Kritika

Aki mer, az nyer! – A messzi Észak

Egy bátor lány világfelfedező útját követhetjük nyomon, aki sarkkutató nagyapja nyomába eredt A messzi Észak című filmben. A fordulatos történettel az orosz népmesei hagyományok méltó követőjét üdvözölhetjük.

Oroszország, a 19. század vége. A hófödte Szentpéterváron járunk, annak is a vízpart mentén húzódó csodás palotasorának egyik különösen szép házában, melynek lakói különleges estére készülődnek: Szásának, a fiatal arisztokrata hölgy életének első báljára. Szülei azt szeretnék, hogy lányuk mielőbb férjhez menjen: már a vőlegényt is kiszemelték számára. Nagy esemény és örömteli ünnep lehetne ez a lány életében, ha nem szomorítaná el egy családi tragédia. Nagyapja, a nagy felfedező, két éve tűnt el Davaj nevű hajójával az Északi sarknál, s ezen a napon az ő tiszteletére neveznék el róla a városi könyvtár egy termét. Ám az újonnan kinevezett, felfuvalkodott főtanácsos meghiúsítja ezt a tervet, mi több, ezt az estélyen, botrányos stílusban közli a családdal.

Szása, aki szíve szerint nagyapja nyomdokaiba lépve szintén felfedező lenne, ekkor fellázad kegyvesztetté vált szüleivel szemben, titkon megszökik otthonról, hogy megkeresse rég elveszett nagyapját. Így indul a történet, hogy a végére egy igazi, szívmelengető mese kerekedjék belőle.

A film fő kérdése, hogy egy elkényeztetett, addig jómódban élő lány képes lesz-e átverekedni magát az előtte álló kemény megpróbáltatásokon.

A messzi Észak című filmben két mesetípus keveredik. A történet közegét tekintve novellamesével van dolgunk, hiszen kizárólag világi szereplői vannak, nem bukkannak fel benne mitikus mesebeli lények és varázslatos figurák, csupán egy aranyos kutya szegődik Szása segítőtársává a hóborította északi tájon. Ebben a reális világban ugyanakkor Szása a varázsmesék struktúrája szerint járja be a maga útját. A mesekutató Vlagyimír Propp felrajzolta rendszerbe illesztve Szása egész lényét átjáró hiányérzettől indíttatva elmozdul arról a holtpontról, ahonnan csak vágyakozik a világ felfedezésére – és elindul nagyapja felkutatására. Miként ebben a mesetípusban szokás, útja során segítőre van szüksége, aki fizikailag és lelkileg is felkészíti a vállalt nagy feladatra, hogy helyt tudjon állni egy számára teljességgel idegen világban.

Meg is találja a támogatóját a földhözragadt, de bölcs és jóindulatú Olgában, a parti kocsma tenyeres-talpas tulajdonosának személyében.

Olga hosszú hónapokon át tanítja az úrilányt dolgozni és a megpróbáltatásokat keményen elviselni, hogy az így megszerzett tudásával egy másik létszférában, a hajón is megállja a helyét. A férfi tengerészek között Szása a női energiát sugárzó lélek a hajón és ő az, aki törékeny termetével a rettenetes körülmények ellenére is kitart és tántoríthatatlan makacsságával erőt ad a mackós férfiaknak. A varázsmesékben felbukkanó ellenség, akivel a hősnek meg kell küzdenie, itt a rettenetes tengeri vihar és az elviselhetetlenül fagyos hómező. Szása – a mellészegődött kutya segítségével – az egyetlen, aki nagyapjára gondolva képes emberfeletti erőfeszítéssel, szinte a lehetetlen határát is átlépve tovább folytatni a keresést akkor is, mikor már mindenki feladta. A kalandvágyon kívül két dolgot örökölt a nagyapjától: kislánykorában egy csodásan szép arany fülbevalót – amivel most a felkutatására indított hajóútért fizetett – és a megtalált útinaplót, amit neki címzett annak bizonyítékaként, hogy az északi sarkutazó az unokáját tekintette szellemi örökösének.

A varázsmesék mindig az aranykor kezdeti harmóniáját idézik, hőseik mindig egy elveszettnek hitt, fontos dolog visszaszerzésével a megbomlott rend visszaállításán dolgoznak. Szása is ezt az utat járja be, s a varázsmesék végét jelentő nagy átváltozás is elkövetkezik: fiatal lányból felnőtt nővé érik.

Messzieszak2

A szépen felépített történet jó ritmusú, kalandos fordulatokkal teli, ami helyenként még a meglepetéseket sem nélkülözi. A film két, egymástól gyökeresen eltérő világba enged betekintést, melyeket Szása személye köt össze. Egyfelől a 19. századi orosz arisztokrácia intrikáktól fűtött társasági életét ismerhetjük meg közelebbről, másfelől pedig egy marcona férfiakból álló tengerészcsapat hétköznapjait élhetjük át Szása kalandos vállalkozását nyomon követve. Egyik világ karakterei sem kidolgozottak, sokkal inkább kevés személyes tulajdonsággal felvértezett típusokkal van itt dolgunk, de

mindez cseppet sem zavaró, mert a mesék dramaturgiájára építő cselekményvezetés kárpótol a szereplők árnyalt lélekrajzának hiányáért.

A messzi Észak japán animációs filmeket idéző technikájával, megejtően szép pasztell színvilágával csodálatos vizuális élményben részesíti a nézőit – már csak ezért is érdemes megnézni. Érdekes vizuális megoldások is akadnak benne, ilyen például, amikor az idő múlását az árnyékok növekedésével érzékelteti a film. A merészség és eltökéltség példázataként bátran ajánlható gyerekeknek ez a történet, de a felnőttek számára is élvezetes a rangos Annecy animációs filmfesztiválon közönségdíjat, a tokiói animefesztiválon pedig nagydíjat nyert film.

Argejó Éva

Argejó Éva szociológiát és filozófiát tanult az ELTE-n, a Magyar Televízió kulturális műsorának (Múzsa) szerkesztője volt, jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa. Specializációja a társadalmi dráma, a sci-fi, a fantasy és a thriller.

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com