Ken Loach: Én, Daniel BlakeA megszűnőben lévő európai szociális rendszer kiszolgáltatott kisembereiről készítette a brit Ken Loach Én, Daniel Blake című filmjét, amelyet nagy sikerrel mutattak be pénteken a 69. cannes-i fesztivál hivatalos versenyprogramjában.

A Felkavar a szél című filmjével tíz évvel ezelőtt Arany Pálmát nyert nyolcvanéves rendező 19. alkalommal kapott meghívást a seregszemlére, ahova ismét erősen társadalomkritikus filmmel tért vissza.

Hirdetés

Az Én, Daniel Blake főhőse egy 59 éves özvegy asztalos, akinek a szívrohama után az orvosa nem tanácsolja, hogy visszatérjen dolgozni, miközben a társadalombiztosítás illetékesei alkalmasnak ítélik a munkára. Az angliai Newcastle-ben játszódó történet címszerepét Dave Johns színházi színész alakítja.

A férfi egy kafkai útvesztőbe kerül a munkanélküli hivatal bürokráciájában, amiért nem tudja az internetet kezelni és elfogadható életrajzot írni. Emberség és megértés helyett azonban a szabályok be nem tartása miatt folyamatosan pénzelvonással fenyegetik a hivatalban. Az elesett, de büszke férfi csak a fiatal fekete bőrű szomszédjánál és egy gyermekeit egyedülő nevelő anyánál talál szolidaritásra, aki szintén áldozata a rendszernek, és amely ellen együtt veszik fel a harcot.

„Megdöbbentő helyzet, hiszen mindez nemcsak az én hazámban jelent problémát, hanem egész Európában” – mondta a rendező a tapssal jutalmazott sajtóvetítést követő sajtótájékoztatón. „A legkiszolgáltatottabb emberek szenvednek a segélyek megvonása miatt. Azt üzenik nekik, hogy a saját hibájukból lettek szegények” – tette hozzá Ken Loach, aki szerint Európában „egy olyan igaz baloldalra lenne szüksége, amely meghallja végre az embereket”.

Ken Loach szerint a munkaügyi hivatalok célja nem az emberek támogatása, hanem az, hogy olyan akadályokat állítsanak eléjük, amelyek miatt kiszorulnak az állami segélyezési rendszerből és magukra maradnak. Ezzel a rendszer „potenciális öngyilkosokat” hoz létre – fogalmazott a rendező.

Az angolszász sajtó üdvözölte, hogy Ken Loach a korábbi filmjeihez hasonló finomsággal, haraggal és emberséggel beszél marginalizálódott emberekről, a Variety filmes szaklap „a lelket megérintő társadalmi drámának” nevezte a filmet.

A pénteki nap másik versenyfilmje a radikális alkotásairól ismert Bruno Dumon francia rendező Ma loute című burleszk és fantasztikus tragikomédiája. Az észak-franciaországi tengerparton 1910-ben játszódó történet főszereplője egy vérfertőző, dekadens nagypolgári család az Oscar-díjas Juliette Binoche, Fabrice Luchini és Valeria Bruni Tedeschi főszereplésével. A groteszk nyaralók egy helyi kannibál halászcsaláddal találják magukat szemben, miközben a két család gyermekei között szerelem szövődik.

, , ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments