kisfoghazAz 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlás kevéssé ismert, ám annál fontosabb helyszínét, a Kisfogházat mutatja be az Életreítéltek című dokumentumfilm, amelynek premierjét szerda délután tartja a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

November 4. 2013 óta nemzeti gyásznap – emlékeztetett az MTI-nek Radnainé Fogarasi Katalin, a NÖRI elnöke, aki szerint annál méltóbban nem lehet emlékezni október hőseire, mint egy ilyen film vetítésével. Az alkotás az egykori áldozatok visszaemlékezésein keresztül mutatja be a Kisfogházat, ahol az 1956-os forradalom elítéltjei közül rengetegen raboskodtak, és amelynek udvarán sokakat ki is végeztek.

A NÖRI elnöke kiemelte, hogy az egykori börtön története méltatlanul elfedett, ezért is indítványozta korábban az intézet, hogy a helyszín a Rákoskeresztúri Újköztemető 298-as, 300-as és 301-es parcellája alkotta nemzeti emlékhely részévé váljon.

Hirdetés

A négy erős történetet bemutató, 53 perces filmben a szereplők egymást váltva jelennek meg saját otthonukban, majd az elbeszéléseikből kibontakozó, kronologikusan előrehaladó történet fokozatosan vezeti el a nézőt a múltból a jelenbe.

„Véleményem szerint a film legmegrendítőbb része az, amikor a két egykori elítélt, Fónay Jenő és Regéczy-Nagy László személyesen is ellátogatnak szenvedéseik színhelyére, a Kisfogházba” – fogalmazott Radnainé Fogarasi Katalin.

Az egykori halálraítélt Fónay Jenő, a Széna téri felkelők egyik vezetője, a Magyar politikai Foglyok Szövetsége (POFOSZ) alapítója, aki létrehozta a Kisfogház Emlékhelyet, Regéczy-Nagy László pedig Göncz Árpád egykori pertársa, a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) elnöke. Mellettük szerepel a filmben Wittner Mária, az 1956 utáni megtorlás egyik legismertebb áldozata, aki 13 évet ült börtönben, valamint a kevéssé ismert egykori sorkatona, a komlói Puchert János is, akinek már csak egy hete volt hátra a leszerelésig, amikor kitört a forradalom, parancsot teljesítve harcokba keveredett, majd csak 1970-ben szabadult.

Szakértőként feltűnik a film elején Susa Éva igazságügyi szakértő, a gyászparcellák exhumálásainak egyik fő alakja, Rainer M. János történész, a Kisfogházban kivégzett és eltemetett Nagy Imre életrajzírója, valamint Radnainé Fogarasi Katalin is.

A NÖRI meghívásos pályázatot írt ki a film elkészítésére, amelynek győzteseként Szakonyi Noémi Veronika és Vincze Máté Artur készíthették el a filmet. A NÖRI elnöke kiemelte: a tehetséges fiatal alkotók nemrég végeztek dokumentumfilm-rendező szakon Almási Tamás osztályában, Szakonyi Noémi nemzetközi díjat nyert filmtervét a Magyar Nemzeti Filmalap is támogatja, Vincze Máté Artur diplomafilmjét pedig beválogatták a múlt hónap végén az Urániában megrendezett nemzetközi dokumentumfilm-fesztiválra. A film operatőre Máté és Vízkelety Márton, a zeneszerző Mátyássy Szabolcs.

Az Életreítélteket szerda délután mutatják be, de később a tervek szerint a köztévében is láthatják a nézők, a rákoskeresztúri temetőbe tervezett Látogatóközpontban pedig végtelenített formában forog majd.

A csaknem héthektárnyi területen fekvő, 800 fő befogadására alkalmas Budapesti Fegyház és Börtönt Wágner Gyula építész tervei alapján 1896-ban épült. A Gyűjtőfogház nevével ellentétben már működésének kezdetekor háromfokozatú, fegyház, börtön, fogház büntetés-végrehajtási intézet volt, a fegyház és börtön részleg 600 magánzárkát, a fogház rész, a Kisfogház 68 magánzárkát és 156 közös zárkát foglalt magába.

Az 1956-os forradalom leverését követően a népbíróságok 1963-ig mintegy 26000 embert ítéltek hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre vagy halálra és a halálos ítéleteket legtöbbször a Kisfogház udvari részében hajtották végre.

, , , , ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments