A Körök című filmet egy YouTube videóval, a tévéből kimászó csapzott hajú lánnyal előadott tréfával harangozták be készítői. Egy műszaki áruházban éppen a kútba fojtott Samara látható képernyők tucatjain, amikor az egyik tévéből kimászik élőben a kísértete, s ettől a vásárlók halálra rémülnek. A videót milliók osztották meg az interneten. A filmet megnézve, ennyi talán elég is lett volna a történetből.
A Körök az örökkévalóságról és az örök visszatérésről szóló tanítás démonizált változata. A sötét fantasztikum mindig is borzolta az idegeket, talán erre alapozva gondolhatják úgy az alkotók, hogy ezt a franchise-szériát is az örök visszatérésre ítélhetik. A történet eredeti változata, az 1998-as Kör (Ringu) című japán horrorfilm kirobbanó sikert aratott a maga idejében. Olyannyira népszerű volt, hogy A kör 2. – A félelem (Ringu 2) már egy év múlva látható volt a mozikban, – mindkét film Hideo Nakata rendezésében. A japán sikert követően jelentek meg az amerikai remake-ek, először 2002-ben A kör (The Ring), majd 2005-ben A kör 2. (The Ring 2.) címmel, mely utóbbi film érdekessége, hogy az eredeti japán horror alkotója, Hideo Nakata rendezte. A franchise következő darabja érkezett el most hozzánk a spanyol F. Javier Gutiérrez rendezésében, Körök címmel.
Lehetséges, hogy a körökről szóló kör itt még nem zárul be, s még számtalan bőrt lenyúznak a történetről.
A Kör-franchise valamennyi eddigi készült filmje egy pillanatképek sorozatát egybefűző, természetfeletti eredetű videokazettával indít, melyet ha valaki megnéz, átok fog rajta, és hét nappal később meghal. Ettől csak úgy tud megmenekülni, ha lemásolja a filmet, és azt megnézeti valakivel. Ez esetben a horrorisztikus filmlátvány vírusszerű terjesztésében láncszem lesz ugyan, de cserében életben marad. Julia (Matilda Lutz), a film vagány főhősnője, eltűnt barátját, Holtot (Alex Roe) keresvén szintén megnézi a filmet, ám ő az egyetlen, aki igazán nyomába is ered a rejtélynek. Julia nem ijed meg saját árnyékától, és nyomozása során így jut el egy kis faluban a titokzatos történet gyökeréhez. Itt megtudja, hogy Samarát árvaként örökbe fogadták, majd kútba fojtották, mert démoni gonoszság áradt belőle. Julia ugyan felfedi Samara halálának titkát, de itt még egy csavar bele van építve a történetbe, amely természetesen összefügg az örök körforgással (nem véletlen, hogy Samara nevét csupán egyetlen betű választja el a samsarától, ami a buddhizmusban az örök körforgást jelenti).
A misztikus horror-thriller műfajába sorolható a Körök azt a nagyon izgalmas kérdést feszegeti, hogy a valóság feltárása, a megtörtént események mögöttes mozgatórugóinak megértése képessé tesz-e az átok feloldására. Hit és materializmus feszül itt egymásnak, s a filmet megnézve mindenki eldöntheti magában, a kettő közül melyik marad alul. A film másik fontos problémaköre a gonoszság kérdése, amely az Isten által elvárt jóval való szembehelyezkedést jelenti a keresztény tanban – míg itt a filmben az árván maradt Samara testesíti meg. Samara születése körülményének megismerésével – amiről itt spoiler veszélye nélkül nem mesélhetünk – a gonoszság genezisének lehetünk tanúi – ám a film ennél többet nem képes felmutatni. Samara nem magától válik gonosz démonná, mindez egyfajta büntetésként, Isten büntetéseként fogható fel.
A Körök emellett még azt az izgalmas problémát is felveti, hogy szerethető-e a sátáni gonoszsággal sújtott kisgyermek, mely kérdés a filmtörténet más alkotóit is foglalkoztatta már (Rosemary gyermeke, Ómen). Mindezen érdekes problémák felvillantásán túl a Körökről elmondható, hogy pusztán a horror és thiller látványos műfaji elemeire koncentrálva, egy lapos, előre kiszámítható fordulatokkal zsúfolt történettel rukkolt elő.
Technikai értelemben azonban már túllép az elődein azzal, hogy történetébe beépíti a technikai fejlődés vívmányait is.
Egyfelől a VHS kazettára Julia rémálmai is rögzülnek, kiegészítve a videofelvételen addig látottakat, másfelől az addig csak videokazettán terjedő misztikus kisfilm mára az interneten keresztül is képes szedni az áldozatait. Ezek a változások némiképp átértelmezik az eredeti japán film üzenetét is.
Ami a film érdemének tudható be, az a főhősnőt játszó Matilda Lutz színészi játéka. Az olasz színésznő igazi modern lányt testesít meg, nincs sikítozás és félelemtől reszkető nyafogás, Juliát alakítva eltökélt és céltudatos, és ha kell, betonkemény is tud lenni. Mellette szépfiú barátja aranyos és szerethető, de csak árnyéka, s legfeljebb asszisztense lehet vagány barátnőjének.
A Kör-franchise eddigi filmjein végigtekintve, elgondolkodhatunk azon, hogy immáron sokadszorra is érdeklődésre tarthat-e még számot egy tévéből kimászó, kútvíztől csöpögő vízihulla? Mint tudjuk, első változatában, Nakato Hideo rendezésében a Kör óriási sikert aratva minden idők legnagyobb bevételű japán filmje volt. Na de nem kellene a 21. században már túllépni ezen a sztorin?
