otthonKőrösi Máté és Szalai Márk legújabb kisfilmje, az igazán ígéretes Otthon szeptembertől forog, közösségi finanszírozással, amelyben Te is segíthetsz nekik. Ráadásul korábbi, fesztiválokjárta kisfilmjük, a SZuper, végre online is megtekinthető! Ha imádtad Pálfi György Táltosember vs. Ikarus-át, akkor a fiatal páros SZuper c. kisfilmje is garantáltan a te stílusod. 

Az Otthon főszereplője egy kisfiú. A teaser alapján úgy tűnik, a gyermeki szemszög igen hangsúlyos szerepet kap a kisfilmetekben. Honnan jött az ötlet?

Hirdetés

Kőrösi Máté: A gyermek mint téma leginkább tőlem jön, Márktól pedig a fantasztikum. És igen, az Otthonban valóban hangsúlyosan jelenik meg mindez. Az Otthon azt a gyermeki élményt helyezi a középpontjába, amikor életünkben először szembesülünk egy olyan álom-ébrenlét és valóság-fantasztikum határán álló valósággal, amit képtelenek vagyunk megosztani a külvilággal. Ez egy gyerek esetében a szülőkkel való kapcsolódás elvesztése, vagy annak a fontos kapocsnak a vékonyodása, hogy elkezdenek olyan élmények érni, amelyek során érzed, hogy a saját élményed, és nem tudod megosztani másokkal. Ebben az is benne van, hogy mennyire ijesztő, amikor rájössz, baromi magányos vagy, mert az, amit te tapasztalsz, végső soron a maga valójában megoszthatatlan.

Szalai Márk: Volt egy olyan időszak a gyermekkoromban, mikor nagyon rossz alvó voltam, konkrétan alva jártam. Egy éjszaka álmomban felébredtem és ráláttam az ajtóra, ahol két hosszú sziluett figura állt, akiket én a szüleimként azonosítottam. Próbáltam őket megszólítani, de egyszerűen a testem nem reagált. Sem megmozdulni, sem megszólalni nem tudtam, és ebben a furcsa állapotban nagyon magamra voltam hagyva, emiatt nagyon nehéz is volt másnap a szüleimnek elmesélni. Egyszerre voltak közel hozzám, és egyszerre voltak félelmetesek azok az árnyékos figurák.

A beszélgetés előtt újra megnéztem a készülő film előzetesét. Máté, némi hasonlóságot vélek felfedezni a filmben szereplő kisfiú és közted.

KM: Igen, ez nem véletlen. A filmben szereplő 8-9 év körüli fiút az öcsém játssza, habár Soma valójában 11 éves. Számomra nagyon filmbarát a karaktere, mert miközben a tekintetében, az arcában egyfajta megmagyarázhatatlan érettség tükröződik, testileg kicsit fejletlenebb a kortársainál, de ehhez hihetetlen fantáziavilág társul.

Márk, nagyon mosolyogsz…

SZM: Igen, ugyanis ezt én is tapasztaltam. Amikor leforgattuk a teasert, Soma megjelent, és mindenkivel nagyon határozottan kezet fogott. De volt egy pont, amikor csak ott állt az ajtóban, és abszolút nem érzékelte, mi zajlik körülötte. Tényleg olyasvalaki, akit ha leraksz valahová a szobába, három napig észre sem veszi, hogy nincsen mellette senki, mert eljátszik magában.

Ezek szerint nem okoz neki problémát a forgatás, amihez valószínűleg hozzájárulhat az is, hogy színészcsaládban él…

KM: Apukám és apukám felesége kaposvári színészek, és velük készül az Otthon. Eredetileg Soma és az anyukája szerepelt a forgatókönyvben, és az apa karaktere ehhez a kettőshöz csak nagyon lazán kapcsolódott. Éppen az abból való kimaradása volt a témája a filmnek. A forgatókönyv előrehaladottabb állapotaiban azonban egyre egységesebb családképet kaptunk, és rájöttünk, a legjobb megoldás, ha apukámmal is forgatok. Így kialakult egy közös kreatív felhő, amiben ott vagyunk együtt, család, barátok.

Olyan légkört képzelj el, ahol Márk nagymamája látja el a cateringet, így minden reggel friss lángos készül, ebédre hatalmas adag rántott hús. Soma is nagyon jól bírja a forgatást, sőt. Meglepett, hogy amikor apukámékkal próbálunk egy jelenetet, egyszer csak odajön hozzám, és afelől kezd érdeklődni, hogy a 4. oldalon, amikor a kisgyerek ezt és ezt csinálja, akkor mit gondol, mert szeretné tudni, hogy miről van pontosan szó. És tényleg tökéletesen beleoldódik a forgatásba.

otthon-home

Kép az Otthon című film forgatásáról. A képen Kőrösi Máté, Kőrösi Soma és Szalai Márk (balról jobbra).

Mi volt az első közös projektetek?

KM: 2013-ban felkerestem Márkot, hogy dolgozzunk együtt egy Ottlik Géza-pályázaton. Az irodalomórákról rémlett, hogy Dömdödöm neve az Iskola a határonból eredeztethető. Lázár Ervin mindig megsimogatja a saját gyermeki lelkemet, amikor olvasom. Elkezdtem gondolkodni az elbeszélés nehézségein, arról, hogy ki hogyan mesél történetet, kinek van igaza benne a két vitatkozó narrátor közül, és így bontakozik ki egy gyönyörű történet Dömdödömről. Ez lényegében a Dömdödöm c. kisfilmünk eredettörténete.

Hogyan jutottatok el a Dömdödömig?

KM: Az ELTE filmszakára jártam, ahol másodévesen találkoztam a gyakorlati filmképzéssel. Ekkoriban találkoztam Márkkal egy ismerősömön keresztül, és elkezdtünk közösen alkotni, ez volt a Dömdödöm. Ezután jelentkeztem a filmművészetire rendezői szakra, ahol sajnos az utolsó fordulóban kiestem. Idén ismét jelentkeztem, de immár dokumentumfilmes szakra. Felvettek, szeptembertől kezdem a dokumentumfilmes mestert.

SZM: Nekem gyerekkori kapcsolatom van a filmezéssel, de csak mint szórakozási forma. Vicces hangjátékokat gyártottunk a rádiójátékok mintájára, majd később, amikor ráakadtunk a kamerára, elkezdtük egyre komolyabban használni. Egy diákfilmfesztivál után sokat beszélgettem a zsűri egyik tagjával, Pálfi Gyurival. A Kaposvári Egyetem mozgóképszakán egy évig voltam, ahol rájöttem, hogy engem az operatőri rész érdekel leginkább. Így kerültem a Budapesti Metropolitan Egyetemre.

Milyen a közös munka?

KM: Márkban izgalmasnak találom, hogy miközben operatőrként nagyon erős képi világa van, mégis a történetmesélés öröméért filmez. Amikor Márkkal közösen dolgozunk, próbáljuk megtalálni a közös pontokat, alkalmazkodni egymáshoz. Te hogy érzed?

korosi-mate

Kőrösi Máté

 

SZM: Én azt gondolom, Máténak pontosan ez a legnagyobb erőssége. Az a rendkívüli empátia, hogy nyitott az ötleteimre, és hatékonyan megtalálja azokat a számára fontos hangokat. Az Otthon esetében is az én gyerekkori élményemből indultunk ki, de nagyon gyorsan beleszövődtek Máté személyes vonatkozásai is.

Mostanában nem csak ő forgat ilyen módszerekkel. Márk, te most voltál Karlovy Varyban, mint Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál c. filmjének egyik operatőre.

SZM: Karlovy Varyban hatalmas élmény és főleg izgalmas volt végre egyben látni a filmet, hiszen korábban, a forgatás alatt mindenki csak egy-egy jeleneten dolgozott. Jó volt megtapasztalni, hogy a humoros és drámai jelenetek egyaránt működnek, és észrevenni, hogy nem azt figyeljük, hogy az adott jelenetet éppen melyikünk készítette, mert egyszerűen vitt magával az egész. Nagyon jó volt Szabival együtt dolgozni, rendkívül határozott elképzelése volt és nagyon érdekes, ahogy egyszerre több szerepkörben is mindig képben volt. Az egyik jelenetben még színészként működött közre, majd amint vége lett, átváltott és megrendezte a következő jelenetet.

KM: Habár teljesen véletlenszerűen jutottunk el a családi forgatásig, megmosolyogtató volt, ugyanis az előző filmünkről is megjelent olyan cikk, amelyben a Délibábhoz hasonlítják a filmünket. Hiszen a SZuper, amelynek főhőse a kelet-európai szuperhős, aki sörözik a kádban és belesik a búzamező közepébe. A vicces az egészben, hogy mi is rengeteg párhuzamot találtunk, de mi már csak azután láttuk a Délibábot, miután elkészültünk a filmünkkel, így egyáltalán nem volt inspiráció.

Itt pedig a teljes kisfilm:

És így a Hajdu-film lett a diplomafilmed?

SZM: Nem, az a rendezői vizsgafilmünk volt, a diplomafilmem az Otthon lesz, ami miatt egy kicsit csúszok, mert a forgatókönyv elkészítése nagyon szövevényes adaptációs folyamat volt. A film alapötlete ugyanis Ray Bradbury Lázálom c. novellája, amit átalakítottunk, leástunk teljesen a novella magjáig, megtalálni azt a pontot, ami a leginkább szimpatikus. Minden más fölösleges sallangot lesöpörtünk róla és egy teljesen új történetet építettünk fel.

KM: Amikor komolyabban beleássuk magunkat egy film előkészítésébe, megszakítjuk mindennapi rutinjainkat, és félrevonulunk vidékre, Mányokra. Leutazunk, rengeteg filmet nézünk, napközben folyamatosan írunk, bejárjuk a környéket, különböző élményeket keresünk. Nemrég volt egy olyan pont, amikor fölraktunk hat A4-es lapot, és elkezdtük sorra venni, hogy milyen történetíveken mehetünk végig. Amikor ez nem működött, csak elkezdtük az alapgondolatokat megfogalmazni. Két nap alatt eljutottunk végre ahhoz a három mondatból álló lényeghez, amiből már az elején kiindultunk, csak sose fogalmaztunk meg magunknak így.

SZM: A mányoki etapokhoz az is hozzátartozik, hogy olyan filmeket nézünk, amelyek inspirálhatnak minket az adott filmünkkel kapcsolatban.  Az Otthon kapcsán legnagyobb találmányaink a Jeff Nichols filmek, közülük is kettő [Take Shelter (2011); Éjféli látomás (2016)], amikre konkrét referenciafilmként tekintünk. Szinte hihetetlen, de Karlovy Varyban éppen vártunk a vetítésre, hogy kimenjünk a színpadra és meghajoljunk, egyszer csak besétált közénk Michael Shannon, aki ezeknek a filmeknek a főszereplője. Persze rögtön megírtam Máténak, hadd irigykedjen.

szalai-mark

Szalai Márk

KM: …és tényleg irigykedtem. Mát két hete Samsøn, egy dán kis szigeten dolgoztam, ahogyan tavaly nyáron is, teljesen más univerzumban, és irigykedhettem, hogy Márk Michael Shannonnal iszogat. Mert ilyenkor túlkombinálja az ember, rögtön egy asztal volt a fejemben, aminél ül Márk Michael Shannonnal, és önfeledten röviditaloznak…

Hogyan jött az indíttatás, hogy a közösségi finanszírozás formáját válasszátok?

KM: Nincsen nagyon más lehetőség. Vagyis az a lehetőség van, hogy az ember dolgozik, és összeszed annyi pénzt, hogy leforgassa a kisfilmjét, ami aztán jó befektetésként szolgálhat arra, hogy a következő kisfilm már más körülmények között forogjon. Lehet várni különböző támogatásokra, kisfilmpályázatokra éveket is, de azt éreztük, hogy csak energiákat venne el. Ennek most van itt az ideje, hogy leforgassuk. És ha éppen nincs kisfilmes pályázat, akkor ez a lehetőség marad.

Mit lehet tudni az Indiegogo kampányról? Annyit tudok, hogy a kampány kezdete óta már támogatott titeket többek között Jan Gassman svájci rendező, kit éppen most jelöltek Európai Filmdíjra és a Boddah, Szimler Bálint, Rév Marcellel, Osváth Gáborral és Bucsi Rékával közös filmes társulása.

KM: Körülbelül négy hete indult, és összesen nyolc hetes a kampány. Jelenleg harminc százaléknál tartunk, de ahogy utánanéztünk más kampányoknak, az derült ki, hogy az aktivitás az utolsó hetekben nő meg igazán. A forgatókönyv már szinte kész, de ez nem jelenti azt, hogy ne kellene még nagyon sok mindent a helyére rakni. A forgatás 4-5 napos lesz, augusztus utolsó hetében, így az Indiegogo kampány lényegében utófinanszírozása a filmnek, ami nagyjából a technikára, stáb leutaztatására és étkeztetésére lesz elég.

Ezek szerint nem Budapesten forgattok majd.

SZM: Nem, egy régi parasztházban forgatunk majd, ami igazán különleges. A többgenerációs családnak szánt épület olyan, mint egy labirintus, a terepszemlén többször is eltévedtem benne. Minden ajtó mindenhova nyílik, az egész egy átláthatatlan, kusza, labirintusszerű tér.

Forgatási kép az Otthon című filmből.

Jelen pillanatban, ha nem az Otthonon dolgoztok, mit csináltok?

SZM: Én egy animációs filmben dolgozom operatőr asszisztensként, lényegében képeket komponálok 3D-s térben, mellette meg reklámokban dolgozom. Valamikor tavasszal pedig elutazok a barátnőmmel New Yorkba egy izraeli-magyar lány ismerősünkhöz, aki most fog elkezdeni a HBO-nál dolgozni, és szeretnénk egy kicsit megismerkedni mi is a lehetőségekkel, tapogatózni.

KM: Nekem a tavalyi évem volt az első, amikor nem vendéglátóztam, előtte 5 évet végig vendéglátóztam itt Pesten. Múlt évben Dániában, az említett Samsø szigetén voltam először idénymunkát végezni. Tavaly epret szedni mentem ki, de nem bírta a bokám, ezért aztán vendéglátóztam. Idén is vendéglátózni mentem vissza erre a csodás kis szigetre, amit nyáron elözönlenek a XXI. századi európai hippik és dolgoznak a megélhetésért. Románok, bolgárok, csehek, lengyelek, spanyolok, franciák kommunikálnak egymással mindenféle nyelven, együtt vannak és dolgoznak, annyi pénzért, amiből utazni tudnak és élni. Közben elkezdtem egy dokumentumfilmes projektet egy francia srácról, akit ott ismertem meg, egy francia utcazenész srác, aki egész évben utazgat, és  fejleszti a saját gipsy-jazz gitáros tudását, és egy nagyon izgalmas, egy nagyon fura karakter, és akkor ahhoz próbáltam most forgatni valamit, amiből össze lehet rakni egy prezentációt az ő karakteréről. Játékfilmötletek mostanában nem foglalkoztattak. Ha Márk most nem diplomázna, akkor valószínűleg nem csinálnék most fikciós filmet.

Mit éreztek a jelenlegi magyarországi filmes közegből? 

KM: Valami feltűnően fontos dolog indul el a generációnkban a filmezés terén. Sok kreatív, érdeklődő, nyitott ember kezdi egymást megtalálni és együtt dolgozni, és nem feltétlen hagyományos kereteken belül. Ehhez kapcsolódóan az idegenség igen aktuális érzés. Mindenképpen szeretnék kezdeni valamit azzal az élménnyel, ami Dániában ért. Valahol a saját környezetében is van idegenség érzése az embernek, ez egységes kortárs állapot, főleg amiatt, hogy az ember nem találja a saját országában a helyét, és kimegy külföldre, ahol viszont megszűnik az a közös kommunikációs alap, amit a nyelv jelent.

szuper-04

Képkocka az SZuper című filmből.

Mik a terveitek a közeljövőre?

KM: Nekem pedig a dokumentumfilmben a legizgatóbb dolog az az, hogy én a következő 10 évemet úgy képzelem el, hogy utazom és emberekkel találkozom és világot látok. És hogy ha ezt össze tudom hozni a filmezéssel, akkor nagyon boldog vagyok, de amúgy nem tudom elképzelni, hogy a következő három évben ne menjek Indiába, vagy hogy a következő 3 évben ne töltsek el még pár nyarat Samsøn, vagy ne menjek Dél-Amerikába. Ezek nagyon fontos részei annak az életnek, amit elképzelek magamnak, és közben meg nagyon nyughatatlan vagyok, és folyamatosan dolgozni szeretnék valamin, és akkor nekem ez valahol a dokumentumfilmben találta meg a közös pontot.

SZM: Az évfolyamtársaim többsége egyéni vállalkozóként, szabadúszóként dolgozik. Egyelőre a reklámszakmában és ezen az animációs filmen dolgozom. Nagyon sokat lehet közben tanulni, technikákat kipróbálni, de közben arra törekszem, hogy egyre inkább a nagyjátékfilmes irányba sodródjak, és megvalósítsam a saját elképzeléseimet, projektjeimet.

A filmről további információkat a film facebook oldalán olvashatsz.

Az interjú elkészítésében közreműködött Szin Franciska.

, , , , , , , , , ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments