Fókuszban Kritika

A rózsaszín ötven árnyalata – A szürke ötven árnyalata

Közeledik Valentin-nap. Mozikban A szürke ötven árnyalata. Aki esetleg nem tudná: A virág és a bonbon már nem divat, a kötözős szex a menő.

A szürke ötven árnyalata a modern könyvkiadás egyik legnagyobb kasszasikere volt. Senki nem lepődött meg, amikor felröppent a hír, hogy megfilmesítik a szado-mazo elemekkel tarkított romantikus történetet. Hogy kik kapják meg a főszerepet, érthető módon izgatta a potenciális nézők fantáziáját.

A szende Ana szerepével kapcsolatban (többek között) Emma Watson,  Alexis Bledel és Shailene Woodley neve is felmerült, de a befutó végül Don Johnson és Melanie Griffith lánya, Dakota Johnson lett, akit nagyobb szerepben korábban még nem láthattunk, de felbukkant többek közt a 21 Jump Streetben és az Ötéves jegyességben is. A sajátos szexuális vágyakkal bíró milliomos, Christian Grey karaktereként nem volt nehéz elképzelni sem Ryan Goslingot, sem Tom Hardy-t, sem Ian Somerhaldert – igazából néha már úgy tűnt, hogy többen kerülnek szóba, mint ahány jóképű, kék vagy szürke szemű férfi színész van a földön –, de a befutó, Charlie Hunnam lett. Váratlanul azonban, ismeretlen okokból, kiszállt a projektből, és Jamie Dornan váltotta fel.

Szép hosszú listák. Ráadásul sok színészben, akinek a neve felkerült valamelyikre, alighanem soha fel sem merült, hogy eljátssza a szóban forgó szerepet, azonban az időnkénti pletykák arra mindenképpen jók voltak, hogy éberen tartsák a közönség figyelmét.

A bemutató előtt nem sokkal az a hír borzolta fel a kedélyeket, hogy  Malajzia betiltotta A szürke ötven árnyalatának filmváltozatát, mert cenzúrája pornografikusnak minősítette az alkotást. Míg az Egyesült Államokban egy ideje egy #50dollarsnot50shades hashtaggel ismerté vált civil kezdeményezés biztatja az embereket, hogy a mozijegy helyett, inkább költsék ugyanazt az összeget a családon belüli erőszak áldozatainak megsegítésére. Azaz ezen a fronton nagyjából ugyanaz történik, mint anno a könyvek megjelenésénél.

Ekkora felhajtás után (ismét) nehéz elmenekülni A szürke ötven árnyalata jelenség elől, ami kis túlzással röviden így fogalmazható meg:

Akkor is érdekel, ha nem érdekel.

A Sam Taylor-Johnson (John Lennon – A fiatal évek révén lehet ismerős a neve) által rendezett film, ahogy korábban ígérte,  hűen követi a könyvet.  Aki esetleg nem ismerné a történetet: A visszafogott bölcsészlány találkozik a szélsőséges szexuális szokásoknak hódoló, jóképű, irányitásmániás milliomossal. Már az első pillanatban ugyanazt akarják, csak ugye elsőre mindketten kicsit másképp képzelik el.

Az alapanyag elképesztően népszerű, de ezzel együtt nem egy igényesen megírt alkotás. A filmen ezzel szemben látszik a nagyfokú odafigyelés, ami nem is okozhat igazi meglepetést, ha végigfutunk a stáblistán. Operatőre például a már kétszer is Oscar-díjra jelölt Seamus McGarvey (Anna Karenina, Vágy és vezeklés), a zeneszerző és a vágó Danny Elfman. A  film képi világa kifejezetten elegáns, dominálnak a tágas, exkluzivitást árasztó terek, amelyekben a Dakota Johnson által remekül megformált Ana bájos idegenként botorkál – a könyv alapján legtöbben alighanem pont így képzelték el. Elfman pedig minden hangulathoz megtalálta a megfelelő zenét. A cselekmény szintjén szinte pontosan azt látjuk a vásznon, ami a könyvben szerepelt, bár itt kiütköznek a regény gyenge pontjai, ráadásul filmen még életszerűtlenebbnek hatnak azok a párbeszédek, amik már papíron is bicegtek. Aki  olvasta a könyvet, azt ez nem fogja teljesen váratlanul érni, aki nem, valószínűleg jóval kiakasztóbbak találja majd a néha már-már nevetséges dialógusokat. Sajnos akad belőlük bőven.

Mindent egybevetve: alapvetően a könyvhöz (és annak sok hibájához is) hű adaptációról van szó, ami egy romantikus dráma, amiben van néhány erősebb ágyjelenet, ami végeredményben egy 18-as karikás besorolást ért. A hivatalos adatok szerint húszpercnyi szexjelenet van A szürke ötven árnyalatában, ami relatíve soknak számít, ám az alkotók még így is alaposan megrostálták a könyv erotikus tartalmát.  A film visszafogottabb lett ezen a szinten.  Akárhogy is, úgy tűnik, hogy a nézők tömegét korbáccsal sem lehetne visszatartani a vetítőtermektől. Ez az a film, amit valószínűleg semmi nem fog megmenteni a kasszasikertől. Igazából ebben viszonylag kevés szerepet játszik, hogy milyen.

Mlinárik Mariann

Mlinárik Mariann

Mlinárik Mariann az ELTE-n végzett filmelmélet és filmtörténet, illetve történelem szakon. Érdekli a marketing, a reklám és a streaming platformok világa, specializációja a horror és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek. mlinarikmariann@filmtekercs.hu

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..