, vagy a The Floating Light Bulb című színdarabok is az ő nevéhez fűződnek.

Első filmrendezése az 1966-os Tiger Lily volt, amelynek forgatókönyvét is ő írta. Ebben még nem szerepelt, de a Fogd a pénzt és fuss című, három évvel később készített filmjében már ő maga játszotta a főszerepet is. Egészen az Annie Hallig főként excentrikus, helyenként frivol és már-már burleszkszerű komédiákat készített. A Fogd a pénzt és fuss ugyanakkor már az önirónia jeleit mutatta, és tökéletesen kivehetőek belőle Woody stand-up fellépések során felépített figurájának jellemvonásai. Innentől megszokottá vált, hogy előbb a főszerepeket, majd egy-egy mellékszerepet ő játszik filmjeiben, emellett pedig a forgatókönyvet is ő írja.

Annie-HallAz igazi áttörést karrierjében az Annie Hall című romantikus komédia hozta meg, két Oscart is átvehetett a film forgatókönyvéért és rendezésért, vagyis csak át vehetett volna, ha megjelenik a ceremónián. Sokat árulkodik személyiségéről és a díjakhoz fűződő viszonyáról, hogy ő inkább elment a New York-i Michael’s Pubba jazzt játszani a barátaival, ahogy addig is tette minden héten. Az Annie Hall nemcsak kritikai, de közönségsiker is lett, mely komplexitást és intelligenciát hozott az amerikai romantikus komédiák műfajába.

Következő nagy dobása, ismét Diane Keatonnal, a Manhattan című film volt, mely egyrészt csodálatos szerelemi vallomás szülővárosának, New Yorknak, másrészt Allen egyik legromantikusabb filmje. Központjában megint csak a szerelem áll, ám az Annie Hallnál kicsit líraibb, kicsit lassabb tempójú. Az alkotást mesterműként üdvözölték és a mai napig Allen egyik legkiemelkedőbb munkái között tartják számon.  Az ezt követő években egyenesen ívelt felfelé a karrierje és­­ olyan filmekkel vívta ki a szakma és a nézők elismerését, mint a Csillagporos emlékek, mely az ő 8 és félje, a Szentivánéji szexkomédia, a Zelig vagy a Hannah és nővérei – utóbbiért második Oscar-díját vehette át a legjobb forgatókönyv kategóriában.

Bár az addigi filmjeiben is sokszor jelennek meg karakteres és összetett nőalakok, az 1986-ban bemutatott Hannah és nővéreiben végképp bebizonyította, hogy igencsak jól ismeri a női lelket. A több szálon futó cselekményből mind a család dinamikája, mind pedig a párkapcsolatok bonyolultsága kirajzolódik. Szokás Bergman Fanny és Alexander című kései művéhez és Csehov Három nővéréhez hasonlítani, utóbbi egyből adja magát, hiszen három lánytestvér összefonódó életéről mesél. Bergman-korszaka is ekkora tehető, olyan drámák elkészítésével, mint a Szeptember és az Egy másik asszony című filmek. Ezek azonban korántsem részesültek olyan elismerő fogadtatásban, mint komédiái. Következő filmje, a Bűnök és vétkek azonban általános elismerésben részesült és újabb Oscar-jelöléshez juttatta.

Mariel Hemingway és Woody Allen a Manhattan című filmben1989-ben aztán még komolyabb vizek felé evezett Woody a Bűnök és vétkek című filmjével. A film olyan témák körül forog, mint szerelem, vágy, erkölcs (pontosabban, hogy mit is értünk e szó alatt), Isten vagy valamiféle felsőbb erő létezése és emberi esendőség – formailag nem, tartalmilag talán a leginkább bergmani alkotása a rendezőnek.

Az 1990-es években Allen hozta a kezdeti éveiben kibontakozó stílusát és szerepkörét: kis költségvetéssel dolgozott és nem sokat törődött azzal, hogy mik az aktuális trendek. Számos Oscar-jelölést begyűjtött, de filmjei legtöbbször vegyes kritikákat kaptak, egyaránt megosztották a szakmát és a közönséget is.

Allen nagyjából a 2000-es évektől kezdődően vonta ki magát végképp az aktív, szerelmes férfi szerepköréből, innentől a korának és karakterének megfelelő szerepeket írt magának. A 2000-ben bemutatott Süti, nem süti című alkotásban kicsit visszanyúl a Fogd a pénzt és fuss ügyefogyott Virgiljéhez, és mintha a figura idősebb kiadását adná, eljátssza a szerencsétlen bankrablót, aki váratlanul aranybányára bukkan. Mindig is volt hajlandóság Allenben, hogy a krimi felé kacsintgasson, ez pedig három filmjében is visszaköszön a 21. század kezdetén. A 2001-es A jade skorpió átka, a 2005-ös Match Point és a 2006-os Füles is érinti ezt a műfajt.

Sötét tónusú drámája, a Match Point, Allen egy új korszakát fémjelezte: elhagyta ugyanis hőn szeretett városát, New York-ot és történeteit Európa fővárosaiba helyezte (Vicky Christina Barcelona, Éjfélkor Párizsban, Rómának szeretettel). A 2011-es Éjfélkor Párizsban újabb díjesőt jelentett számára és az összes eddigi filmje közül ez hozta a legnagyobb bevételt a jegypénztáraknál. Legfrissebb filmje a Blue Jasmine, melyet 2013 augusztusában mutattak be a mozikban. A vágy villamosára erősen hajazó történetben ismét két nő élete bontakozik ki csakúgy, mint a Vicky Cristina Barcelonában, de immáron súlyosabb hazugságok és ámítások uralják a szereplők életét. Azt gondolnánk, hogy a Cate Blanchett által megformált Jasmine és a Sally Hawkins által alakított Ginger két, tökéletesen különböző világban élnek, ám ha mélyebbre ásunk, kiderül, hogy arról van szó csupán, hogy mindketten a felszínen próbálnak maradni. Szerelem, hiúság, önbecsapás és magány – sokadszorra jelennek meg ezek a rendező munkáiban, mégsem unalmas önismétlésben.

Match PointA humor nagyágyúja

Bevallása szerint a közönség által ismert Woody-figura – az, amit ő hozni tud – alapvetően a vígjátékokban jó. Sokszor állítják Chaplin mellé, mivel Allen személye ugyanúgy egybeolvadt a filmekben megjelenő totál neurotikus, szorongó, manhattani figurával, mint Chaplin az általa kitalált kisemberrel. Ám míg Chaplin a burleszk korszakában és alapvetően a mozgással, mimikával dolgozott, addig Allen sokat bíz a szavakra. Ebből is adódik, hogy gyakran idézik egy-egy vicces beszólását, poénját. Rendező idoljához, Ingmar Bergmanhoz hasonlóan rá is jellemző, hogy favorizált témái újra és újra visszatérnek filmjeiben. Alkotásai rendszerint olyan kérdésekkel, problémákkal foglalkoznak, mint párkapcsolat és szexualitás, szorongás és hipochondria, pszichoanalízis és művészlét, vagy az élet nagy kérdései, megfűszerezve sajátságos Woody-humorával és az elmaradhatatlan (ön)iróniával.

Eddigi pályafutása alatt rengeteg filmet készített, ami nem nagy meglepetés, hiszen egyedülálló módon olyan szerződést kötött producereivel, amelynek értelmében évente készíthet egy olyan filmet, amibe semmilyen beleszólásuk sincsen. Cserébe azonban elkészíti a mozit határidőre és a megadott büdzsén belül marad. Ez egyfelől igencsak behatárolja Allen mozgásterét, hiszen ahogy ő is mondta, így nem rakhat flancos speciális effekteket a filmjeibe, másfelől viszont kivételes helyzet az övé, hiszen ki mondhatja még el magáról, hogy évi egy filmet csinálhat úgy, hogy mellékes mennyit hoz a produkció. Magát a rendezőt sem nagyon foglalkoztatja hányan ülnek be a filmjeire, kritikákat már rég nem olvas, és bevallása szerint nem is nézi újra az alkotásait. Ahogy kész a film elbúcsúzik tőle, és már neki is áll a következőnek. Mint egy jó iparos.

Woody Allen-filmek, amelyeket feltétlenül látnod kell

Zelig

Fogd a pénzt és fuss mellett Allennek itt is a dokumentumfilmezés elemeit használja, hiszen a Zelig kimondottan áldokumentumfilm. Főszereplője különlegesebb figura még Virgilnél is, ugyanis egy rejtélyes pszichés zavarnak köszönhetően alkalmazkodik a környezetéhez, már ami a külsejét illeti. Így fordul elő, hogy a 20-as évek Amerikájában hihetetlen népszerűségre tesz szert, elnevezik Kaméleon-embernek, dalt írnak róla és táncot neveznek el utána.

zeligAnnie Hall

Az Annie Hall már egészen más stílusban készült, és habár a rendező utána is visszanyúl korábbi filmjei stílusához, elindul egy mélyebb, analitikusabb irányba is, amely nem nélkülözi a melankóliát és az elrévedést sem. A komédia mellett megjelenik a dráma. Az Annie Hall telis-tele van életrajzi elemekkel: egyrészt Allen, másrészt pedig Keaton életének részleteivel. Alapvetően egy kapcsolat krónikája, mégis sokkal több annál. A rendező egyrészt felteszi azokat a kérdéseket, amelyeket mi magunk is felteszünk hasonló szituációban, másrészt pedig telerakja a filmet érdekesebbnél érdekesebb karakterekkel és helyzetekkel. Az alkotás hangvétele sokszor végtelenül ironikus. A film sikere nagy lökést adott Woody karrierjének és Diane Keaton is egy csapásra világsztár lett.

Csillagporos emlékek

Bár legtöbben Allen vígjátékait ismerik, sőt sokan meg sem nézik azokat a filmjeit, amelyekben nem a megszokott, végtelenül mégis bájosan neurotikus, New York-i értelmiségi figurát hozza, jobb ha tudjuk, vannak más stílusú művei is, amelyek között akadnak igencsak jól sikerültek. Ilyen például az 1980-as Csillagporos emlékek, amely sokban emlékeztet Fellini 8 és ½ című alkotására. Főhőse, az Allen által játszott Sandy híres filmkészítő, akinek elege van a vígjátékokból és kipróbálná magát komolyabb történetekben is. A nézők azonban nem díjazzák ezt a törekvését, amitől szakmai válságba kerül. Fekete-fehér képek, nők mindenhol, önreflexió és a művészi lét fonákságai – igazi gyöngyszem.

Agyament Harry

Allen 90-es években készített filmjei közül talán az Agyament Harry a legszélesebb körben ismert. Elképesztő sztárgárdát hozott össze: Robin Williams, Judy Davis, Demi Moore, Billy Crystal, Kirstie Alley, Stanley Tucci, Paul Giamatti játszanak többek között a filmben. Harry Blockot, az írót pedig maga Allen játssza. Mintha a Csillagporos emlékek folytatása volna, ebben a sztoriban is addigi életének darabkái mosódnak össze a jelennel. Harry művészetében – ahogy azt sokan Allennel kapcsolatban is feltételezik – keverednek a valóságból vett és a fikciós elemek. Nem mindenki szereti azonban, ha egy irodalmi műben látja viszont magánéletét.

Scarlett Johansson és Penélope Cruz a Vicky Cristina Barcelona cíímű filmbenVicky Cristina Barcelona

A 2008-ban bemutatott Vicky Cristina Barcelona általánosan kedvelt filmmé vált, köszönhetően a könnyed történetnek, a nagyszerű színészi triónak, Barcelona látványos nevezetességeinek és nem mellesleg a kellemes zenének. A sztori középpontjában álló szerelmi háromszög – hála Woody forgatókönyvírói tapasztalatának – nem az unalomig ismételt elemekből építkezik, helyette egy-egy véletlen esemény (mint Cristina rosszulléte), érzelmi vívódás (Cristina menyasszony, amikor összejön Juan Antonióval) vagy tomboló féltékenység (Maria Elena meglövi Vickyt) sodorja tovább a cselekményt.

Éjfélkor Párizsban

Habár A Vicky, Christina, Barcelona is népszerű volt, az Éjfélkor Párizsban meséje nyerte el leginkább a nézők tetszését az utóbbi években készített művek közül. Nosztalgia, művészettörténeti kirándulás, irodalmi tobzódás, művészi útkeresés – a számára olyan fontos témákat Allen egy csomagban adja át, mindezt pedig átköti a fantasztikum szalagjával. Az írói válságban lévő Gil (Owen Wilson) megtalálja az átjárót az általa annyira idealizált 20-as évekbe, hogy aztán szembesüljön a könyvekből és legendákból ismert művészek valódi természetével. Woody Allen megkapta a legjobb eredeti forgatókönyvnek járó Oscart ezért a kiruccanásáért.

Blue JasmineEzt tudtad-e?

  • Soha nem nézi újra a saját filmjeit.
  • Mindenkinél többször jelölték a műveit az Oscar legjobb eredeti forgatókönyv kategóriájában.
  • Egyik kedvenc rendezője Ingmar Bergman.
  • A spanyol Ovidedo városában egy életnagyságú szobra van.
  • Írógépen írja a forgatókönyveit.
  • A  Z, a hangya című animációs filmben ő adta a főszereplő hangya hangját.
  • Majdnem 30 évig pszichológushoz járt. Ezt akkor hagyta abba, mikor elkezdett járni jelenlegi feleségével.
  • Az egyetlen alkalom, amikor megjelent az Oscar-díjátadó gálán 2002-ben volt, amikor semmire nem jelölték. Nora Ephron  Love Letter to New York in the Movies című munkáját konferálta fel, arra buzdítva a művészeket, hogy készüljön minél több film a csodálatos New Yorkban.
  • A középiskola után a New York-i Egyetemen tanult kommunikációt és filmelméletet, de kirúgták, miután megbukott egy filmes kurzuson
  • Vegetáriánus.

Maksai Kinga

A filmhez az irodalmon, a színházon és a művészettörténeten keresztül vezetett az utam. Ami a diplomákat illeti, az ELTE-n végeztem magyar, illetve filmelmélet és filmtörténet szakon, jelenleg pedig az SZFE televíziós műsorkészítő szakán készülök befejezni a tanulmányaimat. Mindig is imádtam moziba járni, maradandó mozis élményeim közé tartozik az Apollo 13, a Titanic és az első 3D-s film, amit Disneylandben láttam. Sokakkal ellentétben nem vetem meg a tévét és a DVD-t sem. Azt mondják, hogy ha sokat tudsz valamiről, akkor már nem vagy képes úgy élvezni a dolgot. Én még mindig felhőtlenül szórakozok egy sitcomon, ami ugye két dolgot jelenthet: vagy nem igaz rám a fenti állítás, vagy... Nem tartom magam sorozatfüggőnek, de a csajos és vicces változatokat szívesen nézem. A bennem élő feminista entellektüelt elnyomva imádom a Szex és New Yorkot, a Modern Family és a Bored to Death című sorozatokat pedig az utóbbi idők legjobbjainak tartom. Egy éve vagyok a tagja a Filmtekercs csapatának, jelenleg a fesztivál rovatot vezetem.

Filmek: Nem csak műfajok, hanem rendezők és színészek alapján is válogatok, így jöhet minden, amiben van egy kis Woody Allen, Tarantino, Alejandro Gonzalez Iñárritu, Mike Nichols, Philip Seymour Hoffman, Javier Bardem vagy Meryl Streep. Barátkozom az animékkel és Bollywooddal, de mellettük hű maradok régi kapcsolataimhoz is. Nehéz kiemelni filmeket, mert ez folyton változik, de most éppen: Diploma előtt, Madárfészek, 21 gramm, Annie Hall, Elveszett jelentés, A nagy Lebowski, Halálbiztos, Tükör, Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén, Melankólia, Totoro, Ra One, Chungking Express.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com