Az sem mindegy, milyen alapanyagból dolgozik a film. Comics, bande dessinée és manga – a szinte fogalommá vált elnevezések eltérő, sajátos jegyekkel rendelkező képregénykultúrákat takarnak. Vajon az egyes képregényvilágokra jellemző jegyeket megtartják-e az ugyanabban a környezetben létrejött képregényfilmek is? Kérdések és gondolatok a képregényfilmről – II. rész.
Más-más régiókban a képregény eltérő megítélés alatt áll, sok helyen már kezd beszivárogni a magas kultúra elismert alkotásai közé – a bande dessinée-t például a franciák komoly képzőművészetnek tartják –, míg megint máshol a jelentősége sokkal korlátozottabb. Vajon a képregényfilm hasonló úton jár-e, mint az adott térség képregényművészete? A színvonal, a művészi státusz átvihető-e a filmre? Mennyiben változik a képregényfilm formanyelve a különböző régiókban? Az amerikai képregények gyakran tartalmaznak társadalomkritikát, az európai képsorok aktuális politikai tartalmat, a mangák gyakran visszanyúlnak a klasszikus távol-keleti értékekhez, és ezeket ábrázolják. Megjelennek-e a képregényekben közvetített értékek, mélyebb tartalmak a belőlük készült filmes adaptációkban?
Csak a legsikeresebb mangákból lesznek képregényfilmek – és nem is rögtön. A népszerű mangák először animévé válnak, televíziós sorozat, majd egész estés rajzfilm képében térnek vissza rajongóikhoz. A legnagyobbaknak adatik csak meg, hogy végül élőszereplős filmekké lehetnek. Korábban ezen filmek készítésekor az esztétikai szempontok voltak a legfontosabbak, a képregény mint művészeti forma képei megjelentek a vásznon is, az eredeti képregény rajongói számára ezzel hitelesítve a filmet. A japán társadalom átalakulásának hatására azonban megváltoztak ezen filmek készítésének szempontjai. Virágzik a jóléti társadalom, az emberek sokat dolgoznak, a család egyre inkább háttérbe szorul, a fiatalok pedig egyre kevesebb figyelmet kapnak szüleiktől. Ez az elhanyagoltság új példaképek kereséséhez vezet. A mai fiatalok szemében az énekesek és a színészek válnak ideálokká, akik puszta jelenlétükkel garanciát jelentenek egy-egy produkció sikerére. Innen kezdve a filmkészítők már nem a történetre vagy az esztétikumra helyezik a hangsúlyt, hanem a főszereplő karakterére, hiszen az adott színész megemelkedett státuszának megőrzése fontosabb, mint a képregényhez való hűség. Amerikában szintén megfigyelhető egyfajta eltávolodás az eredeti képregényektől, de egy másfajta módon. Itt, ahol a képregényfilmek gyártása szintén látványos iparággá nőtte ki magát, a kiadók saját stúdiókat hoznak létre a minél gördülékenyebb sorozatgyártás érdekében, és brandek, márkák erősítésével próbálnak minél nagyobb profitra szert tenni. Jó példa erre Superman, aki hatodik visszatérésére készül a filmvásznon, miközben a tévében az utolsó évadjához közeledő Smallville-ben olyan részleteket tudhatunk meg ifjúkoráról, melyek a képregényben megismertetetteken igencsak túlmutatnak. Természetesen vannak olyan darabok, mint például a Sin City, mely az eredeti művészi koncepcióhoz mind történetében, mind képi megjelenítésében jobban ragaszkodik. Az európai minta sokkal közelebb áll az amerikaihoz, mint az ázsiaihoz: az adaptációk – gondoljunk csak az Asterix-filmekre – erősen törekszenek a bande dessinée képi világát átültetni a filmvászonra.
A külsőségek mellett rendkívül nagy jelentősége van a hős személyének magának. Az első nagy sikerű amerikai képregények még nem törekedtek a főszereplő civil személyiségének kidolgozására, sokkal inkább az ideológiai szolgálat, az álruhás hősön keresztül közvetített értékrend volt a fontos. Ez a hős egyfajta világcsendőrként harcolt, és győzte le az amerikai nép közös ellenségeit. Az amerikai társadalmon belüli változások azonban egy másfajta, belső félelemnek adtak teret. A psziché ismeretlen területeitől való rettegés teremtette meg többek között az árnyaltabb személyiségű Spider-Man karakterét. Peter Parker civil énje legalább annyira hangsúlyos, mint alteregójáé. A hétköznapi emberek sokkal jobban tudtak azonosulni a vívódó, önértékelési zavarokkal küszködő hősökkel. A képregény ezáltal még népszerűbb lett, nem meglepő, hogy ezt a fajta ábrázolásmódot aztán a filmes adaptációk is megtartották: a főhős személyisége, a psziché megjelenítése még hangsúlyosabb szerephez jutott bennük.
A képregényfilm virágzik, de vajon mi lesz a jövője? A globalizációnak köszönhetően máris megkezdődött az egyes képregénykultúrák közötti interakció, csak idő kérdése volt, hogy a maguk módján kezdjék interpretálni egymást. Kanadai-francia-japán-amerikai koprodukcióban készült a Crying freeman, és 2009-re várható minden idők egyik legsikeresebb mangájának, majd animéjének amerikai feldolgozása, a Dragonball. Szintén amerikai feldolgozásban készül a Ghost in the Shell és az Akira élőszereplős – főszerepben az előzetes hírek szerint Leonardo Di Caprióval – verziója. A hatás természetesen nem csak egyirányú. Az amerikai Silverhawks képregényt Jingle Ma rendezésében készítették el a hongkongiak, a franciák kedvenc Tintinjét a Peter Jackson–Steven Spielberg szuperduó adaptálja egy trilógia formájában (az első rész 2009-re várható). A legszebb példa azonban a fentiekre a Lupin III története. A francia Arséne Lupin, egészen pontosan unokájának történetébõl Kazuhiko Kato indított mangát 1967-ben, melynek utódai a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek – a képregényből szintén 2009-re ígér filmet Hollywood. Másfelől nemcsak konkrét átvételektől, de egymásrahatásról is beszélnünk kell. Különösen a japán mangák esetében érhető tetten az amerikanizálódás folyamata: egyre több ponton jelennek meg az amerikai kultúra elemei a füzetekben. Valóban globalizálódnak a képregények? Ha igen, milyen mértékben követi őket ebben a képregényfilm?
A téma rendkívül komplex és szerteágazó, messze túlmutat egy cikk terjedelmén. Remélhetően hamarosan megszületnek azon munkák, melyekben a rajongók választ kaphatnak a fent felvetett kérdésekre – addig is olvasásra ajánljuk az Enigma magazin IX. évfolyamának 5., kifejezetten a képregénnyel foglalkozó számát, a www.kepregeny.net idevágó írásait és Varró AttilaKult-comics címû könyvét.
A Filmtekercs.hu Magyarország legnagyobb független online filmes lapja és a te kedvenc újságod.
Feliratkozás
BelépésD
Profil létrehozása
Amikor először jelentkezel be a közösségi portál használatával, a szolgáltató által megosztott nyilvános profiladatokat gyűjtjük össze adatvédelmi beállításaid alapján. Megkapjuk e-mail címedet is, hogy automatikusan létrehozhassunk egy fiókot a weboldalunkon. Miután létrehoztuk a fiókot, rögtön be is jelentkeztünk ebbe a fiókba.
Inkább ne!Rendben
Profil létrehozása
Amikor először jelentkezel be a közösségi portál használatával, a szolgáltató által megosztott nyilvános profiladatokat gyűjtjük össze adatvédelmi beállításaid alapján. Megkapjuk e-mail címedet is, hogy automatikusan létrehozhassunk egy fiókot a weboldalunkon. Miután létrehoztuk a fiókot, rögtön be is jelentkeztünk ebbe a fiókba.