Interjú

47 jelenet egy szürreális világból – interjú Bucsi Rékával

symphony 42 (Bucsi Réka)
Magyarként legközelebb a gálához idén Bucsi Réka volt, akinek Symphony No. 42. című animációs rövidfilmjét a legjobb 9-be választották.

BucsiReka_Symphony42Elsőfilmes, animációs rendező filmje a 64. Berlinálén! Bucsi Réka 2013 júniusában végzett a MoME-n. Diplomafilmjét, a Symphony no. 42 c. animációs kisfilmet beválogatták és pár napja mutatták be a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál rövidfilmes programjában. Míg mindannyian szurkolunk a fiatal rendezőnek, olvassátok, miről is beszélgettünk vele!

Hogy került ki a Berlináléra a filmed? Az egyetem közbenjárásával?

Az egyetem néhány éve már kapcsolatban áll a Filmalappal, és minden évben kiválogatnak négy-öt diplomamunkát, amiket ők neveznek be a fesztiválra.

Más fesztiválokra is?

Nem, alapvetően nem, de most, mivel bekerült a film, a Filmalap is beszáll a fesztiváloztatásba. Vannak olyan fesztiválok, amiket jobban ismernek, a MoME inkább animációsokra küldi a diplomafilmeket.

Mindig ilyen összetett egy MoME-s diplomafilm?

Igen, mindenki sokat foglalkozik vele. Nemcsak rövidfilmet, hanem reklámfilmet, sorozat pilotot vagy akár játéktervet is be lehet mutatni, lényeg, hogy animációs legyen. A mesterképzés alatt, körülbelül másfél éven keresztül dolgoztam rajta, kisebb-nagyobb megszakításokkal.

És ez téged merre visz tovább?

Sok minden függ a Berlinálétól. Ez lesz a bemutató, majd eldől hogy még milyen fesztiválokra kap meghívást, nyer-e díjat.

Nagyon szeretjük az Anilogue-ot a Filmtekercsnél. Arra nem gondoltatok?

De, persze! A következőre biztosan benevezzük.

Hogyan tudtad meg a Berlinálét?

A tanszékvezető hívott fel, ő közölte, hogy meghívtak. Sokáig titokban kellett tartanom, mivel a sajtókonferencia előtt nem mondhattam el senkinek.

Térjünk át magára a filmre! Milyen gondolattal vágtál bele a munkába?

Intuitív folyamattal indult. Hosszú ideje gyűjtögettem apró jeleneteket, képeket és ezeket kezdtem el egymás mellé rendezgetni, szortírozni és összefűzni. Tehát a struktúrából indultam ki, nem a tematikából. Szerettem volna bevonni a nézőt, ezért van benne rengeteg asszociációs lehetőség, színekben, érzésekben, karakterekben de leginkább hangokban. Elejétől kezdve sokat dolgoztunk ezeken a párhuzamokon Lukács Péterrel. Ő volt a film hangmestere. Igyekeztem minél koherensebb univerzumba helyezni ezt a sokféle szereplőt és helyszínt.

Van benne egyértelmű jelentés? És nem csak érzés és intuíció?

Van, persze. Számomra van egyértelmű jelentés. De szerintem sokszor akkor erős egy kép, ha nem tudja megmondani rögtön az ember, miért az. Akkor jó, ha valamilyen érzést, érzelmet közvetít. Nekem a film hatásmechanizmusokról is szól. Minden mindennel összefügg. Ahogy és akik kiváltják a hatásokat sokszor észre sem veszik ezeket. Ezt kívülről megfigyelni sokszor abszurd, vicces és morbid. Eleganciára törekedtem, igyekeztem nem dramatizálni sem pozitív, sem negatív irányba.

Kubrick nagy kedvencem, belőle írtam a szakdolgozatomat, a valóság és álom vagy fantázia határán tartja a nézőt. Ez a gondolat a filmemre is kihatott. Kapcsolódik a valósághoz, az ábrázolás viszonylag realisztikus, nem stilizáltam túl, hogy a cselekmények ne veszítsenek a szürreális jellegükből.

symphony 42 (Bucsi Réka)

Ezt kifejtenéd? Nekem nem tűnik annyira realisztikusnak.

Talán azért gondolod, mert nem úgy viselkednek a szereplők. De ábrázolásmódjukban nem igazán stilizáltak, nincsenek kiforgatva az arányaik.

A film az én számomra teljesen egész. Elégedett vagy vele? Úgy gondolod, hogy készen van?

Igen, úgy érzem.

Mennyire megfogható a filmed jelentése?

Nagyon fontos része a filmnek, hogy az emberek asszociációjára bízom az egyes jelenetek konkrétabb értelmezését. Nem egy megfejtése van egy jelenetnek. Például, ha megkérdezik, hogy miért táncolnak a farkasok az erdőben, szeretem azt mondani, hogy nem tudom. Biztosan szülinapja van az egyiknek. Szeretem ezeket a karaktereket, mert annyira élőnek érzem őket, szerettem volna teret adni nekik, ahol létezhetnek. Animálni annyit jelent, hogy élettel megtölteni valamit. Szerettem volna hátralépni alkotóként miután életre keltek a karakterek. Teljesen szándékos, hogy több mindent lehet belelátni.

Meg tudnád fogalmazni egy mondatban, hogy mi ez a produkció?

Negyvenhét betekintés, megfigyelés ember és környezete közti irracionális kapcsolatokba.

Nagy csapat dolgozott a filmen.

Főleg animátorok voltak sokan. Egy ember meg tudott csinálni általában két-három jelenetet, már az is óriási segítség volt. A diákok kreditért, a profik pénzért dolgoztak.

Ki volt a költségvetési koordinátor?

Holló Krisztina, a gyártásvezető, ő kezeli a pénzügyeket, de én tartottam számon, hogy egy-egy animátor hány percet animált és mennyiért dolgozott.

Egészen olyan lett a film, amilyennek az elején elképzelted?

Sokat tanultam a rendezés szintjén, egy ekkora csapatot összefogni nem könnyű feladat. Alapvetően elégedett vagyok az eredménnyel. Természetesen látok benne apró hibákat, de ez inkább az én személyes problémám. A saját alkotói folyamataimról is sokat tanultam. Utólag ezt nem könnyű megfogalmazni, mert közben nyilván nem ezen töröm a fejemet, hanem készítem a filmet.

Akkor inkább intuíció alapján dolgozol.

Igen. Szeretek apróságokból kiindulni, például egy képből vagy mondatból. Nehezen lekövethető utólag, hogy mi volt a kiváltó ok, ötlet. Nincs módszer, vagy működik vagy sem.

Ha befut, hogy látod a jövődet?

A legideálisabb forgatókönyv az lenne, ha megvalósíthatnám a következő filmtervemet. Szeretnék sokat utazni a filmmel, bővíteni a nemzetközi kapcsolataimat.

Akikkel együtt dolgoztál, hogy fogadták a fesztiválmeghívást? Számítottak rá?

Nagyon örültem hogy az egyetemen végül sikere volt a filmnek. A kezdetekben azért vívtam harcokat némelyik tanárral, a film kísérletibb jellege miatt. Nem számítottam a berlinalés meghívásra, nyilván nagyon örülök a dolognak! Nem tudom, ki mennyire számított rá.

Sok sikert kívánunk!

Bucsi Rékával Havasmezői Gergely beszélgetett, a hangfelvétel alapján Szatmári Zsófi foglalta szövegbe az interjút.

Szatmári Zsófi

Szatmári Zsófia francia főszakot és film minort végzett az ELTE-n, majd francia irodalom mesterszakot a Sorbonne-on. A kortárs francia és amerikai költészet és a film kapcsolatáról ír disszertációt. Specializácója a szerzői film, érdekli pedig a film és az irodalom viszonya, a filmek kapcsán felmerülő nyelvi és fordítási kérdések. szatmarizsofi@filmtekercs.hu

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com