Két szálon, a jelenben és múltban játszódik Mészáros Márta szerelemről, titkokról és a kísértő múltról szóló új filmje, az AuroraBorealis_TothIldiko_TorocsikMari_foto_KurtiIstvan_Filmteam Aurora Borealis – Északi fény, amelyről a rendezőnő a budapesti forgatáson mesélt az MTI-nek.

A Napló gyermekeimnek, az Örökbefogadás és a Kilenc hónap rendezője elmondta, hogy bár rendszerint egyszerű címeket ad filmjeinek, tetszik neki az Aurora Borealis, mert a történet több rétegéhez is erősen kapcsolódik, romantikus hangulata mellett a hősnő apjának származására utal. „A Bécsben élő Olga (Tóth Ildikó) magyarnak hiszi magát, de sok titok rejlik a múltjában. Az apja – akit nem is ismer – ott született, ahol az északi fény, az Aurora Borealis ragyog. Az ember is olyan titokzatos, mint a Borealis” – magyarázta Mészáros Márta a belvárosi felvételek egy szünetében.

Hirdetés

A több mint egyhónapos forgatás novembertől december közepéig vidéki, budapesti és külföldi helyszíneken – Bécsben, Barcelonában és Lettországban – folyik. A film operatőre a lengyel Piotr Sobocinski, és a szereposztás is nemzetközi: Törőcsik Mari, Tóth Ildikó és Törőcsik Franciska mellett Leslaw Zurek, Ewa Telega, Antonio de la Torre, valamint Hary Prinz is feltűnik a filmvásznon.

A rendezőnő Pataki Évával és Jancsó Zoltánnal írta a játékfilm forgatókönyvét, amelynek hátterében egy „apátlan nemzedék”, a „háborús gyerekek” identitásválsága áll.

„Három-négy éve foglalkozunk a témával – mondta el Pataki Éva. – Márta talált egy cikket a BBC History történelmi folyóiratban arról, hogy Ausztriában Barbara Stelzl-Marx történésznő elkezdte föltárni a háborús gyerekek történetét. Úgy harmincezer gyerek született 1945 után a megszállóként ott állomásozó szovjet katonák és az osztrák nők közötti kapcsolatból: volt szerelem, de erőszak és prostitúció is. Tabuként kezelték, maguk a gyerekek sem tudták, hogy ki volt az apjuk. Barbara orosz archívumokban is kutatott, munkája nyomán több mint húsz esetben sikerült egymásra találnia szétszakadt családoknak.”

Pataki Éva megemlítette, hogy Mészáros Mártával magyar vonatkozásokat keresve saját kutatásokat is végeztek, de nagyon kevés anyagot találtak, bár nálunk is több ezer ilyen háborús gyerek lehet, akik ma már 60-70 évesek. „Márta megérezte, hogy neki való ez a téma, minden filmje a hazugság ellen szól. A háború következménye, szülés, szerelem, halál – mind az ő témái.”

Felvették a kapcsolatot az osztrák történésznővel, és a találkozást követően Ausztriában leforgatták a Láthatatlan generáció című kétrészes dokumentumfilmet, amelyben 7-8 egykori háborús gyerek sorsát mutatták be. Az Aurora Borealis története viszont már tisztán fikció, de megjelennek benne a kutatómunka során megismert jellegzetes motívumok.

A történet főhőse Mária (Törőcsik Mari) az ötvenes években disszidált, Bécsben telepedett le, és már idősen, a férje halála után tér vissza a falujába. Amikor kórházba kerül, a lánya, Olga véletlenül rájön, hogy titkok lappanganak a múltban, és nyomozni kezd.

„Bár a kerettörténet Magyarországon játszódik, meghagytuk a bécsi helyszínt, mert nagyon európai történetről van szó” – hangsúlyozta az írónő.

Minden érintett másként élte meg, hogy „háborús gyerek” volt. Nagyon sokan tragédiaként: lehet, hogy jólétben nevelkedtek fel, de a belső érzelmi életük megsínylette, érezték, hogy valami nem stimmel körülöttük. Akadtak, akiknek felszabadító élmény volt, amikor megtudták az igazságot – mondta Mészáros Márta.

„A főszerepet Törőcsik Mari játssza, zseniálisan. Nem kezdtem volna játékfilmben gondolkodni nélküle. Közös életet, évszázadot élünk meg, sok mindent tudunk egymásról, a forgatáson szavak nélkül is megértjük egymást” – mesélte, hozzáfűzve, hogy a főhős nagyon erős asszony, aki képes magába zárni a tragikus múltat, és eltitkolni a lánya előtt születése valódi körülményeit.

„Amikor a kómából megához térve, a drámai pillanatokban végül elmondja a lányának a történetet, Mari tényleg percekig csodákat csinált, más senki nem tudta volna ezt eljátszani” – idézte fel a rendezőnő.

Mészáros Márta filmjei női sorsokkal foglalkoznak, az Aurora Borealis is nőket állít a középpontba. „Mit csináljak, ha nem női témát? Olyan nőket akarok bemutatni, akik képesek képviselni önmagukat” – válaszolta, hozzátéve, hogy szívesen forgatna történelmi filmet nagy női alakokról, de erre sohasem kapott pénzt. Mint mondta: Magyarországon nem könnyű nőnek lenni, neki sem volt egyszerű elfogadtatni magát rendezőként, bár számos nemzetközi díjat kapott a világban. Itthon azonban azt látja, hogy a férfiaknak általában nagyon rossz, feudális viszonya van a nőkhöz a társadalomban és a magánéletben is. „A forgatáson dolgozik az unokám is, abban reménykedem, ők már egy más generáció, sokkal nyitottabbak a széles világra” – jegyezte meg.

Pályafutására visszatekintve derűsen beszélt arról, hogy személyes életében szerencséje volt a férfiakkal. „Nagyon jó partnereim voltak, akikkel együtt tudtam élni, dolgozni és inspiráltak. Jancsó Miklós és Jan Novicki is csodálatos társaim voltak és maradtak, az egyenjogúság, a közös lét természetes állapot volt, amikor kellett, segítettük egymást” – emlékezett.

Kíváncsi arra, hogy „mi történik ma, holnap, holnapután”, ebből fakad az energiája. „A szellemi és a fizikai szabadság ad erőt az ember létének” – fogalmazott Mészáros Márta.

A Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készülő alkotást a Filmteam gyártja, producerei Major István és Gül Togay. Az Aurora Borealis – Északi fényt várhatóan jövőre mutatják be.

, ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments