, , + 9 címke

Értékelés: 7/10 Így értékelünk mi »


A dzsungel könyveA dzsungel könyve nem egy dolgot jelent, hanem legalább négyet. Először is ott van a több mint 120 (!) éves eredeti történet, amit Rudyard Kipling írt. Aztán ott van a Korda-testvérek élőszereplős-élőállatos, mai szemmel nézve eléggé béna adaptációja. Sokkal több embernek mond valamit a Disney-féle rajzfilmes feldolgozás, ami már szintén bő fél évszázados, mégis biztos vagyok benne, hogy sokunk gyerekkori emlékei között ott van, és dúdolgatjuk néha Balu énekét rosszkedv ellen. Másoknak viszont semmit sem mondanak ezek a dalok, ellenben beugrik nekik a Geszti-féle musical – nekik más dallamok jutnak az eszükbe A dzsungel könyvéről

Egyszóval „A” dzsungel könyve már régóta nem létezik, mindenkinek más az igazzy – úgyhogy kár keseregni azon, hogy a következő generációnak lesz egy új verziója; a 2016-os „élőszereplős”, látványos akciófilm.

Hirdetés

Ez a három fontos kiemelendő jellemző. Új változat, mert bár épít a Disney-féle rajzfilmre (nyilván, hiszen ezt is a Disney készítette), és rengeteg utalgatás meg kikacsintgatás van, de történetileg is jelentősen eltér Kipling eredetijétől és a ’67-es gyökerektől is. A hardcore A dzsungel könyve rajongóknak például nagyon nehéz lesz lenyelni azt a békát, hogy ezúttal Akela csak egy lábjegyzet lesz a sztoriban, a bölcs Balu egy folyton hazudozó szélhámos, Sir Kán pedig minden eddiginél nagyobb szarkeverő.

A dzsungel könyve

Fontos az is, hogy idézőjelbe van téve az, hogy élőszereplős a film. Mert igaz, hogy Maugli tényleg igazi szereplő (ráadásul határozottan jó a srác (Neel Sethi), ahol kell, ott csibészes, ahol kell, cuki, és persze nagyon sokszor eszünkbe juthat róla a rajzfilmfigura is), de rajta kívül minden és mindenki számítógéppel van „megrajzolva”. Méghozzá szenzációsan. A dzsungel szebben él és lélegzik mint az Avatarban, az állatszereplőket meg nem lehetne megkülönböztetni az igazi állatoktól. Jó, persze, ezek beszélnek meg antropomorfan viselkednek, de ha csak a mozgást, a megjelenést, a vászonról áradó jelenlétet nézzük, akkor akár élőszereplős is lehetne. Sokkal jobban az, mint mondjuk a ’42-ben készült Korda-féle, ahol az állatok igaziak voltak ugyan, de csak művi díszletnek hatottak ezekhez képest…

A harmadik állítás pedig az, hogy ez egy látványos akciófilm. Igen, vannak benne elemek a Kipling-féle, alapvetően nem gyerekeknek való világból. Igen, rengeteg utalás van a rajzfilmre – konkrét dalok kerültek át belőle. De ezek csak díszek, „idegen” tollak, amikkel egy látványközpontú akcióorgiát akarnak nekünk eladni. Nem épül minden jelenet akcióra, sőt. De érezhetően az a fontos. Aköré van felépítve az egész. Hatalmas, erős állatok harcolnak egymással, Sir Kán üldözi Mauglit – ezek a fő, igazán kidolgozott részei az új adaptációnak. És meg kell állapítani, hogy ez meg is látszik rajta: ezektől a jelenetektől elakad a lélegzet, és elfehéredik a karfát szorító ujj.

Ellenben ami ezeken kívül van, hát, az elég satnya. Jólesik persze a sok kikacsintás a rajzfilmre – de az egy feelgood mozi volt, ez meg sokkal komorabb. Nem annyira a pőre naturalista vonásaival is költőien borzongató, mint az eredeti Kipling, de kérdéses, hogy a kisgyerekek nem fognak-e rosszakat álmodni például a vérfagyasztó főgonosztól, Sir Kántól. Pláne, hogy a humora nagyon-nagyon gyengécske. A gyerek nézők azt is nehezményezni fogják, hogy a vicces(nek szánt) mellékszereplők alig-alig tűnnek fel, még megjegyezni sem igazán lehet őket – pedig a Disney általában nagyon jó abban, hogyan kell egy-egy egész filmen átívelő poénsorozattal, jól eltalált mellékszereplővel feldobni a mozit. (Meg persze abban is jók, hogy hogyan lehet ezekkel eladni a gyerekmenüt…)

 

Ezen kívül meg ott vannak a változtatások – egy részük ugyan lehet indokolt, ha az alapvetően bosszúsztorivá átírt történetet nézzük, de néha meg kifejezetten logikátlanok, és mindenképp fejcsóválásra késztetik azokat, akiknek már van valamilyen képe A dzsungel könyvéről.

De mindez végül is nem baj. Ez egy újabb változata a mesének, ami nem tökéletes – de ha magunkba nézünk, melyik adaptáció az? Egyik sem érhet Kipling nyomába. Arra viszont mindegyik jó, hogy felkeltse az érdeklődést, és ha csak a fiatal nézők tíz százalékában megszületik az igény, hogy kézbe vegye a könyvet, már megérte elkészíteni. Nem kizárt, hogy az alkotóknak igaza van, és a mostani generációt ilyesféle filmmel lehet megszólítani: egy akciódús, az átlagos gyerekfilmhez képest komor látványmozival.

Adatlap

A dzsungel könyve (The Jungle Book)
színes, magyarul beszélő, amerikai családi kalandfilm, 105 perc, 2016

rendező: Jon Favreau
írta: Rudyard Kipling
forgatókönyv: Justin Marks
operatőr: Bill Pope
producer: Brigham Taylor
executive producer: Molly Allen, Karen Gilchrist
vágó: Mark Livolsi

szereplők:
Neel Sethi (Maugli )
Ben Kingsley (Bagira hangja)
Scarlett Johansson (Ká hangja)
Idris Elba (Sir Kán hangja)
Bill Murray (Balú hangja)
Christopher Walken (Lajcsi király hangja)
Lupita Nyong'o (Raksha hangja)

IMDb
Mafab

, , , , , , , , , , ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments