Kritika

Maci a málnásban – Ted

Seth MacFarlane védjegynek számító nevéhez olyan rajzfilmsorozatok (Family Guy, Amerikai fater, A Cleveland-show) kötődnek, melyek a megzabolázhatatlan szellemességgel fűszerezett popkulturális intertexteknek, illetve az aktuálpolitikai élceknek köszönhetően akár az elmúlt évtized Amerika-tablóiként is funkcionálhatnának. Ehhez képest a neves kreátor első nagyjátékfilmjében olyannyira nincs forradalmi megoldás, hogyha kiemelnénk belőle az életre kelt plüssmackót, egy sablonos romantikus komédiát kapnánk. A Ted egy precízen tálalt termék, ahol a szerelmi szálat a női nézők, a drogokat sem megvető címszereplő testnedv-poénjait a „mai fiatalok”, míg a felnőtt léttel birkózó főhős kapcsán felerősödő nosztalgiát a huszon-harmincasok igényeihez igazították. Furcsa módon, a Tednek mégis van varázsa.

A Ted az a fajta film, ahol az alapötleten múlik minden; már pedig egy deviánsan viselkedő plüssmackó kalandjaira könnyedén fel lehet húzni 100 percnyi szórakoztatást. Címszereplőnk nem egyszerűen csak beszél, mint az antropomorfizált állatkák a mesékben, hanem autót vezet és munkát vállal. A rosszalkodást azonban jobban komálja, így ha kedve szottyan, bongból fogyasztja a „jót”, nők et dönt meg az áruházi raktárban és méreteseket káromkodik.

 

S részben a játékfigura neveletlen jelleméből származik a Ted varázsa is, különleges különcsége azonban az alkotói szellem időnkénti megbénulását is eredményezi. MacFarlane ugyanis nem átall fejet hajtani a nagyközönség legkülönbözőbb célcsoportjainak igényei előtt. Hol az érzékeny lelkű nők, hol a prűdséget nem ismerő tinik felé tesz gesztusokat, s bár a maci devianciájára mind a humor, mind a mondanivaló tekintetében több szinten támaszkodik, állandó ingadozása a sziporkázás folytonosságát megakadályozza.  Míg a medve megelevenedésére épített helyzetkomikummal jobbára a testnedvekkel, illetve tudatmódosító szerekkel játszadozó, kortárs vígjátékok nyomába szegődik, addig a játékszer vitriolos szövegeléseivel el is távolodik tőlük. Így napjaink popkultúráját úgy figurázza ki élcek sokaságával, hogy közben a Ted szépen be is illeszkedik a kigúnyolt hollywoodi iparcikkek sorába. A bűnös nyolcvanas évek köré font szűkebb átmérőjű glóriát azonban lehetetlen nem észrevenni.

MacFarlane megkapó figyelmességgel mutatja be a címszereplő és gazdájának baráti kapcsolatát, illetve a plüssmackó létélményének valódi miértjeit. John Bennett ugyanis egy átlagos fickó lenne, aki ugyan elhelyezkedett egy kisebb cégnél, office-viseletét azonban túlságosan is szívesen cseréli le pizsamanadrágjára. A felnőtté válással akadnak problémái, így a plüssfigura szimbólumként is megállja a helyét.  Ted devianciája katalizátorként hat a férfi laza mindennapjaira, a megemberesedés hiányát azonban a rendező nemcsak a mámoros kalandokkal, hanem a két lakótárs nyolcvanas évek iránt érzett megszállottságával is kifejezi. A filmes utalások és a remek cameók – álmomban nem gondoltam volna, hogy Tom Skerritten valaha röhögni fogok; bár az Acélmagnóliákban szimpatikusan lövöldözött madarakra – pedig egytől egyig ülnek, s mivel a karaktereket is árnyalják, az eladhatóság érdekében tett engedményeket is valamelyest feledtetni tudják.

A felnőtté válás folyamatának kiteljesedésére azonban MacFarlane egy meglehetősen alibi kerettörténetet eszelt ki. A férfi megkomolyodását a szerelem motiválja,hiszen az eljegyzésen töri a fejét. A párkapcsolati szál azonban végtelenül sablonos, révbe érését a javulásra tett fogadalmak mellett egy nagy összeveszés, illetve egy önfeláldozó visszahódítási kísérlet is kikövezi. S e tekintetben a Ted akár a futószalagon gyártott romantikus komédiák sorát is gyarapíthatná; már a plüssmackó nélkül.

Ugyanakkor Seth MacFarlane becsületére váljék, hogy a kiszámítható szerelmi szálat is meg tudta hinteni némi különlegességgel. A párocska egymásra találásában egy első látásra szokatlan mondanivaló sejlik fel. Míg számos romantikus komédiában a párkapcsolati béke érdekében a hősök arra kényszerülnek, hogy feladjanak magukból valamit, ily módon az alkalmazkodásra hívják fel a figyelmet, addig a Tedben – a hármas viszonyrendszerének tekintetében – szinte szó szerint a kiinduló állapotba huppannak vissza a szerelmesek, s bár tanultak ezt-azt az életről, a „most”-ban találták meg a boldogságot. E szemérmes üzenet – mely a Tedben rejlő varázs másik felét adja – egyszerre nyugszik a Mila Kunis és Mark Wahlberg közti kémián, a harmóniájukat kifejező, laza dialógusokon, valamint azon rendezői fogáson, hogy a hősnő körül legyeskedő főnök hódítási kísérleteiről messziről lerí a kudarcra ítéltség.

Hihetetlen, de Seth MacFarlane sikerrel jött ki a Tedben halmozódó ellentétekből. Hol végtelenül sablonos, hol rendkívül eredeti, hol vásárian felszabadult, hol megkapóan érzékeny, hol kaki kerül a nappali padlójára, hol Norah Jones flörtöl ízlésesen egy plüssmackóval. A kavalkád nyújtotta felhőtlen kikapcsolódás okán pedig még az is bocsánatos bűnnek tetszik, hogy a „Ted-mániás” pszichopata (Giovanni Ribisi) bizarr mellékszálát csupán a szipogásra okot adó finálé érdekében fércelték össze.

Értékelés: 7/10

Ted

színes, amerikai vígjáték, 107 perc, 2012

rendező: Seth MacFarlane
forgatókönyvíró: Seth MacFarlane, Alec Sulkin, Wellesley Wild
zeneszerző: Walter Murphy
operatőr: Michael Barrett
producer: Jason Clark, John Jacobs, Seth MacFarlane, Scott Stuber, Wellesley Wild
vágó: Jeff Freeman

szereplő(k):
Mark Wahlberg (John)
Seth MacFarlane (Ted hangja)
Mila Kunis (Lori)
Giovanni Ribisi (Donny)
Patrick Warburton (Guy)
Laura Vandervoort (Tanya)
Joel McHale (Rex)
Melissa Ordway (Michelle)
Jessica Stroup
Ralph Garman

szinkronhang:
Stohl András (John magyar hangja)
Nagypál Gábor (Ted magyar hangja)
Pikali Gerda (Lori magyar hangja)
Elek Ferenc (Donny magyar hangja)
Sarádi Zsolt (Guy magyar hangja)

IMDb

Kiss Tamás

Kiss Tamás

Kiss Tamás a Vászon nélkül és a Fesztivál rovat szerkesztője. Gimnáziumi tanárként mozgóképkultúra és médiaismeret, illetve történelem tárgyakat oktat. Rajong a western, a horror és a gettófilm műfajáért, valamint Brian De Palma és Sidney Lumet munkásságáért.

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..