martfui_remA 32. Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon tartották Sopsits Árpád legújabb művének világpremierjét. A rendező a vasárnapi bemutató után az MTI-nek azt mondta, hogy bár A martfűi rém többrétegű, történelmi vonalat is tartalmazó film, elsősorban mégis izgalmas alkotásnak, „társadalompolitikai pszichothrillernek” szánta.

A martfűi rém valós eseményeken alapul. 1957-ben brutálisan megöltek egy nőt Martfűn. A gyilkosságért elítéltek egy férfit, pár évvel később azonban újabb megrázó halálesetek történtek. Egy frissen végzett ügyész rájön, hogy a börtönben ártatlan ember bűnhődik, ám az 1956-os forradalom utáni politikai tébolyban nehéz megtalálni az összefüggéseket és újra felvenni a nyomozás fonalát.

A „fonottkalácsszerűen felépített” filmnek három rétege van: a nyomozás, a sorozatgyilkos élete és az ártatlanul elítélt ember élete – mondta Sopsits Árpád. A film történelmi hátteréről elmondta: nem akart egy sematikus rajzot adni egy korról, ezért többféle embertípust vonultat fel, köztük –például Szirmai Zoltán ügyész személyében –olyanokat, „akik nem kötnek kompromisszumot, nem veszítik el szuverén személyiségüket”.

Hirdetés

„Lehet, hogy ez sok áldozattal jár, lehet, hogy a környezetük nehezen tűri ezt és elítéli őket”, de ennek köszönhető, hogy „nincs olyan társadalom, amelyben ne lennének lázadók, akik szembemennek a hatalommal” – mondta a rendező.

A fél évszázaddal ezelőtti rémtörténet igazságának megismerhetőségéről Sopsits az ügyész egyik nyomozótársát idézte: „Senki nem lesz hálás neked, amiért kideríted az igazságot”. Ez a hozzáállás sokaknál azóta sem változott – tette hozzá a rendező. „Lehet, hogy igyekszünk megismerni az igazságot, de van, aki pozíciójánál, helyzeténél fogva egyáltalán nem vágyik erre”. Az emberölésért ártatlanul elítélt Pusoma Dénes, illetve a móri gyilkosságokért tévesen elítélt Kaiser Ede esetéről elmondta: a bírói tévedések nem csak a filmben felidézett korszakra jellemzőek.

martfuA Szirmai ügyészt megtestesítő Bárnai Péter is úgy vélte: a világ ma lényegében nagyon hasonló, mint a filmben felelevenített történet idején, „ugyanez ma is megtörténhetne – ma is mindenki csak a saját életét félti”. Hozzátette: „abban a korszakban, a totális rendszerben pedig volt is miért aggódni”.

A film másik embertípusáról, az áldozatokról Sopsits elmondta: ezek nem csak a meggyilkolt nők, valamint a Dosztojevszkij-féle irracionális bűnhődést felidéző, ártatlanul elítélt Réti. „Azok is áldozatául eshetnek egy rendszernek, akik úgy tűnik, hogy felette állnak, érinthetetlenek” – mutatott rá. Ebben az összefüggésben a filmben elhangzott mondatot idézte: „A mi rendszerünk alapja, hogy bizonytalanságban tartjuk a híveinket, a barátainkat és az ellenségeinket egyaránt”.

Sopsits szerint Varsóban a film értő közönségre találhat, hiszen a két kelet-közép-európai nemzetnek sok szempontból azonos sorsa van, így a lengyelek valószínűleg nemcsak a film pszichothriller-vonalát, hanem a társadalmi-politikai vonatkozásait is meg fogják érteni. Ugyanakkor az volt a szándéka, hogy a politikai vonaltól függetlenül a film „legalább olyan izgalmas legyen, mint egy hagyományos krimi”.

A martfűi rémet a rendező a múlttal való „másfajta szembesülésnek”, „műfaji kitekintésnek” nevezte, ahhoz képest, amit a Céllövölde, a Torzók és a Hetedik kör című filmjei képviseltek. A Hetedik körrel egy trilógia problematikáját lezártam, amely vizsgálta egy kamasz lehetőségeit a 80-as évek elején, a 90-es években és a kétezres években” – mondta. „A válasz egyre szomorúbb volt, és ezt nem lehetett tovább fokozni”. Elmondta: legújabb alkotása a korábbiakhoz képest kevésbé személyes, nincs benne önéletrajziság.

a_martfui_remA Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült film legfontosabb szerepeiben Bárnai Péteren kívül Hajduk Károly, Anger Zsolt, Jászberényi Gábor, Trill Zsolt, Szamosi Zsófi és Balsai Mónika látható. A forgatókönyvet Sopsits Árpád írta, az operatőr Szabó Gábor volt, producerei Ferenczy Gábor és Tőzsér Attila. A martfűi rém a magyar mozikban november 10-től lesz látható.

A pénteken kezdődött, tíznapos varsói nemzetközi seregszemle a berlini, a cannes-i, a Karlovy Vary-i és a velencei mustra mellett egyike a 15 A-kategóriás filmfesztiválnak. Sopsits Árpád filmje a fesztivál fődíjáért indul, amelyet eddig még sosem nyert el magyar alkotás. A játékfilmes zsűrinek tagja idén Fliegauf Bence, akinek legutóbbi rendezése, a Liliom ösvény a különprogramban lesz látható. A filmünnep műsorra tűzte továbbá Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál, valamint Simonyi Balázs Indián című alkotását is.

, ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments