Értékelés: 5/10 Így értékelünk mi »


waxna0alA várva várt 16. egészestés Pixar animáció, a Dínó tesó megdöbbentően erőszakos film lett, amit a legjobb szívvel is csak CGI specialistáknak tudnék ajánlani: a  lenyűgöző látványhoz ugyanis igencsak megkérdőjelezhető üzenet társul.

A húsz éves Toy Story kapcsán a HVG felkért minket is, hogy osztályozzuk a Pixar eddig elkészült 15 filmjét – éppen emiatt kipipáltam a még hiányzó darabokat is a listáról. Egy-két kivételtől eltekintve a stúdió elég biztos kézzel szállítja a szerethető animációkat, melyek gyakran túlmutatnak egy egyszer nézős családi mozidélutánon Disney-vel. Az általam egyébként kevésbé kultivált Agymanók páratlan sikere után nem csoda, hogy tűkön ülve vártuk a 16. filmet, ami egy dínókaland formájában meg is érkezett. Amit kaptunk azonban, igencsak messze áll a Toy Story, a Fel vagy a Szörny Rt. gondolatgazdag és igencsak szórakoztató világától.

A Dínó tesó elvileg a legfiatalabb korosztályt célozza meg – én viszont semmi esetre sem ajánlanám kisgyerekeknek. A film megdöbbentően erőszakos, teljesen értetlenül állok, mi célja is volt mindezzel az alkotóknak. Mire tanít a Dínó tesó? A dzsungel törvényére? Persze értem én, hogy egy coming of age sztorival állunk szemben, ahol Arlót, a gyáva dínókölyköt az élet megneveli, plusz a szemfülesek elcsíphetnek néhány komolyan megszívlelendő (kifejezetten manipuláltan tálalt) gondolatot a család fontosságáról is – a gond az, hogy nem tiszta az üzenet. Ráadásul a film számos pontján ütközünk olyan értékekbe, melyeket a legjobb indulattal sem tudok elfogadhatónak titulálni: a szuperpozitívnak beállított apa gyilkolni tanítja fiát, az embergyerek (aki valójában egy kiskutya szerepét kapta) pedig bemutatkozásképpen látványosan lefejez egy bogarat – hogy csak a legdurvábbakat említsem. goodA jók és a rosszak ebben a történetben igencsak szürke zónában járnak: mitől lesznek az állatokra vadászó ősmadarakat gonoszak, a nem kétséges célból bivalyokat tartó (???) T-rexek meg a jófiúk? Lehetne persze szimbólumokról beszélni, de valójában annyira felületesen kidolgozottak a karakterek, hogy az oldalak közötti helyezkedés is csak esetleges lehet. Hogy ki szúrta el? Nehéz megmondani. A film komoly produkciós nehézségekkel küzdött, hat évig készült, a rendezői székbe végül a korábban a Pixar háza táján inkább színészként tevékenykedő Peter Sohn került… A legnagyobb gondot azonban maga a forgatókönyv okozta – az Agymanókat is jegyző Meg LeFauve rázta gatyába végül a sztorit, de sajnos a végeredményen ez nem nagyon látszik: annak ellenére, hogy a főhősök korát lecsökkentették, főszereplőnek pedig magát a természetet tették meg (állítólag), a történet akcióepizódok laza szövedéke maradt, valódi struktúrát és kohéziót nehezen találunk benne.

Hirdetés

Szóval komoly gondok vannak a Dínó tesóval – egy téren azonban nem hogy nem érheti kritika, de magasan ki is emelkedik az animációs filmek közül: ez pedig a látványvilág. A hiperrealisztikus hátterek egyszerűen káprázatosak, legszívesebben kikockáztam volna a filmet, hogy tetten érjem, hogy amit látok, nem is animáció, hanem néhány jó szögben elkattintott természetfotó. Tudják is az alkotók, hogy nem semmi, amit művelnek, sokszor, szinte dicsekedve tűzdelik totálokkal a filmet, és a végefőcímet is a bámulatos tájképeknek szentelik. Izgalmas az a kontraszt is, ami ezen hátterek és az erősen sematikus figurák között feszül – ha másért nem, ezért érdemes megnézni a filmet. De csakis szakembereknek, és szigorúan gyerekkíséret nélkül.

Még egy érv szól a Dínó tesó mellett, ez pedig Sanjay Patel bűbájos, szuperlátványos és elgondolkodtató kisérőfilmje, a Sanjay’s Super Team, ami a rendező gyerekkori emlékeiből táplálkozik. A kis Patel nehezen tudja összeegyeztetni a modern világot apja tradicionális hindu szokásaival: hogy ne unja magát a meditáció során, a hindu isteneket szuperhősöknek képzeli. Meseszép rajzokkal és megszívlelendő üzenettel szolgál a mindösszesen 7 perces filmecske – néztem volna inkább ebből még egy másfél órát…

o2ZqVLX

Adatlap

Dínó tesó (The Good Dinosaur)
színes, magyarul beszélő, amerikai animációs kalandfilm, 100 perc, 2015

rendező: Peter Sohn
forgatókönyvíró: Meg LeFauve
zeneszerző: Thomas Newman
producer: John Lasseter, Denise Ream, John Walker

szereplők:
Raymond Ochoa (Arlo hangja)
Jeffrey Wright (Poppa hangja)
Steve Zahn (Thunderclap hangja)
A.J. Buckley (Nash hangja)
Anna Paquin (Ramsey hangja)
Sam Elliott (Butch hangja)
Frances McDormand (Momma hangja)
Marcus Scribner (Buck hangja)

IMDb
Mafab

, , , , , , ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments