, , + 1 címke

szenes_vonatKi ne gondolt volna arra, hogy nekiindul kóborolni a világban? Az utazás vágya örök érzés, ezt már Odüsszeusz óta tudjuk. Az egzotikus helyszínek, szép tájak hangulata, a városok atmoszférája mind arról vall, hogy a világ sokszínű, érdekes és kalandozásra hívogat. Persze számos oka lehet annak, hogy útra keljünk – ezeket szedtük csokorba, a tengernyi filmből válogatva.

Az útról szóló filmeket kiválogató cikkünk első része olvasható itt.

 

Vadnak születtek

Az örök úton levés, a megérkezés elérhetetlenségének életérzésére önálló filmműfaj épült: a road movie – irodalmi előzményéből, Kerouac Úton című kultuszregényéből pedig filmadaptáció készült. A road movie térben és időben lebegő, nyughatatlan hősei konkrét cél nélkül vándorolnak a világban lovon, autón, motoron, hajón; bármin, ami örök mozgásban tart. Gyökértelen hőseinek alapélménye a törvényen kívüliség és öntörvényűség: a road movie filmek perifériára szorult figuráit a társadalomból való kiszakadás önfeledt érzése hajtja hegyen-völgyön, városokon át.

Hirdetés

Szelíd motorosok

Szelíd motorosok

A hatalmas tereket meghódító road movie-filmek őshazája Amerika, itt születtek az ellenkultúra olyan kultfilmjei, mint a Szelid motorosok (1969), vagy a legendás 66-os úton felvett Two-Lane Blacktop (1971), melyek örök időtlenségben élő, távoli horizontok felé tartó hőseivel a néző is átélheti a napok, hetek és hónapok egymásba folyásának élményét. Road movie-t utánzó filmek később szép számmal készültek Ausztráliában és Európában is. Kontinensünkön persze kisebb távolságokat járnak be a hősök, leginkább vígjátékokban felhígítva kalandoznak az országutakon, de a kellemesség élményében feloldódott utazókból már hiányzik az eredeti road movie-hősök megváltó messzeség után sóvárgó, mélyről jövő céltalansága és kiúttalansága.

 

Kalandra fel!

Míg a virtigli road movie-hősök talán soha nem állapodnak meg, addig a kalandra vágyók rövidebb-hosszabb utazgatás után révbe érnek: visszatérnek oda, ahonnan önként eltávolodtak.

Vicky Christina Barcelona

Vicky Christina Barcelona

Hőseink azért kelnek útra, mert az otthonuk börtönné vált és egy idő után menekülőre kell fogniuk. Kiépített egzisztenciájuk a stagnáláshoz elég, de kevés fejlődési lehetőséget kínál számukra, így életükben egyre kevesebb kaland kínálkozik és mind több unalmas rutint kell elviselniük. A kalandvágyók célja végigélni az utazás kínálta lehetőségeket és gátlástalanul habzsolni az élményeket, miként azt a Vicky Christina Barcelona (2008) szereplői is teszik, akik a hétköznapokból való kiszakadásra vágynak egzotikus európai helyszínek felkeresésével.

És ez működik is: az utazás rendszerint egyensúlyt visz az életükbe. Egy izgalmakban bővelkedő egzotikus út, az ismeretlen városok atmoszférája energetizál és képessé tesz az élet újradefiniálására még akkor is, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy eltervezték. A Part (2000) az ipari méretekben útrakelő kalandvágyók „paradicsom”-sóvárgásáról és némiképp annak kifigurázásáról szól: Thaiföldön három srác megismerkedik egy világutazóval, aki egy titkos sziget felfedezésére hívja őket, úticéljukat elérve azonban hozzájuk hasonló utazók közösségét találják a szigeten. Kérdés, hogy igazi „paradicsomba” jutottak-e, és hogy valóban erre vágynak-e.

 

Út a vadonba

Gyermekkori álmok és felnőtt vágyak egyaránt indulásra késztethetnek a természetbe visszavezető úton, legyen céljuk a dzsungel mélye, a sivatag, egy meghódításra váró hegycsúcs, avagy a sarkvidék jégtakarója. A természetbe vezető út rendszerint belső lélekutazás is, megtisztulás, nemegyszer misztikus tudás utáni vágy elérése. Így a „vadonba” vezető utak gyakran nem is az utazásról, mint inkább a civilizációból való menekülésről szólnak, sok esetben hátrahagyva hírnevet, sikert és karriert.

Út a vadonba

Út a vadonba

Az elvágyódás éppúgy, mint a felfedezés vágya hajtja az Út a vadonba (2007) frissen végzett egyetemistáját, aki megmaradt pénzét elégeti és autóstoppal elindul Alaszka felé. A The Art of Travel (2008) gazdag és sikeres hőse is maga mögött hagyja kalandvesztett világát a dzsungelek, az ősi inka városok és Dél-Amerika hívó szavára. A vadonba indulóknak azonban nemegyszer a természet ellenséges megnyilvánulásaival, vagy egyéb halálos fenyegetettséggel kell szembenézniük: a Wolf Creek – A haláltúra (2005) három fiatal utazója számára Ausztrália nevezetes Wolf Creek meteoritkráterének felfedezése kalandnak indul, ám a valóságos történeten alapuló horrorfilmben barátságos helybéli segítőjükről kiderül, hogy valójában szadista szexuális sorozatgyilkos.

Egy dédelgetett álom, a kemény próbatétel vágya, vagy a hírnév hajhászása már számtalan hegymászót és sarkkutatót indított útjára a természet meghódítására. A Hét év Tibetben (1997) hírnévre vágyó osztrák hegymászója várandós feleségét hagyja otthon, hogy meghódítsa a Himalája legfélelmetesebb csúcsát. A Hideg pólusok (2015) ifjú férjének gyerekkori álma a sarkvidék felfedezése, de ő legalább magával viszi a feleségét a nászútjukra, amit egy Antarktiszra tartó kutatóhajó fedélzetén töltenek: jéghegyek között, csodálatos természeti tájakon hajóznak, és a tengeren összezárva értik meg, milyen keveset tudnak egymás vágyairól. Így az Antarktiszhoz vezető útjuk egyben belső útkeresésük is.

 

Belső utak

Nehéz élethelyzetekben megváltást jelenthet egy hosszú utazás. Menekülés ez kétségtelenül: önmagunk elől futás, de egyben önmagunkhoz való visszatérés is. Az útnak indulásra késztető okok változatosak: tönkrement családi kapcsolatok, generációs feszültségek, szakmai megrekedés, öregedés, magány.

Bábel

Bábel

Párkapcsolati válságtól űzve indul távoli tájakra, felborult lelkivilágát helyrebillenteni az Ízek, imák, szerelmek (2010) hősnője, aki megengedheti magának, hogy válása után egy évig utazgasson a világban. Ezidő alatt csak a kulináris örömöknek él, imádkozik és Bali szigetén végül rátalál a szerelem is. A Vadon (2014) összekuszálódott életű hősnője ennél sokkal ütősebb tervet eszel ki: egyedül nekivág Amerika egyik legkeményebb túrájának, ami 1.200 kilométer hosszan, a mexikói határtól egészen Kanadáig tart. A végtelennek tűnő úton rengeteg kihívással és nehézséggel megküzdve halad előre, az út végére körkörösen mégis önmagához tér vissza, miközben teljesen átértékeli addigi életét.

A Bábel (2006) amerikai házaspárja gyermekük halálának feldolgozását és mélypontra jutott kapcsolatuk rendeződését reméli marokkói útjától. Ám a halálos veszély, amit átélnek Marokkó egy eldugott kis falujában, gyökeresen átértékeli és relativizálja minden addigi életproblémájukat.

A nyugdíjazásával és felesége váratlan halálával életválságba került Schmidt (2004) depresszióssá válik a hirtelen rászakadt magány, az értéktelenség és kiúttalanság érzése miatt. Unalmát elűzendő, lakókocsijával elindul távol élő lányához. Hosszú utazása során szembesül azzal, hogy 66 évesen még alig élt (hiszen eddig nem volt több munkaerőnél cége szolgálatában). Kényszerű számvetése – életében talán először – komoly elgondolkodásra készteti. A Made in Hollywood (2010) színész hőse pedig épp ellentétesen cselekszik: autóját hátrahagyva a nevadai sivatag csendjében keres kiutat belső kiégettségéből és mély életuntságából.

 

Álmokat kergetni

Az utazásról szóló filmek jelentős része álmok kergetéséről szól. E filmek középpontjában maga a vágy áll – az utazás a megvalósítás eszköze, a vágykielégítés színes kulisszája. Dédelgetett gyermekkori álmok, elérhetetlen értékek iránti sóvárgás, kihívást jelentő próbatételek: a filmhősök ilyen, s hasonló célokért lépnek ki kényelmes életük kereteiből, és indulnak útnak sokszor az irracionalitás határát súroló kalandokba bonyolódva. Az álmokat kergetők a legváltozatosabb akadályokba ütköznek, útjuk során nem várt fordulatok következnek be, olyan útelágazásokhoz érnek, melyek állandó döntéskényszerben tartják őket. Bátorságuktól és személyiségüktől függ, hogy a megpróbáltatások ellenére képesek-e tovább folytatni eltervezett útjukat, vagy feladják, esetleg eltérülnek más irányba.

A család kicsi kincse

A család kicsi kincse

Az utazásra sarkalló vágy gyakran valaki keresésére irányul. Egy értékes dolog megszerzésének vágya is komoly motiváció az induláshoz. A család kicsi kincse (2006) egy gyermek-szépségverseny döntőjébe igyekvő népes család vígjátéki elemekkel tarkított road movie-ja Amerikán át, csak hogy a büszke szülők magukénak vallhassák a kontinens legszebb kislányát. A T. S. Spivet különös utazása (2013) tízéves kisfiúja viszont a Smithsonian Intézet díját szeretné átvenni forradalmi találmányáért, ezért szökik el családi farmjukról, hogy egyedül átszelve Amerikát beteljesítse élete nagy álmát. De mint kiderül, utazásának igazi értelme a gyászfeldolgozás: T. S-nek egy kontinenst kell átutaznia ahhoz, hogy a díjkiosztó rendezvényen elmondhassa az addig elmondhatatlant.

Az újrakezdés vágyához is kötődhet a boldogságkeresés. A Párizs, Texas (1984) évekig céltalanul bolyongó magányos hőse végül átszeli Amerikát, hogy megkeresse és egyesítse elhagyott családját és megpróbálja újrakezdeni az életét. Az éjféli cowboy (1969) ifjú titánja is az újrakezdésben hisz, fullasztó vidéki életéből New Yorkba érkezik szerencsét próbálni, nem sejtve, hogy élete nagy utazása még csak ezután következik.

Az eredménytől függetlenül, a vágyaikért útrakelők igazi jutalma nem (csak) a beteljesülés, sokkal inkább az, hogy az út végére saját vágyaikból megértenek valami lényegeset önmagukról.

 

A cikk második részében: Az utazók • Menekülés a túlélésbe • Nagy találkozások • Az út vége • Időutazások

, , ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments