Értékelés: 6/10 Így értékelünk mi »


peter-greenaway-eisenstein-in-guanajato-4Peter Greenaway színházi rendező, akinek a celluloid a színpada. A díszlet ezúttal Mexikó, a főszerepet pedig Eisensteinre, az orosz filmes zsenire osztotta.

Greenawayt kamaszként bűvölte el a rendező munkássága, azóta tanulmányozta a filmjeit és írásait, hogy aztán több, mint 50 évvel később leforgassa a maga hozzá írott ódáját. Eisenstein korai és kései filmjei között tapintható különbségeket Greenaway a rendező Oroszországtól távol töltött éveivel magyarázza. Utazásai során Eisenstein találkozott a kor legnagyobb művészeivel, és ezek a találkozások egy életre megváltoztatták. Mexikóban töltött időszaka különösen nagy hatással volt rá: „Ez az ország elképesztő. Az élet nagy kérdései folyton fejbe kólintanak, gyomorszájon vágnak és szíven találnak. A felületesség errefelé nem divat. – írja az orosz. Greenaway először dokumentumfilmet akart forgatni erről az időről, de mivel – a számos felhasználható dokumentum ellenére is – túl sok kérdés fogalmazódott meg benne, végül játékfilm lett a dologból. Ez a mi fene nagy szerencsénk, mert így Greenaway lábjegyzeteivel, kommentjeivel és persze fantáziája megannyi agyszüleményével gazdagodhatott az élet írta történet.

eisenstein-mexikc3b3ban-1Eisenstein (az eléggé nehezen szerethető Elmer Bäck) Mexikóba utazik, hogy leforgassa új filmjét. Útikalauzául Palomino Canedo (Luis Alberti) szegődik, aki nemcsak a vidéket mutatja meg neki, de bevezeti a szex, a szerelem és a halál birodalmába is. Mindösszesen tíz nap – ennyit töltött a rendező az országban, mégis olyan tapasztalatokat szerzett, és olyan mélyen élte meg őket, hogy a nézőnek az az érzete támad, hogy hosszú hónapok óta bolyong vele az érzelmek labirintusában. A minden nappal erősebben fogva tartó szenvedélyt a nagy műgonddal válogatott zene és Greenaway régóta állandó operatőre, Reinier van Brummelen hullámzó képei erősítik. Van Brummelen igazi látványmozit csinál, a nézőnek egyetlen másodpercig sem lehet kétsége afelől, hogy amit lát, mozgó képzőművészet: klasszikus kompozíciók és festményszerű beállítások szédítő táncban, folyamatos áradásban bűvölik a nézőt.

Hirdetés

A fényfestésen túl a vágás is nagy szerepet kap a filmben – talán még sokkal nagyobbat is, mint Greenaway bármelyik másik művében. Tudvalevő ugyanis, hogy az orosz rendező a montázst nevezte a „mozi lényegének. Greenaway komolyan tiszteleg az eisensteini montázselmélet előtt, és ahol csak lehet, nagy hangsúllyal játszik a különböző beállítások ütköztetésével. S bár a kísérletező struktúra művészileg indokolt, egy idő után – az elején még izgalmas homage-nak tetsző, majd a film előrehaladtával redundánssá váló filmbevágásokkal és archív felvételekkel egyetemben –, unalmassá, öncélúvá válik, és már nem tudja azt az affekciós hatást kelteni, amit Eisenstein filmjeinek utolsó percével is elér.

58920-Eisenstein-Mexikoban-2015-kep-3Miközben az Eisenstein Mexikóban tisztelgés az orosz mester előtt, legalább annyira szerzői alkotás is: kommunikál az eisensteini életművel, de tökéletesen illeszkedik a greenawayi filmek sorába is. Az igencsak termékeny direktor időről időre visszatér örök témájához, a művészethez – még szűkebben véve a képzőművészethez: A rajzoló szerződése, Az építész hasa, az Éjjeli őrjárat és a Goltzius and the Pelican Company csak néhány azok közül a filmek közül, melyek olyan kérdésekről elmélkednek, mint mester és művének viszonya, az alkotás és az érte hozott áldozat, a szexualitás és a szerelem hatása a nagy műre. Az intermedialitás nemcsak a mozgókép és a képzőművészet között érhető tetten, Greenaway rendkívül erősen teatralizálja is filmjeit. Nem ritka, hogy a rendező egyenesen színpaddá alakítja beállítását, az Eisenstein Mexikóban – csakúgy, mint a Rembrandt életének egy epizódját feldolgozó Éjjeli őrjárat esetében is – az ágyat teszi meg a drámát kibontó legfontosabb színtérré. De míg a festő életét feldolgozó alkotás nemcsak, hogy megmarad a klasszikus színházi keretek között, de a film és a színház mérlegét az utóbbi felé el is dönti, addig az Eisenstein Mexikóban minduntalan emlékeztet minket arra, hogy Greenaway bár monológokkal, a díszletek mozgatásával és túlzó gesztusaival megidézte a teátrum világát, mégiscsak filmnyelvet használ gondolatainak kifejezésére, s így akár azt is megteheti, hogy a filmtrükk segítségével meghajlítsa a teret vagy felfényesítse Mexikó fantasztikusan színes kulisszáit. Akárhová billen is a mérleg nyelve, Greenaway világa izgalmas, hol jobban, hol kevésbé – az Eisenstein Mexikóban sajnos az utóbbiak táborát gyarapítja, de talán a következő Eisenstein film (a direktor már bejelentette, hogy még egy filmet forgat kedvencéről) színvonalában is meg tudja közelíteni múzsáját.

Adatlap

Eisenstein Mexikóban (Eisenstein in Guanajuato)
színes, feliratos, holland-mexikói-finn-belga-francia életrajzi film, 105 perc, 2015 (18)

rendező: Peter Greenaway
forgatókönyvíró: Peter Greenaway
operatőr: Reinier van Brummelen
producer: Bruno Felix, San Fu Maltha, Femke Wolting
vágó: Elmer Leupen

szereplők:
Elmer Bäck (Sergei Eisenstein)
Luis Alberti (Palomino Canedo)
Maya Zapata (Concepción Canedo)
Lisa Owen (Mary Sinclair)
Stelio Savante (Hunter S. Kimbrough)
Rasmus Slätis (Grisha Alexandrov)
Jakob Öhrman (Edouard Tisse)

IMDb
Mafab

, , , ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments