Kritika

Milla Jovovich örökké – A kaptár – Túlvilág 3D

A kaptár - Túlvilág 3D A legendás első részt egy második, majd egy harmadik követte, s mostan a negyediket köszönthetjük, ami a sor végén is marad, hiszen hiába a csúcstechnológia és a bevált séma, ha a történet nem érdekes és a film nem pörög végig, bizony a néző nem fogja tövig rágni a körmét izgalmában.

A legendás első részt egy második, majd egy harmadik követte, s most a negyediket köszönthetjük, ami a sor végén is marad, hiszen hiába a csúcstechnológia és a bevált séma, ha a történet nem érdekes és a film nem pörög végig, bizony a néző nem fogja tövig rágni a körmét izgalmában.

Az események természetesen ott folytatódnak, ahol a harmadik rész befejeződött, de a kevésbé fanatikusok kedvéért Alice (Milla Jovovich) összefoglalja az eddig történteket: a T-vírus miatt felszámolódott az emberiség, a felelősök pedig a föld alá menekültek. Alice-t klónozták és sejtjeit egyesítették a T-vírussal, amitől szupererős lett. A negyedik részben a fő gonosszal való találkozása után ismét emberré válik, de nem kell aggódni, még így is hihetetlenül szuper. Az önvédelmi retikülje pedig egy hadsereget is zavarba ejtő fegyvertár, amit a megszokott vagánysággal  használ fel a tengernyi mutáns zombi ellen. Ezen kívül más nem történik, Alice keresi megmaradt embertársait, majd megpróbál velük együtt túlélni. A végeredmény pedig majdnem az, mint a film elején, az ok-okozatisági kérdéseket pedig lassan jobb nem feltenni. Pedig érdekes lehet, hogy miért küzdenek a világhatalomért, amikor nincs világ, hogy honnan teremtődnek a katonák, amikor nincsenek emberek, s hogy mi a motivációja a fő gonosznak – a legerősebbként való – létezésen túl? Lehet, hogy nem kell gondolkodni, de akkor nem is szabadna teret adni a gondolatoknak: például egy párbeszéd nélküli kaptár-film, amiben végig akció van, az igazán elsöprő lehetne! Jelen esetben ugyanis melodramatikus részek (mint Alice monológja a tengerparton a kis kézikamerába a magányról) és a történet szempontjából funkciótlan akciójelenetek (például a nyitó képsor, melynek elhagyásával nem változna a cselekmény) váltogatják egymást. A drámából kevés van ahhoz, hogy működjön, hiszen a szereplők nincsenek kidolgozva és gyorsan fogynak. Viszont a drámai részek miatt kevesebb az akciójelenet, ami pedig tényleg erőssége a filmnek. S ehhez kétség nem fér, amikor felpörög, igazán hatásos: a dörömbölő zene ütemére tombol a látvány ereje. Csak kár, hogy annyi Mátrix-utánérzés van, azt már láttuk, s még ha szerettük is, nem szükséges még egyszer. S hogyan tovább? A vég – habár baljós is és egyre sötétebb – nyitott, de ezen sem kell aggódni, Milla Jovovich, úgy tűnik, örökké harcra kész.

A kaptár – Túlvilág 3D (Resident Evil: Afterlife)
színes, magyarul beszélő, angol-német-amerikai akciófilm, 97 perc, 2010

rendező: Paul W.S. Anderson
forgatókönyvíró: Paul W.S. Anderson
operatőr: Glen MacPherson
producer: Paul W.S. Anderson, Jeremy Bolt, Don Carmody
vágó: Niven Howie

szereplők:
Milla Jovovich (Alice)
Ali Larter (Claire Redfield)
Boris Kodjoe (Luther West)
Wentworth Miller (Chris Redfield)
Shawn Roberts (Albert Wesker)
Kim Coates (Bennett)
Sienna Guillory (Jill Valentine)
Spencer Locke (K-Mart)

szinkronhangok:
Détár Enikő (Alice magyar hangja)
Csondor Katalin (Claire Redfield magyar hangja)
Kálid Artúr (Luther West magyar hangja)
Zöld Csaba (Chris Redfield magyar hangja)

IMDb-átlag: 7,2
www.residentevilafterlife.net

Keller Mirella

Keller Mirella az ELTE Filmelmélet és filmtörténet, illetve Magyar nyelv és irodalom szakán végzett. Jelenleg a Nyelvtudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója. 2008 óta publikál filmes cikkeket, 2010 óta a Filmtekercs.hu szerzője.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com