Fókuszban Hírek

Itt az új korhatár-szabályozás

Nem fognak késni a hazai premierek, és a sajtónak sem kell öncenzúrát gyakorolnia az előzetesekkel: nagyrészt megszűntek az aggodalmak a korhatár-besorolással kapcsolatban. Megjelent a Médiahatóság értelmező rendelete, mely eloszlatja ugyan a korábbi félelmeket, de nem minden kérdést válaszol meg. A forgalmazók továbbra is óvatosságra intenek.

Jó darabig úgy nézett ki, hogy egy életszerűtlenül megfogalmazott törvény akár több hónapos késést is okozhat a leginkább várt mozifilmeknél, és elvághatja a hazai online filmes sajtót a világ többi részétől. Az év elején módosult Filmtörvény ugyanis megtiltotta volna a besorolatlan filmek és reklámanyagok (pl. előzetesek) terjesztését, miközben a forgalmazók, a sajtó és a közönség számára elfogadhatatlan határidőt szabott magának a besorolásnak az ügymenetére.

Egy új rendelettel azonban a Médiahatóság eloszlatta a legtöbb félelmet. Mind a hatóság, mind a forgalmazók úgy látják: a most kiegészített szabályozás révén a gyakorlat szakmailag megfelelő és életszerű lesz, noha maga a jogi környezet nem hibátlan. Cikkünkben beszámolunk az új korhatár-szabályozásról, a mozipremierekre gyakorolt hatásáról, és arról, hogyan fogja ez érinteni a filmes sajtót.

„Az előző részek tartalmából”

2012. január 1-jétől változott meg a Filmtörvény („2004. évi II. törvény a mozgóképről”). A törvény szerint a film egy példányát 30 nappal a bemutató előtt le kell adni besorolásra. Mivel sokszor nem áll rendelkezésre szabad kópia ennyivel a premier előtt (különösen a digitálisan terjesztett alkotásoknál), ez értelemszerűen a premier durva csúszását okozná – amint erről az origo annak idején hírt adott.

A törvény továbbá így fogalmaz: „Korhatár besorolás nélküli mozielőzetes felhasználásával a hirdetési tevékenységet nem lehet megkezdeni.” Két problémát okoz ez a mondat és környezete. Az egyik: ha szó szerint vesszük, akkor külföldi előzeteseket a sajtó egyáltalán nem mutathat be (például nem oszthatunk meg egy trailert a Youtube-ról, hiszen magyar hatóság nem sorolta be). A másik: a hazai vagy honosított előzetesek legalább 30 napot késnének, mivel itt is ennyi a besorolás átfutási ideje. Félő volt tehát, hogy a törvény elvághatja a magyar filmes szférát az interneten közzétett anyagoktól, és nemcsak a magyar reklámtevékenység és így a bevétel került volna veszélybe, hanem a filmes kultúra is csorbát szenvedett volna (hiszen a nagyobb filmek előzetesei gyakran önálló alkotásnak, régóta várt szenzációnak számítanak). Nemcsak a trailerek, hanem az egyéb hirdetési anyagok – plakátok, jelenetfotók, standy-k – is a besorolási kötelezettség alá esnek.

A törvény szövege számos piaci szereplőnél aggodalmat váltott ki. A Filmtekercs figyelmeztetést kapott több forgalmazótól is, a Mozinet például így írt: „Valószínűsíthető, hogy a hazai médiában felhasznált, külföldről származó előzetesek és plakátok felhasználása törvénybe ütközik.” Fórum Hungary: „Az elmúlt időszakban Önök többször jelenítettek meg oldalukon külföldről átvett előzeteseket a korhatár megjelölése nélkül (…) Fel szeretném hívni figyelmét, hogy amennyiben cégünket bármilyen büntetés, vagy kár éri a korhatár megjelölés elhagyásával kapcsolatos gyakorlatuk miatt, úgy kénytelenek leszünk ezeket Önök felé továbbhárítani.” A forgalmazók arra kértek minket, hogy ne vegyünk át anyagot külföldi forrásból, csakis az ő hivatalos magyar szervereikről szerezzük be őket.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság január 19-én társadalmi egyeztetésre bocsátotta a törvényt értelmező végrehajtási rendelet tervezetét. A rendelet végül március 28-án jelent meg, és április 5-én lépett hatályba. Április 12-én tájékoztatóra hívták a filmterjesztőket. A Filmtekercs közvetlenül a találkozó után beszélgetett a hatósággal és a forgalmazókkal is.

Merev szabályok, trükkös végrehajtás

Rendelet nem módosíthat egy törvényen, hiszen a törvény magasabb jogi szinten áll. A végrehajtás szabályozásával azonban lehet ügyeskedni. A Médiahatóság mind a rendelet jogalkotójaként, mind a besorolásokat elvégző szervként hajlandó volt engedményekre.

Az első ésszerűsítés a határidők gyakorlatában történt. Bár a törvény alapján a premier előtt 30 nappal be kell mutatni a filmet (és az előzetest) a hatóságnál, az NMHH felismerte, hogy ez járhatatlan út . Számos filmnek nem létezik szabad kópiája 30 nappal a premier előtt (különösen, ha digitálisan terjesztett alkotásról van szó), és még ha lenne is – fogalmazott Dr. Taba Miklós, az NMHH Filmirodájának vezetője –, Magyarországon számos forgalmazó vonakodik ennyire előre átadni egy kópiát a hatóságnak „akár a kalózkodás, akár más miatt”. Erre válaszul a Médiahatóság egyedi esetekben kész belátni a határidő tarthatatlanságát. Világpremiereknél például még 18 nappal a bemutató előtt is elfogadják a filmet, minden attól függ, hogyan ítéli meg a hatóság esetről esetre a szituációt: ha ésszerű okokból lehetetlen tartani a 30 napot, eltekintenek tőle, ha viszont – például – a forgalmazó hibája a késés, és nemzetközileg be tudták tartani a szabályozást, akkor itthon sincs indok a lazításra. Hogy a munkával feltétlenül lépést tudjanak tartani, 7 főről 28 főre növelték a bírálóbizottság létszámát. Dr. Taba Miklós különösen hangsúlyozta, hogy a hatóság ésszerűen és életszerűen kíván eljárni, a nemzetközi példák és a szakma jogos igényeinek figyelembe vételével: a kalózkodás miatti aggodalmakra válaszul például megszigorították a biztonsági követelményeket, ugyanakkor ezzel együtt is elvárják, hogy a forgalmazó megszerezze a szükséges kópiát. „Nem kívánunk a szakma részéről olyat, ami a világ más részein tapasztaltak szerint nem valósítható meg, viszont elvárunk olyat, ami a tapasztalatok szerint megvalósítható” – jelentette ki a Filmiroda vezetője.

A második ésszerűsítés egy fogalmi önkorlátozás. A korhatár-szabályozás a „hirdetésekre” és a „közleményekre” vonatkozik, a rendelet pedig ezt mondja: „Nem minősül hirdetésnek a filmalkotás terjesztésének megkezdését legalább hatvan nappal megelőzően közzétett közlés, tájékoztatás, megjelenítési mód abban az esetben, ha még nem készült a filmalkotásról mozielőzetes, vagy a benyújtott mozielőzetest vagy filmalkotást az NMHH Hivatala még nem sorolta be.” És: „Nem minősül közleménynek a filmalkotás terjesztésének megkezdését legalább hatvan nappal megelőzően a filmalkotással kapcsolatban közzétett közlés, tájékoztatás.” A Filmiroda vezetője elmondta, hogy inkább a kifejezetten a fogyasztás iránti érdeklődést felkelteni szándékozó hirdetésekre és közleményekre vonatkozik a korhatár-szabályozás, a sajtó saját cikkeire (például egy kritikára), vagy különösen a sajtónak nem is számító blogokra nem. „Nem akarjuk önmaga paródiájává változtatni a szabályozást” – mondta.

Igaz marad viszont, hogy ha a kritikában közzéteszünk egy előzetest, azon – a fenti 60 napon belül –ott kell lennie a korhatár-karikának. A premier előtti hatvanadik napig viszont bátran bemutathatjuk a trailereket, fotókat és más, alkalmasint reklámnak minősülő anyagokat is (hacsak, ahogyan fönt olvasható, nincs már elbírált trailere az alkotásnak – ha van, akkor ahhoz kell ragaszkodni). Mindez kissé megnehezíti az újságíró dolgát, de nem teszi lehetetlenné úgy, mint ahogyan a puszta törvényi szöveg tette volna.

A másik oldal

Bálint Péter, a Filmforgalmazók Egyesületének elnöke kevésbé elégedett. Telefonos interjúnkban elmondta: noha a hatóság gyakorlati hozzáállása kielégítő, azért már a törvénykezést magát is meg lehetett volna oldani ésszerűbben, ha sor került volna bármiféle szakmai egyeztetésre a kidolgozási szakaszban. Ami a rendeletet illeti: ehhez már figyelembe vette a jogalkotó a társadalmi egyeztetés során elhangzottakat – mondta az elnök. Véleménye szerint az így kiegészített szabályozás többletterhet ró ugyan a forgalmazókra, de ez kezelhető, és nem lehetetleníti el őket úgy, mint ahogyan a törvény fenyegetett. Mind ő, mind dr. Taba Miklós hangsúlyozták: számos egyéb kihívás is vár a filmiparra, az új terjesztési formáktól az internet jelentette meglepetésekig, és a korhatár-besorolások szabályozásának ilyetén lezárása után a figyelemnek inkább ebbe az irányba kell fordulnia.

Az egyenként megkérdezett forgalmazók közül egyedül a Fórum Hungary kívánt válaszolni. Farkas Sándor general manager szerint „az új szabályozás a korábbinál jóval komplexebb, több odafigyelést és munkát igényel, ugyanakkor tartható és nem megy a szakmai sztenderdekkel szembe”, a kéréseik meghallgatásra találtak, és a korhatár-besorolás nem okozhat sem premier-késést, sem marketinges problémákat vagy bevétel-kiesést. Azt az Intercom is megerősítette, hogy egyetlen filmjük sem csúszik a korhatár-besorolás miatt.

Még több színes karika

Miről is szól ezentúl a korhatár-rendszer? Az új szabályozás hatféle szintet különít el:

• Korhatár nélkül megtekinthető

• Hat éven aluliak számára nem ajánlott

• Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott

• Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott

• Tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott

• Kizárólag felnőttek számára ajánlott

A karikák mellé szöveges és hangos figyelmeztetés is társulhat, és a konkrét okot is megjelölhetik, ha a hatóság úgy dönt: pl. „erőszak”, „félelemkeltő tartalom”, „meztelenség/szexualitás”, „droghasználat”, „kirekesztés”, „káros magatartásminta”, vagy „nyelvezet”. (Ez hasonlít például a játékokra vonatkozó európai PEGI-rendszerhez).

Vizuálisan maguk a piktogramok is módosultak kissé, és ezentúl szaggatott karikával jelzik majd az ideiglenes besorolást, melyet az előzetesek (és más anyagok) azelőtt kapnak meg önállóan, hogy magát a filmet elbírálhatta volna a hatóság. Moziban ezentúl csakis besorolással ellátott előzetessel találkozhatunk, és annak tartalma nem lehet erősebb, mint a filmé, aminek a vetítését megelőzi.

Mi lesz most?

Az óvatosság a rendelet megjelenése után is megmaradt. Az Intercom ezt írta: „Kérünk benneteket, hogy a trailer ftp-nken található korhatárkarikával ellátott előzeteseket használjátok az online oldalakon.” A kérés nyilvánvalóan a Magyarországon megjelenő filmekre vonatkozik a hatvan napos határidő figyelembe vételével; még mindig kérdés maradt, vajon mi az elvárás az olyan külföldi anyagokkal kapcsolatban, melyek akkor jelentek meg, amikor már létezik besorolt magyar előzetes – erre a Filmiroda vezetője sem tudott megnyugtató választ adni. A rendelet 75 napos türelmi időt ír elő, ennyi ideje van a sajtónak és az iparágnak elsajátítani az új követelményeket. A büntetésekről szólva dr. Taba Miklós józanságot ígért: figyelmeztetések és felhívás után közleményt kell közzétenni az esetleges jogsértésről, és csak sokadik lépésként érkezik valódi pénzbüntetés, mely viszont a 3 millió forintot is elérheti.

Ami a szabályozás maradandóságát illeti: „El tudom képzelni, hogy az élet felül fogja írni azt, amit a jogalkotó létrehozott” – fogalmazott interjúalanyunk a hatóság részéről.

A Filmtörvény jelenleg hatályos szövege itt olvasható (a kérdéses szöveghelyek a 20§-tól kezdődnek). A végrehajtási rendelet itt található meg.

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek. A Tárca rovatot vezeti. havasmezoi@filmtekercs.hu

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..