A moziüzemeltetési piacon ugyan a Cinema City 80-85 százalékos piaci részesedéssel bír, de piaci magatartása a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint ésszerűnek tekinthető, és nem vet fel versenyjogi aggályokat – egyebek mellett ezt tartalmazza a hivatal piacelemzési tanulmányának tervezete, amely kedden jelent meg a versenyhatóság honlapján.
A piacelemzés a filmforgalmazási és a mozi üzemeltetési piacok működéséről című tanulmány tervezetéhez 15 napig lehet véleményt fűzni.
A moziüzemeltetési piac azt követően lett ennyire koncentrált, hogy 2011-ben a Cinema City International N.V. (CCI) és a Palace Cinemas fuzionált. Így vált a Magyar Cinema Kft. (Cinema City) a legnagyobb multiplex mozikat üzemeltető társasággá. Mint a tanulmány tervezete megjegyzi: az art mozikon kívüli, a Cinema City hálózatába tartozó moziknak alig akad versenytársuk.
A moziüzemeltetési piacot tovább koncentrálta a digitális vetítési technikára való átállás. Ez a filmkészítő stúdióknál komoly megtakarítással járt – nem kellett kópiákat készíteni a filmekről – ugyanakkor a moziüzemeltetők jelentős beruházásra kényszerültek, hogy az új technikával vetíthessenek. A nagy forgalmazók a terhek szétterítését úgy oldották meg, hogy a moziknak vászonhasználati díjat (VPF) fizetnek, amelyből azoknak megtérül a beruházásuk. A VPF díjat viszont a forgalmazóknak megtérítik a filmgyártó stúdiók.
A kis moziüzemeltetők ugyanakkor nem tudták elérni a nagy forgalmazóknál a digitális átállás megfinanszírozását, ezért versenyhátrányba kerültek a Cinema Cityhez képest. A kisebb forgalmazók pedig azért nem tudják vállalni a VPF megfizetését, mivel azt nekik nem térítik meg a filmkészítő stúdiók.
Az amerikai filmek azért túlsúlyosak a magyar piacon, mivel azok gyártói átvállalják a vászonhasználati díjat. Ez azonban nem versenypolitikai probléma, a kultúrpolitikának kell megoldani azt, a filmforgalmazási piac jelentősebb támogatásával – fogalmazott a GVH.
