, , + 13 címke

Értékelés: 10/10 Így értékelünk mi »


ben_hur_1Ben-Hur: egy eposz Krisztus korából, egy óriásfilm a szó tiszta értelmében – egy műalkotás, ami grandiózusságában felülmúlja a legtöbb mai sikerfilmet, értékrendjében pedig örök.

A Ben-Hur a rekordok filmje. Tizenegy Oscar-díját csak a Titanic és A Gyűrűk Ura: A király visszatér tudta megismételni – ám a Ben-Hur jóval kevesebb kategória között nyert. A kocsiverseny számára a világ akkori legnagyobb külső díszletét építették fel (és mellé egy külön tábori kórházat, szükség esetére); a verseny 263-az-egyhez vágási aránya valószínűleg a legmagasabb a 65 miliméteres filmek között (azaz minden 263 méternyi nyersanyagból csak 1 méter marad a végső vágásban). Ilderim sejk fehér lovai az eredeti lipicai ménesből érkeztek. A római patríciusokat valódi arisztokraták játszották pusztán a hiteles viselkedés kedvéért: olasz és spanyol grófok, grófnők, egy orosz hercegnő, egy Hohenlohe és még egy magyar bárónő is. A stúdió szerint a több mint egymilló kelléket már két évvel a forgatás előtt elkezdték Rómába szállítani. Rózsa Miklós filmzenéje – amiről azt mondta, húszéves tapasztalata összegzése és karrierje legjobbja – a leghosszabb, ami filmhez valaha készült és évtizedes hatást gyakorolt a művészetre. A költségvetés minden addigi rekordot megdöntött és csődbe vitte volna az MGM-et, ha nem nyeri vissza (a film végül 75 millió dollárt hozott 15 milliós költsége és 14 milliós marketingje mellett).

De ez mind jelentéktelen a film művészi értékei mellett – és a művészi értékek az erkölcsiség mellett.

Hirdetés

Az a tizenegy Oscar tényleg a filmtörténet egyik legjobb rendezésének, játékának, fényképezésének és zenéjének szólt, nem beszélve a díszletről, jelmezről, akciórendezésről, trükkökről. William Wyler rendező erejét megfeszítve próbálta minden aspektusból az elképzelhető legtöbbet kihozni. Charlton Hestont folyvást még jobb teljesítményre sarkallta. Ragaszkodott az akkor vadonatúj, a szokásosnál jóval részletgazdagabb és szélesebb képet adó 70mm-es technikához, pedig az számtalan nehézséggel járt (hogy csak hat ilyen kamera létezett a világon, a legkisebb volt). A forgatókönyv terén sem ismert kompromisszumot: a végső, sokszor javított szkript néhány helyen tudatosan különbözött a könyv hangvételétől, csodálattal fordult a zsidók felé és igazodott az egyre sokszínűbbé váló világhoz azzal, hogy nem hangsúlyozza feltétel nélkül a keresztény felsőbbrendűséget – viszont fejlettebb karaktereket épített eközben.

Három és fél órájával ez a gigászi film akkor is lenyűgöző lenne, ha csak Charlton Heston és Stephen Boyd és Rózsa Miklós és egytucat másik nagy név karrierjének csúcsa, filmtechnikai mérföldkő és általános művészi remekmű lenne. Ám a nagyságot – ritka módon – alátámasztja az üzenet ereje is.

ben_hur_4A Ben-Hur lényege, amiért íródott és amire az egész struktúra épül: a morális alap. Júda Ben-Hur az ószövetségi értékek szerint is rendkívül erős, erkölcsös életet él – méltó bosszúja Messalán, családszeretete, embersége mind ennek a jele –, de az újszövetségi szeretet-üzenet egy magasabb erkölcsiségbe transzformálja őt.

Lew Wallace Ben-Hur – Egy történet Krisztus korából című regénye a 19. század legnagyobb irodalmi sikere volt Amerikában: példányszáma felülmúlta a Tamás bátya kunyhóját, és csak az Elfújta a szél tudta letaszítani a trónjáról a 20. század derekán. (A regény egyébként magyarul is kiváló, Jókai népszerűbb műveihez hasonlíthatnám – talán könnyebben is olvasható nála.) Wallace különösebb hitbeli meggyőződés nélkül kezdett írásnak, miután végigharcolta a polgárháborút, ám történeti és Biblia-kutatásai nyomán egyre inkább a kereszténység felé fordult, és mire befejezte a Ben-Hurt, már a karakter szemével látta a Krisztus-hitet: teljes szívével a Jó Hírt kívánta hirdetni. Nem csoda tehát, hogy erre a célra épül fel a regény szerkezete (és érvelni lehet amellett is, hogy előképének, az egyébként irodalmilag értékesebb Monte Cristo grófjának szerkezete is – a bosszútörténet íve és a végső belátás, miszerint a jogos bosszúnál létezik fontosabb érték is, közös mindkettőben).

Ám Wyler filmje még feljebb lép, mint a regény. A könyv karakterei laposak, Júda is élettelen. Az 1959-es főszereplő Charlton Heston megformálásában azonban ember. „Wallace világosan az emberiség helyettesítőjének szánja Ben-Hur karakterét, annak az emberiségnek, amely szenvedésében megadja magát Isten szeretetének. Fry [Christopher Fry, a film egyik forgatókönyv-írója] emeli a tétet azáltal, hogy Júdája a kezdetektől érett, együttérző férfi – olyan ember, aki rácsodálkozik a dolgokra és elgondolkodik rajtuk. Vele összevetve Wallace hőse pálcikafigura” – írja a Ben-Hur kiváló történeti elemzésében Gordon Thomas.

ben_hur_5

Úgy látszik, a megváltás olyan történet, amit nem lehet elégszer elmesélni. Aronofsky 2014-es Noéja ugyanezen az úton viszi végig a főhőst: az ószövetségi értékektől a szeretet győzedelmeskedéséig. Az a szandálos film, amelyik szembemegy ezzel az értékrenddel – Oliver Stone Alexanderje – csúful megbukik. De azért nem minden mese egyenrangú.

Az egy dolog, hogy kevés kivétellel minden mai történet (a nyugati világban) a keresztény alapú erkölcsiség társadalmi és gondolkodásbeli konvencióira épül – ezeket maguktól értetődőnek tekintjük, pedig más vagy régebbi kultúrák számára tökéletesen idegenek lehetnek: ilyen az emberek alapvető egyenértékűsége, az egyén személyes felelőssége (például a kollektív felelősséggel szemben), a lelkiismereti szabadság, a szándékok és a lelkiismeret primátusa az eredménnyel szemben, az önfeladás értéke. Az meg egy másik, hogy hány történet foglalkozik ezekkel az alapokkal közvetlenül – és gyökerükkel, a radikális ószövetség/újszövetség erkölcsi forradalommal, a szeretet parancsával. A Ben-Hur ebben a legnagyobb.

ben_hur_2

A film felújított változata a Pannonia Entertainment jóvoltából kerül magyar moziba. Mindössze néhány hétig vetítik, és mivel a film óriásvászonért kiált, érdemes is moziban megnézni. A Ben-Hur digitális felújításának különlegessége, hogy a legmodernebb 8K szkennelési technikával készült (a HD felbontás 16-szorosával), az eredeti negatív felhasználásával. A restaurációt a Warner laborja végezte a film 50. évfordulójához kapcsolódóan. A film közel 400.000 képkockájának egyenkénti feldolgozása, színkorrekciója és más javításai két év csúszással 2011-re fejeződtek be. Első alkalommal a 49. New York-i Filmfesztiválon mutatták be a nagyközönségnek, mozivásznon azóta nagyon ritkán, egy-egy fesztivál keretében lehetett csak látni szerte a világban. Az alkotást két részben vetítik itthon (és csak 2K felbontásban, a mozi technikai korlátai miatt).

De másik Ben Hur is érkezik még idén. A történet ez év nyarán moziba kerülő remake-jéről biztonsággal állítható: semmi esélye megismételni a korábbi film sikerét, utolérni jelentőségét. (A legelső, 1925-ös némafilmét esetleg van.) Nem csak azért, mert Timur Bekmambetov remek Őrség-filmjei ellenére sem tartozik éppen a rendezők élvonalába. Hanem azért is, mert ez a fajta látványosság szó szerint mindennaposnak számít a mai moziban; a számítógépes grafika deszenzitiváló ereje lekicsinyíti a gályák és szekerek jelentőségét (hacsak a film nem áll elő valami egészen eredeti látványvilággal), így zuhan a film csábító ereje és csorbát szenved maradandósága, élmény-volta is.

ben_hur_3

És azért is, mert a történet legelsősorban mégsem a szórakoztatásról és a látványosságról szól, hanem – elvileg – a morális síkról, ami pedig kevéssé illik a megszakítatlan nyári box office tűzijátékba. Nem akarok ostobaságokat prédikálni „a mai mozi sekélységéről”, de az kétségtelen, hogy ha a stúdió a második Tini Nindzsa Teknőcök és a harmadik Star Trek közé illeszti be az új Ben-Hur premierjét, az nem pont annak a jele, mintha komolyan venné a filmet.

Marad tehát az 1959-es Ben-Hur, maga is remake, csillagként a filmtörténetben, mind technikája, mind erkölcsisége miatt – olyan óriás adaptációként, amit csak Tolkiené ismételt meg azóta.

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely

A Filmtekercs alapító szerkesztője. Történészként és újságíróként végzett, televíziós főszerkesztő volt, most online kommunikációs doktoriján dolgozik. Érdekli a film- és mozitechnika, specializációja a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek. [email protected]

Adatlap

Ben Hur (Ben-Hur)
színes, magyarul beszélő, amerikai kalandfilm, 220 perc, 1959

rendező: William Wyler
író: Lew Wallace
forgatókönyvíró: Karl Tunberg, Lew Wallace, Gore Vidal, Maxwell Anderson, S.N. Behrman
zeneszerző: Rózsa Miklós
operatőr: Robert Surtees
jelmeztervező: Elizabeth Haffenden
producer: Sam Zimbalist, William Wyler
executive producer: Sol C. Siegel, Joseph Vogel
látványtervező: William A. Horning, Edward C. Carfagno, A. Arnold Gillespie
vágó: Margaret Booth, John D. Dunning, Ralph E. Winters
szereplők:
Judah Ben-Hur: Charlton Heston
Messala: Stephen Boyd
Quintus Arrius: Jack Hawkins
Esther: Haya Harareet
Sheik Ilderim: Hugh Griffith
Miriam: Martha Scott
Tirzah: Cathy O'Donnell
Simonides: Sam Jaffe
Sextus: André Morell
Tiberius: George Relph
Pontius Pilatus: Frank Thring
Balthasar: Finlay Currie
Drusus: Terence Longdon
, , , , , , , , , , , , , , ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments