Kritika

Életrajz színesen – Mondd, testvér!

071115mondd,testver_lead.jpgNem mindig erény, mindenesetre meg szokás említeni, ha egy film
története valós alapokon nyugszik. Az életrajzi filmeknél viszont
minimumkövetelmény, hogy pontosan adja át a fõszereplõ életének
eseményeit. Ezért van, hogy az ilyen alkotások olyan sokszor unalmasak.

 

Trailer  
 
Mert hát mi is történik minden olyan emberrel, akirõl érdemes filmet csinálni? Az esetek kilencven százalékában elindul az életben kis senkiként, aztán rájön, miben jó, és megtalálja az útját. Tanulságos dolgokat csinál, a karrierje íve szivárványt ír az unalmas, hétköznapi emberek (a nézõk) feje fölé, aztán meghal, lehetõleg szintén valamilyen tanulságos módon. A film utolsó képein pedig, a „Based on a true story” felirat elõtt valami híres ember beszél róla könnyfakasztóan, végül megtudjuk, mi lett a sorsa a többi szereplõnek.

071115mondd,testver_01.jpg
Hát igen, az élet nem túl eredeti. Vagy ha az is, Hollywood nem az eredeti életutakat szokta megmutatni, inkább azt, amelyik hat a közönségre.

Ralph „Petey” Greene-é például kétségkívül hatásos. Színesbõrû börtöntöltelékként kezdte, aztán a WOL-AM rádiócsatorna dj-je, Amerika gettóinak legismertebb hangja, az igazság szókimondó bajnoka lett. Közben persze rengeteget küzdött és szenvedett, szert tett barátokra és ellenségekre, részt vett ünnepléseken, fantasztikus koncerteken, Martin Luther King meggyilkolásakor gyászban és vérben – közben pedig nagy bölcsességeket mondott a mikrofonba.

Amiket a film végén természetesen szájbarágósan elismételnek nekünk, nehogy elfelejtsük a tanulságot. Egyszóval megint hülyének néznek bennünket. Nagyon kilóg a lóláb, hol kellett az eredeti történetet kozmetikázni egy kicsit a dramaturgia kedvéért – az ilyen jelenetek borzasztó hatásvadászok, a nézõ alig bírja visszatartani a könnyeit. Ugyanakkor cseppet sem hitelesek. Ugyan, ki hiszi el, hogy a stúdió elbarikádozásával lehet berobbanni az éterbe?

071115mondd,testver_02.jpg
Ahol pedig minden valószínûség szerint a valóságot látjuk, unatkozunk – a médiasztárok életének jellemzõ fordulatai a hatvanas években is ugyanolyanok voltak, mint ami most folyik a bulvármédiából a különbözõ celebek kapcsán.

A Mondd, testvér! akkor a legjobb, ha tájékoztató, ismeretterjesztõ filmnek tekintjük – nem hiszem, hogy Magyarországon sokan hallottak volna „Petey” Greene-rõl, aki a hatvanas évek rádiós forradalmának egyik fõ alakja volt. Úgyhogy aki erre a korszakra kíváncsi, az hasznosnak, sõt, akár érdekesnek is találhatja a Mondd, testvér!-t. Másoknak viszont valószínûleg csak egy megható, de semmitmondó mozi lesz.

Mondd, testvér! (Talk to me)
színes feliratos amerikai életrajzi dráma, 118 perc, 2007

rendezõ: Kasi Lemmons
forgatókönyvíró: Rick Famuyiwa, Michael Genet, Kasi Lemmons
zeneszerzõ: Terence Blanchard
operatõr: Stéphane Fontaine

szereplõk:
Don Cheadle (Ralph "Petey" Greene)
Martin Sheen (E.G. Sonderling)
Chiwetel Ejiofor (Dewey Hughes)
Taraji P. Henson (Vernell)
Cedric the Entertainer (Waylon)

Imdb átlag: 7,6

Filmtekercs.hu

A Filmtekercs.hu Magyarország legnagyobb független online filmes lapja és a te kedvenc újságod.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com