saulfiaÓriásplakátokon, tévéműsorokban, a francia napilapokban több oldalas elemző írásokkal és kritikákkal harangozták be Franciaországban Nemes Jeles László Saul fia című alkotását, amelyet szerdától kétszáz moziban vetítenek országszerte.

A TF1 kereskedelmi televízió és a France2 közszolgálati csatorna esti híradójában ajánlotta nézői figyelmébe a magyar filmet, amelyre „mindenki emlékezni fog”. A Canal Plus kereskedelmi televízió filmes magazinjában Nemes Jeles Lászlóval Costa-Gavras és Claude Lelouche filmrendező beszélgetett a holokauszt filmes megközelítéséről. A Huffington Post francia kiadásának honlapján Anne Sinclair főszerkesztő szerkesztőségi írásában „köszönte meg a felejthetetlen sokkot” Nemes Jeles Lászlónak.

A Le Monde szerint „az elképesztő történet egy kiválóan dokumentált fikció és egy parabolikus mese ötvözete”. A rendező, aki feltehetően a témáról megjelent minden vitát végigolvasott és minden vonatkozó filmet megnézett, egyszerre adja tanújelét intelligenciának és annak, hogyan tartja kézben az általa javasolt megközelítést. A rendező választása a témát, a főhőst, a nyomasztó és zaklatott rendezést illetően is „impresszionáló”. A zsidó katasztrófa és Antigoné görög sorstragédiájának párosításában is, sőt még a főhős héber keresztnevének és német vezetéknevének kiválasztásában is minden tökéletesen a helyén van – írta a Le Monde.

Hirdetés

A Libération címlapján a Saul fia francia plakátjával jelent meg, rajta az Auschwitz-előadás? (Auschwitz en spectacle?) felirat. A baloldali lap szerint – amely első négy oldalát szentelte az alkotásnak, és ebből kettőt a rendezővel készült interjú tesz ki – a film ereje abban rejlik, hogy a koncentrációs tábort olyannak láttatja, ahogy az ember azt csak egy rémálomban képzeli el.

A rendező az érzékelhető és a hatásos dolgokat keveri az alkotásban, egyszerre használ többfajta képtípust a kísérleti mozitól a hollywoodi eszközökig, de a lap szerint a film problematikája abból adódik, hogy miközben a rendező a klasszikus moziban hisz, nagyon is kortárs filmet készített. Nem engedi el egy lélegzetvételnyi pillanatra sem a főszereplőt, nem hagy sem teret, sem időt a reflexióra, nem világít meg semmit, hanem a filmművészetben nagyon ritkán megkísérelt fizikai átélést teszi lehetővé.

erdely_matyas_saul_fia

A Libération mellett a Le Monde is külön tudósításban foglalkozott a film kedvező magyarországi fogadtatásával. Valamennyi francia lap külön cikkben írt arról, hogy szemben a korábbi holokausztfilmekkel a Saul fiát Franciaországban nem támadják, a film körül konszenzus alakult ki, elmaradt az a vita, amelyet Thierry Frémaux, a cannes-i fesztivál művészeti vezetője előrevetített, amikor meghívta az alkotást a hivatalos programba.

Nemes Jeles László, aki 12 és 26 éves kora között Franciaországban élt, az MTI-nek Párizsban elmondta: óriási érdeklődés övezi a filmet Franciaországban, ahol az elmúlt évtizedben jelentős értelmiségi vita folyt a holokauszt művészeti ábrázolhatóságáról, valamint arról, hogy van-e lehetőség fikcióra a koncentrációs táborban. „A film ezt a kérdést veti fel, de nem foglal állást, hanem utazást idéz elő a nézőben” – hangsúlyozta a rendező.

A vita 2001-ben robbant ki annak a négy fotónak a kapcsán, melyet 1944 nyarán Auschwitzban a Sonderkommando egy kis csoportja készített egy becsempészett fényképezőgéppel magyar zsidók égetésre váró holttesteiről, és amelyeket a rendező is felhasznált forgatókönyvéhez. Georges Didi-Huberman művészettörténész, filozófus a szerinte az elképzelhetetlent megidéző fotókról írt tanulmányában elutasította Claude Lanzmannak, a kilenc és fél órás Soá című dokumentumfilm rendezőjének korábbi álláspontját, amely szerint a holokauszt nem ábrázolható sem képekkel, sem fikcióval. Lanzmann akkor azt válaszolta, hogy a hiteles fotók sem tudják megmutatni, hogy mi történt a gázkamrában.

A két francia gondolkodó közötti vita a Saul fia megtekintése után jutott nyugvópontra. Lanzmann a cannes-i fesztiválon megnézte a magyar filmet, és a vetítés után a Télérama című lapnak azt mondta, hogy soha nem fog róla rosszat mondani, mert „nem a halált mutatja, hanem azok életét, akiket arra kényszerítettek, hogy másokat küldjenek a halálba”.

Nemes László: Saul fia

Georges Didi-Huberman Sortir du noir (Kiút a sötétségből) címmel könyvet írt a Saul fiáról, amely csütörtökön kerül a boltokba. A Nemes Jeles Lászlóhoz levél formában írt kötetben az egyik legjelentősebb élő francia filozófus a rendező intellektuális hozzáállását méltatja a holokauszthoz, a filmet allegorikus meseként értelmezi.

„Először írtak nekem könyvet. Nem is akárki. Csodálatos ez a könyv. Azt állítja, hogy a film a holokauszt reprezentációjának fontos dokumentuma művészettörténeti, filmtörténeti és filozófiai szempontból is” – mondta a rendező az MTI-nek.

A holokausztdráma Magyarország hivatalos nevezettje az amerikai filmakadémia Oscar-díjára a legjobb külföldi film kategóriájában. A rendező már nyár óta részt vesz az amerikai promóciós kampányban, fesztiválokra kíséri a filmet, beszélgetéseken vesz részt.

„A legkomolyabb szinteken tudnak róla, radaron van, az akadémián már nem nagyon akad olyan ember, aki ne hallott volna róla” – hangsúlyozta a rendező. Ugyanakkor szerinte „nincs garancia semmire„, és számára továbbra is az a legfontosabb, hogy minél többen megnézzék a filmet Amerikában is, ahol december 18-án mutatják be a mozikban.

, ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments