zsigmond_vilmosÉletének 86. évében, január 1-jén elhunyt Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr – közölte Facebook-oldalán vasárnap a világhírű filmművész üzlettársa, Yuri Neyman. A művészre életműve összefoglalásával, illetve tisztelői és barátai szavaival, valamint a külföldi lapok méltatásával emlékezünk. 

A The Guardian című brit lap honlapja szerint Yuri Neyman megerősítette, hogy Zsigmond Vilmos a kaliforniai Big Sur régióban hunyt el. Romwalter Béla, az elhunyt Oscar-díjas operatőrrel közösen indított Sparks vállalat vezetője az MTI-nek elmondta: Zsigmond Vilmost álmában érte a halál január elsején, kevéssel éjfél előtt. Hozzátette: Zsigmond Vilmos valószínűleg veseelégtelenség következtében halt meg a Csendes-óceánhoz közel fekvő kaliforniai házában, ahová karácsonykor ment fel.

Zsigmond Vilmos 1978-ban kapott Oscar-díjat Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című filmjének operatőreként, mert „sajátos technikájával a digitális effektusok korát megelőzve volt képes meghökkentő látványt nyújtani”.

Hirdetés

Az operatőrt a kortárs film- és fotóművészet egyik legismertebb, egyedi látásmóddal rendelkező alkotójának nevezte Áder János köztársasági elnök, amikor barátai és tisztelői a 85. születésnapján köszöntötték 2015. június 16-án a Ludwig Múzeum Fényképezte Zsigmond Vilmos című kiállításán.

Levelében az államfő a világhírű fotográfushoz, Brassaihoz hasonlítva „eleven szemnek” nevezte az operatőrt, aki – mint írta – „fénnyel és színnel írja a vászonra mindazt, amit a szó nem képes kifejezni”.

Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere és Zsigmond Vilmos operatőrA születésnapon Orbán Viktor miniszterelnök köszönetet mondott azért, hogy Zsigmond Vilmos hatalmas szakmai tudásával a magyar operatőröknek segít tehetségük kibontakoztatásában. Levelében a kormányfő szólt arról, hogy az operatőr kalandos életútjában a tehetség és a szerencse egyaránt szerepet játszott.

Az MTVA-Sajtóadatbank portréja szerint Zsigmond Vilmos, „a világítás mestere, a fény művésze” Szegeden született, tanulmányait az ottani piarista gimnáziumban folytatta. A legendás Illés György tanítványaként 1955-ben végzett a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán. Több főiskolai társával végigfilmezték az 1956-os forradalom eseményeit, az országot novemberben hagyta el Kovács Lászlóval, táskájukban csaknem tízezer méternyi filmfelvétellel.

A két barát az Egyesült Államokban telepedett le, Zsigmond Vilmos 1962-ben kapott amerikai állampolgárságot. Kezdetben laborokban dolgozott, fotózott, oktatófilmeket készített, dokumentumfilmeket és reklámfilmeket, majd kisebb költségvetésű alkotásokat fényképezett. Operatőri látásmódja – a hangulati világítás, az emberi arc középpontba állítása, az emberi történetek bemutatása és a realista ábrázolás – az 1960-as években kibontakozó amerikai független filmes mozgalom, az Új Hollywood felé vitte. Elmondása szerint mindig azok a filmek érdekelték, amelyek az emberekről szólnak.

mccabeElső jelentősebb munkája a Peter Fonda rendezte A bérmunkás volt 1971-ben, ugyanebben az évben a McCabe és Mrs. Miller című Robert Altman-darab forgatásakor fotós múltját felhasználva laboratóriumi eljárással fakított ki felvételeket, hogy a régi filmek hangulatát idézze. Ezt az eljárást alkalmazta később A madárijesztőben és A szarvasvadászban is.

Az 1970-es évek amerikai újhullámos filmjei mellett olyan hollywoodi produkciókat is fényképezett, mint a Steven Spielberg rendezte Sugarlandi hajtóvadászat (a történet feszültségének fokozásához nagyban hozzájárultak kézikamerás felvételei) és a Harmadik típusú találkozások, amelyért 1978-ban Oscar-díjat kapott. Ő fényképezte a vietnami háború borzalmait és utóhatását bemutató A szarvasvadászt, amelyért – bár jelölték – Oscar-díjat nem kapott, de átvehette a Brit Filmakadémia (BAFTA) elismerését. Ő maga ezt a filmjét tartotta a legjobbnak, jóllehet mindet szerette, mert mindegyiknek „volt értelme”.

Zsigmond Vilmos több műfajban kipróbálta magát: fényképezett zenés filmet (a The Band búcsúkoncertjét megörökítő Az utolsó valcert), vígjátékot (Az eastwicki boszorkányok, Maverick), az HBO számára egy Sztálinról szóló életrajzi filmet, amelyért 1992-ben Emmy-díjat kapott, erotikus thrillert (Sliver, Vágyak vonzásában), többször dolgozott Woody Allennel (Melinda és Melinda, Kasszandra álma). 2007-ben negyedik alkalommal jelölték Oscar-díjra a Brian De Palma rendezte a Fekete Dália fényképezéséért (1985-ben A folyó című drámáért jelölték). Az elmúlt években dokumentumfilmet (God the Father) és játékfilmet (Hat tánclecke hat hét alatt) egyaránt forgatott, dolgozott a televízió számára is.

A szülőhazájával mindvégig kapcsolatot tartó operatőr 2002-ben fényképezett először magyar filmet: a Bánk bán című Erkel-opera 2002-es filmváltozatáért Káel Csaba rendezővel megosztva megkapta a legjobb operaadaptációért járó díjat a világ egyetlen filmoperatőr fesztiválján, a Cameraimage-n. 2006-ban egyik közreműködője volt A lyukas zászló című 1956-os dokumentumfilmnek, s ő volt az operatőre A halálba táncoltatott lány című, Hules Endre által rendezett filmnek (2011).

harmadik_tipusu_talalkozasokA kritikusok által a fények és árnyékok szerelmesének és festőjének nevezett Zsigmond Vilmos saját szavai szerint nem szerette, ha a színek túl sokat beszélnek. Tudását többször is mesterkurzus keretében adta tovább Magyarországon és az Egyesült Államokban. Az operatőröknek azt tanácsolta, hogy a digitálisan rögzített felvétellel is úgy bánjanak, mintha filmszalag lenne. Úgy vélte, a digitális technika még nem éri el a hagyományos film szintjét, és felületességre késztet. Számára viszont mindig az volt a cél, hogy a filmjei szebbek legyenek, mint a valóság.

Zsigmond Vilmos 1999-ben megkapta az Amerikai Filmoperatőrök Társasága (ASC) életmű-kitüntetését. 2000-ben Göncz Árpád államfő elnöki Aranyéremmel tüntette ki, 2001 óta a Corvin-lánc birtokosa, 2004 óta Szeged díszpolgára, ahol mozitermet is elneveztek róla. 2005-ben megkapta a Magyar Operatőrök Társasága életműdíját, a következő évben a Magyar Művészetért Díjat, 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjai közé választották. A 2014-es cannes-i filmfesztiválon átvehette az operatőri életműdíjat, ősszel a CineFest miskolci nemzetközi filmfesztiválon ismerték el életművét.

Az operatőr élete utolsó időszakában két filmterv látványvilágán dolgozott, köztük egy Kemal Atatürk török politikus életéről szóló alkotáson – mondta Romwalter Béla, hangsúlyozva, hogy Zsigmond Vilmos élete utolsó évében rengeteg szeretetet, elismerést kapott Magyarországon.

zsigmond_vilmos_szuletesnapA fővilágosítóként ismert filmes szakember kiemelte: Zsigmond Vilmos nagyon szeretett tanítani, fontos volt számára, hogy továbbadja a tudását. A Budapesten kétévente rendezett operatőri mesterkurzusokra számos neves szakembert hozott magával az Egyesült Államokból, köztük a szintén magyar származású Kovács Lászlót, vagy a nemrég elhunyt Haskell Wexlert is.

Zsigmond Vilmos nem csupán a saját szakterületével foglalkozott, „az egész filmet tudta és csinálta” – mondta el az MTI-nek Koltai Lajos Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr vasárnap este.

„Borzalmas veszteség, nehéz mit mondanom. Amikor még nem tudtam, hogy nincs igazán jól, még az is megfordult a fejemben, milyen nagyszerű lenne mégis filmet csinálni együtt. Egyszer ugyanis, nagyon régen tettünk egy fogadalmat egymásnak, hogy ha kettőnk közül valaki rendezőként filmet készít, akkor a másikat viszi operatőrnek. Nem így alakult az életünk” – idézte fel Koltai Lajos, megjegyezve, Zsigmond Vilmos 85. születésnapja alkalmából adott tavalyi budapesti díszvacsorán már lehetett érezni, hogy „valami nincsen rendben”.

„Ha van olyan, hogy filmíró művészet, akkor ő valódi filmíró művész volt” – hangsúlyozta Koltai Lajos. „Igazából nem volt neki mit követnie, ment a saját útján. Ez volt a legnagyobb dolog, amit tehetett: volt saját útja, és azt járta. Ezzel hódította meg Hollywoodot is, hogy saját nyelven beszélt, és hogy mindig olyan maradt, amilyen volt” –mondta, megjegyezve, hogy Zsigmond Vilmos személyisége, a világgal szembeni csodálata, odaadása a filmgyártás egyik legnagyobb értéke volt.

Koltai Lajos kitért arra is, hogy közös mesterük, Illés György az 1970-es évek elején Magyarországra hazalátogató Zsigmond Vilmossal megnézette a Prés című filmet, amelynek ő volt az operatőre. „Egy kis vetítőben megnéztük, emlékszem, teljesen odavolt, kérdezgette hogyan csináltam” – idézte fel barátságuk kezdetét Koltai Lajos. Hozzáfűzte: Zsigmond Vilmos később rengeteg segített karrierjében, az Egyesült Államokban a legnagyobb operatőrök előtt méltatta őt, mint a „srác, akire érdemes odafigyelni”.

„Tele volt azzal a tiszta, őszinte és nyitott szeretettel, amivel nem mindenki él, különösen a szakmában nem. Mindig odafigyelt arra, hogy a másik mit csinál, mi az, ami értékelhető a munkájában” – fogalmazott. Koltai Lajos kiemelte: Zsigmond Vilmos egyetlen alkalommal, az 1990-es A gyönyör rabjai című amerikai film pótforgatásán önként helyettesítette őt a kamera mögött.

„Nagyon tudta élvezni a tájat, az életet, az ízeket, a szépet. Mindig lógott a nyakában egy fényképezőgép, akármilyen körülmények között találkoztunk. Mindent rögzített, a hangulatot, az embert, az időjárást, mindent” – emlékezett vissza, hangsúlyozva, hogy fantasztikus kiállítás nyílt az így készült fotókból a budapesti Ludwig Múzeumban 2015 tavaszán.

Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr tárlatvezetést tartA Los Angeles Times, a Rolling Stone magazin, a The Hollywood Reporter, a The Huffington Post is méltatja a magyar operatőrt. A Los Angeles Times telefoninterjúban szólaltatta meg az Oscar-díjas művész üzlettársát, Yuri Neymant, aki Zsigmond feleségétől tudta meg a halálhírt. Neyman hosszasan méltatta, hogy milyen nagy hatással volt a magyar operatőr a filmiparra. „Új stílust fedezett fel és dolgozott ki az Egyesült Államokban és a független filmkészítésben. Teljesen új hangon szólalt meg, megtanította az embereket, hogy másként gondolkodjanak és másként nézzék a világot” – fogalmazott az üzlettárs-barát. Hozzátette, hogy Zsigmond Vilmos – még mielőtt díjakat nyert volna – független filmesként is kivételes alkotóművész volt.

A The Hollywood Reporter mesternek nevezi az elhunyt művészt, s Hollywood egyik legbefolyásosabb, legnagyobb hatású operatőrjeként említi. A lap idézi Steve Postert, az Operatőrök Nemzetközi Szervezetének elnökét, aki megjegyzi, hogy Zsigmondot 2003-ban a céh tagjai minden idők tíz legnagyobb hatású operatőrjének választották. „Az egyik legnagyobb tiszteletben álló tagunk volt, inspirált és támogatott sokunkat. Mindannyian tudtuk, milyen óriás volt ő” „ fogalmazott Poster.

, , ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments