Az első három kötetet, köztük a dokumentumfilmes alkotópáros, B. Farkas Tamás és Kernács Gabriella életműkötetét pénteken mutatták be a Pesti Vigadóban.
Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke köszöntőjében kiemelte: a három kötet megjelentetése egyszerre jelenti a szakma régi adósságainak lerovását és olyan kötelességet, amellyel az MMA nem csupán önmagának, hanem a magyar nemzetnek is tartozik.
Dvorszky Hedvig Képek, szobrok, képernyő – B. Farkas Tamás és Kernács Gabriella filmjei a Magyar Televízióban című kötetéről az elnök megjegyezte, hogy az alkotópáros a világon is példátlan munkát végzett a képzőművészet és iparművészet televíziós prezentálása terén.
A kötet elsősorban a csütörtökön elhunyt B. Farkas Tamás és Kernács Gabriella a képzőművészet területéről készült televíziós filmjeivel foglalkozik, azon belül is kiemelten a portréfilmjeikkel. A fotókkal gazdagon illusztrált kiadvány a házaspár 1967 és 2007 közötti teljes filmográfiáját is tartalmazza, valamint egy kitekintést az iparművészeti tárgyú filmjeikkel kapcsolatban – mondta el Dvorszky Hedvig, aki szerint a könyv az elmúlt 40 év művészetéről szóló sajátos nézőpontot ismertet meg az olvasóközönséggel.
Simon Géza Gábor A zenetudomány mostohagyermeke – A jazz és hatása Magyarországon 1920-1950 című kötetével kapcsolatban Fekete György megjegyezte: a jazznek sokáig a népzenéhez hasonló helyzete volt Magyarországon, hiszen hiába voltak világhírű jazz zenészei a Zeneakadémiának, nem volt külön jazztanszék egészen az 1960-as évekig.
Az 1950 előtt megjelent magyar jazzfelvételeket tartalmazó CD-melléklettel ellátott kötet szerzője, Simon Géza Gábor elmondta: a magyarországi zenetudósok közül máig szinte senki nem foglalkozott komolyan a jazzmuzsikával, és még a modern magyar jazzisták között is uralkodó az a téves gondolat, hogy a jazz csak az 1960-as évektől virágzott Magyarországon. Holott ha nem lettek volna korábban is jelentős jazzművészek, nem alapulhatott volna jazztanszak a Zeneakadémián 1965-ben.
A 125 évvel ezelőtt született Karácsony Sándor (1891-1952) gondolatai és munkái ugyanolyan aktuálisak ma, mint megírásuk idejében – mondta Fekete György Deme Tamás Gondolatok Karácsony Sándor művészetszemléletéről című monográfiájáról szólva. A kötet szerzője a bemutatón elmondta: a legalább hét nyelven beszélő, nyolc tudományos diszciplínát művelő Karácsony Sándor a 20. század legnagyobb magyar pedagógus-tudósa volt, akinek a nevét a kommunizmus alatt kikényszerített felejtés után ma már ugyan ki lehet mondani, de nem került be a magyar kultúra mélyáramába, műveit kevesen ismerik és olvassák.
Solymosi-Tar Emőke, a köteteket gondozó Művészetelméleti Tagozat vezetője elmondta: a sorozat következő kiadványa egy angol nyelvű kötet lesz, amelyben olyan illusztris magyar alkotók tanulmányai kapnak helyet, mint Bartók Béla, Kodály Zoltán, Bibó István, Illyés Gyula vagy Cs. Szabó László.
