Hírek

Kojot: A konfliktusok felvállalásáról és a magunkért való kiállásról is szól

A konfliktusok felvállalásáról, a magunkért való kiállásról, a szeretetről és az apa-fiú kapcsolatról is szól Kostyál Márk rendező Kojot című filmje, amelyet csütörtöktől vetítenek a magyarországi mozikban.

A film története szerint Tűzkőre, egy vidéki faluba érkezik Bicsérdi Misi – akit Mészáros András alakít –, mert megörökölte nagyapja házát és birtokát. Misi kiábrándult, frusztrált, folyton menekülő fiatal harmincas, aki nem találja a helyét az életben, a munkájában, párkapcsolatában. Nekikezd a ház építésének néhány segítőjével, de ez sérti a környék oligarcháinak érdekeit. Súlyos harc kezdődik a földért, a szerelemért, az életért. Misi minden szempontból igazi kojottá, prérifarkassá válik.

Személyes élményen alapul a film története – hangsúlyozta az MTI-nek Kostyál Márk rendező, aki 2004-ben hasonló helyzetbe került, amikor vidéken belevágott egy építkezésbe, amely nem ment nehézségek nélkül.

„Urbánus legendák szintjén telekmutyiról keringtek mendemondák a faluban, hogy jönnek majd svéd befektetők földet vásárolni, és többen megfenyegettek, hogy ha a házat fel merem építeni, azt le fogják dózerolni” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy innen jött az ötlet a film megvalósítására, amely a valós szál mellett nagyon sok fikciós elemet is tartalmaz.

Hangsúlyozta, hogy a vidék mindannyiunk bölcsője, amelynek csak egy része a „tróger világ”, de rengeteg szépség is van benne. A film szereplői a férfi archetípusokat jelenítik meg: az egyenes gerincet, a büszkeséget és azt, hogy egy férfi akkor is beleáll a konfliktusba, amikor már mások félnek. A rendező szerint a film arra is próbálja ráirányítani a figyelmet, hogy mindenki merjen kiállni önmagáért.

A főszereplő Misi kojottá, prérifarkassá válik a cselekmény során. „Amikor a filmet elkezdtem csinálni, az volt a mottóm, hogy nem lehetsz az életedben menekülő állat” – hangsúlyozta a rendező. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mai világban hiába verik át az embert, az mégsem mer belemenni a konfliktusokba, mert fél. „A kojotság azt is jelenti, hogy kiállsz magadért és adott esetben nemet tudsz mondani” – magyarázta.

A filmben szereplő családokban nagyon erős az apa-fiú szál. A rendező hangsúlyozta, hogy minden fiú cipeli magával az édesapja jó és rossz dolgait. „De mindenki egyszer csak megérti, hogy a gyökereiből mit kell magával vinnie. A film sokat épít erre a szálra, hogy hozzuk magunkkal a családi örökséget, ami sokszor gátat jelent abban, hogy jobb legyen az életünk” – mutatott rá.

Misinek az édesapja nem képes kiállni magáért és ezt neveli bele a gyerekébe is, akinek férfivá kell válnia, amihez nehéz út vezet. A másik családban az ellenkező eset áll fenn. A család feje Szojka, akit Kovács Frigyes alakít, egy zsarnoki, erőszakos apa, aki lelkileg terrorizálja és passzív agresszióval sakkban tartja a fiát és a családját, miközben a fiú ez ellen lázad – tette hozzá.

A szereplők kiválasztásáról elmondta: „olyan filmet szerettem volna csinálni, amiben eredeti, eddig nem látott arcok szerepelnek, egyrészt mert a történet a fontos, másrészt pedig rengeteg tehetséges színész van, a közönségnek pedig meg kell mutatni az új idolokat”.

Mészáros András és Kovács Frigyes mellett a további szerepekben Bocsárszky Attila, Orbán Levente, Dobra Mária, Mátray László, Salat Lehel és Szabó Gabi látható.

A rendező hozzátette, hogy a történet a film ezekkel a színészi alakításokkal sokkal hitelesebbé válik. Elmondta azt is, hogy 38 napig fogattak a Vértes-hegység körül, valamint néhány jelentet Budapesten is.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com