Kritika

Sablon-sztori – Szökőhév

Hála az égnek bőven van minta, amiből lehet választani, ha egy újabb középszerű, átlagos filmet szeretnénk összehozni. A Szökőhév az idegen országban pipiskedő nagyvárosi lány jól ismert sablonját vette elő. Édes, aranyos, unalmas.


A szóbeszéd szerint létezik egy ír hagyomány, amikor a lány kérheti férjül kedvesét, mindezt négyévente egyszer, szökőnapon. Anna (Amy Adams) akkor dönti el, hogy így tesz, amikor párja 4 év után fülbevalóval lepi meg gyűrű helyett. Mindez nem olyan egyszerű, pláne, ha összeesküszik az ember ellen az időjárás és körülbelül minden ami él és mozog. Viszont kiderül, hogy nem is olyan borzasztóak az írek… legalábbis egy biztosan nem az.

Főhősnőnk mi más lenne, mint tíz centis gólyalábakon egyensúlyozó, nagymenő városi lányka, aki természetesen undok, cinikus kísérővel felszerelkezve próbál átevickélni az ír viszontagságok tengerén. Ez mind szép és jó, de azon kívül, hogy már ezerszer láttuk, többnyire még erőltetettek is a szituációk.

Egyértelmű, hogy új szerelem is alakul, amiben szerencsére akad egy kis fantázia. Declan (Matthew Goode) sebeket magába rejtő alakja és vérbeli ír stílusa és beszéde színt visz az agyon használt sémákba. Az alakuló érzelmek kiszámíthatóságukon túl kedvesek. Declan és Anna súrlódásai mulatságosak, ami nagyrészt a karakterek jellemzőinek köszönhető.

A színészi alakítások többnyire hitelesek, Amy Adams és Matthew Goode esetében tökéletesek. Amy maradt a bájos, tipikus városi, pörgő életet élő kissé pukkancs, de szerethető szerepben. A tökéletesen más jellemű Goode nem egy hollywoodi szívtipró, talán pont ez teszi érdekesebbé a személyét. Adam Scottot is látjuk a filmben, megmondom őszintén, nekem szimpatikusabb volt jófej meleg pasiként az Anyád napjában.

Kollár Flóra Anna

A BGF túltelített turizmus-vendéglátás szakának táborát erősítem, így bárkiben joggal merül fel a kérdés, mit keresek egy filmkritikai oldal szerkesztői között. A válasz a sokoldalúság, az ember addig próbáljon ki mindent, amihez kedvet, tehetséget érez, míg lehetősége van rá. Így voltam ezzel én is, mikor 2008 augusztusában, laikus filmimádóként a Filmtekercshez kerültem. Azóta nagy szerelmem, a rendezvényszervezés mellett folyamatosan fejlesztem a bennem érlelődő újságírót.

Filmek: Mindenevő lévén, nem tudok listát írni a kedvenceimről. Felőlem támadhat a Mars, apríthatnak a zombik, hősködhetnek a túsztárgyalók, szenvedhetnek fiatal, vagy épp idősödő párocskák az élet nagy dolgain. Jöhet a szórakoztató „limonádétól” kezdve, a könnyekig megható drámán keresztül a sötét hangulatú thrillerig minden; bármit szívesen megnézek, majd szelektálok.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com