Eduardo Sacheri: Szemekbe zárt titkok (könyv)Az utóbbi évek egyik legjobb argentin filmjének eredetije izgalmas olvasmány, amely megüti a skandináv krimik szintjét, mégis más. Az eredeti címén Szemekbe zárt kérdések, magyarul az adaptációval azonos alakú Szemekbe zárt titkok nyugodtabb tempójú, szélesebb társadalomrajzot felvázoló regény, amely a dél-amerikai ország sötét hetvenes éveibe vezeti olvasóját.

A történelemkönyvekbe Mocskos Háború néven bevonult belpolitikai válság Argentínában 1974-tól 1983-ig tartott, és több tízezer áldozattal járt – az eltérő számítások szerint 7158-tól 30 000-ig terjed a kivégzettek száma. Az állami terrorizmus éveiben a jobboldali katonai kormány hadjáratot indított a kommunisták, perónisták és marxisták ellen. Bárkit, akit szélsőbaloldali beállítottságúnak nyilvánítottak, elrabolt a speciálisan erre felállított Argentin Antikommunista Szövetség. Az áldozatok jellemzően egyik napról a másikra eltűntek, és a legtöbb esetben a családtagjaik sosem látták őket viszont. A katonai junta a hatalomra kerülése után, 1976-ban szinte azonnal amnesztiában részesítette azokat a jobboldali gondolkodókat, akiket korábban Juan Perón zárt börtönbe. A kiszabadultak között volt egy kegyetlen gyilkos is – az ő esete inspirálta Eduardo Sacherit abban, hogy megírja a Szemekbe zárt titkokat.

Hirdetés

Az egyetemen közgazdaságtant és történelmet oktató Sacheri hazája történelmének e furcsa mellékhatására alapozva egy közel három évtizedet felölelő történetet épített fel, amelyben a főhős, Benjamín Chaparro egy különös kegyetlenséggel elkövetett erőszaktevési és gyilkossági ügy meghatározó részévé válik. A bírósági titkár az életére is súlyosan kiható eseményről ír regényt nyugdíjazásának első hónapjaiban. Maga a Szemekbe zárt titkok lényegében két regény: a nyugdíjas köztisztviselő alkotói nehézségeit egyesszám harmadik személyben követjük, ezzel párhuzamosan viszont olvassuk magát a könyvet is, amit Chaparro egyesszám első személyben ír – e frappáns módszerrel ugrál az olvasó a különböző idősíkok között.

Szemekbe zárt titkok - az eredeti argentin film

Szemekbe zárt titkok – az eredeti argentin film

 

Eduardo Sacheri azt mondta, hogy „az írás az olvasás egy speciális módja”. Nála nagyon hatásosan működik, a Szemekbe zárt titkok konkrétan ezen idézet átültetése a valóságba. Az írás bonyolult folyamatába a szerző beleszövi saját élményét az alkotásról, miközben a regény a regényben bemutatja azt az argentin társadalmat, amiről Sacheri végtére is mesélni akar. Ezen a ponton egyébként remekül csatlakozik a skandinávok által diktált trendhez, ahol a gyilkosság kegyetlensége a társadalmi konfliktusokból és a modern világban elfojtott emberi erőszakosságból ered. A különbség a nyomozóban van: Chaparro nem alkoholista, megtört detektív, hanem munkáját tisztességesen végző közszolga. Máskülönben viszont szinte tökéletesen rímel a Szemekbe zárt titkok Nyomtalanulra  érdekes lenne egy spoileres írásban összehasonlítani a kettőt. Számomra egyébként a sikeres recepttől való eltérés összességében semmit nem vont le a regény élvezetéből, sőt, jól esett a változatosság a piacot elárasztó észak-európai krimik után.

Szemekbe zárt titkok két története – a Ricardo Morales bánata és Benjamín Chaparro szerelme – bravúros párhuzamot alkot egymással, amellyel filozófiai kérdéseket feszeget az író: vajon az örök szerelem csak akkor létezhet, ha beteljesületlen? A könyv másik nagy erénye, hogy teljesen atipikus feszültséggel operál. A filmmel ellentétben a legizgalmasabb jelenetekben a főhős cselekedeteinek tétje nem a gyilkos megszökése, hanem a közigazgatásban dolgozó, magasabb beosztású „kretének” előtti lebukás. A történet lezárása azonban nagyon kiszámítható, még úgy is tudtam, mi lesz Isidor Gómez sorsa, hogy a filmre már alig emlékeztem.

Szemekbe zárt titkok - az első kép a készülő amerikai remake-ből

Szemekbe zárt titkok – az első kép a készülő amerikai remake-ből

Azt ugyanis négy és fél éve láttam, akkor rögtön az egyik kedvencemmé vált. A 2010-ben a legjobb idegennyelvű film Oscar-díjával kitüntetett Szemekbe zárt titkok más, mint az alapjául szolgáló regény, de a két alkotás esete azon ritka alkalmak közé tartozik, amikor képes mindkettő az adott műfaj előnyeit maximálisan kiaknázni. A könyv elgondolkodtatóbb, lassúbb, mint a film, ami inkább izgalmas és fordulatos, a társadalom ábrázolása viszont kissé háttérbe szorul. Mindkettő Eduardo Sacheri érdeme, a szerző ugyanis részt vett a forgatókönyv megírásában is, és tökéletesen megtalálta a történet azon pontjait, amelyek megváltoztatására a leginkább szükség volt a filmes adaptációban. Így született meg egy jó regényből egy azonos minőségű, sőt talán még valamivel jobb mozgókép. Persze ezt is utolérte a hollywoodi végzet: már elkészült a regény amerikai feldolgozása a főszerepben Nicole Kidmannel, Julia Roberts-szel és Chiwetel Ejioforral (az amerikai bemutató dátuma: 2015. október 23.).

Adatlap

Eduardo Sacheri: Szemekbe zárt titkok (La Pregunta de sus ojos)
2015, Agave Könyvek
Fordító: Smid Mária Bernadett

, , , ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments