bodor_baratkozasBodor Ádám születésnapi kötetében a 80 éves szerző négy jellegzetes novellája mellett Ferenczi Gábor ezeket összefűző tévéfilmje, A barátkozás lehetőségei kapott helyet.

Bodor Ádám műveiből sokan készítettek már filmet, s bár az írói világ egységes, ezek a filmek mind nagyon különböznek egymástól: a filmes alkotók más szemlélettel, más eszközökkel próbálták megragadni, ábrázolni azt a talányos, kihagyásokkal teli, mégis nagyon sűrű szövegvilágot, amit Bodor létrehoz. Talán a legkönnyebb az egyik leghíresebb adaptációt, A részleget (Gothár Péter) és A barátkozás lehetőségeit összehasonlítani: a kapcsolat azért is adott, mert A részleg Weisz Gizellája az És akkor majd látjuk egymást című novellában/filmepizódban is visszatér. Míg Gothár a láthatatlan hatalom keltette abszurd légkört fokozza a végletekig, reménytelenül megnyomorított, mégis hétköznapinak látszó embereket mutatva be, addig Ferenczi Gábor a hasonló szituációban a személyes vonatkozást, az egyszerű érzelmeket, a kisemberek drámáját domborítja ki.

A filmben (és ezáltal: a kötetben) szereplő négy novellát tényszerűen semmi nem köti össze egymással – csak az a mély, konkretizálhatatlan kelet-európaiság, ami az író sajátja. Ferenczi a zenével, az autóutak és autók hangsúlyozásával, a szereplők át-átemelésével és a táj állandóságával próbál kapcsolatot teremteni köztük. Végül az idő előtt fel-felbukkanó szereplők elrendeződnek a saját epizódjaikban, a történet pedig szépen körbeér. Azaz a novellák összefonhatósága bizonyítást nyert, a négy epizód kiad valami önmagán túlmutató körképet a részleteiben ismerős, de egészében talán sosem létezett bodori ká-európa-univerzumról.

Hirdetés

bodoradamA kavargó nyelvek és kopár helyszínek nagyon jellemzőek Bodorra, a négy novellában szereplő helyzetek viszont a megszokottnál kissé hétköznapibbak: máshogy furcsák, mint mondjuk a Verhovina madarai bizarr termálforrása és váratlan eseményei vagy a Megbocsátás lebegtetett csodája (amelyből a legfrissebb Bodor-adaptáció, A nyalintás nesze nyert ihletet). Ezek a novellák egyszerű pillanatképek: van köztük egyetlen csattanóra épülő, csendes krimi (Sofőrünk egy rosszabb napja), anzix-szerű párkapcsolati minidráma (Fülledt reggel), jól ismert, de kérdőjelesen pozitív végkicsengésű hatalomjáték (A barátkozás lehetőségei) és hamisítatlan weiszgizella-történet (És akkor majd látjuk egymást). A történetekben van valami torz vonás, mégsem nevezhetjük őket a valóságtól elrugaszkodottnak. Közben mégis az az érzésünk, hogy mindegyik mögött egy-egy titok lappang. Lábjegyzet vagy magyarázat persze nincs, be kell érnünk az olvasottakkal: a fantázia viszont tovább csaponghat a kevés fogódzó között, amelyekkel Bodor megajándékoz minket.

a_baratkozas_lehetosegeiFerenczi Gábornak természetesen amit csak lehet, konkretizálnia kellett, így filmje az értelmezés bizonytalanságai helyett az események összekapcsolásával, az élet körkörösségével gondolkoztat el. A barátkozás lehetőségei a novellákban tetten érhető homályos thriller-elemeket is másra cseréli: a hatalom kiszámíthatatlansága a novellákban fenyegető, orwelli módon nyomasztó, a filmben viszont feloldódnak az elöljárók érthetetlen viselkedése keltette félelmek. Így a szállodaigazgató vagy Emerik úr inkább határozott, mindentudó figurának, mint a hatalom démoni képviselőjének tűnik. Megjelenik viszont egy továbbgondolt történetszál, amely váratlanul kemény befejezést ad a filmnek.

Érdekes, hogy szövegében a Sofőrünk egy rosszabb napja a legkiforrottabb novella, mégis ennek az adaptálása a legkevésbé sikerült a filmben. A tipikus lepukkant, egykori vállalati szállodában játszódó epizód lehetett volna még elrajzoltabb – mind a tárgyi kultúra, mind a filmstílus jobban közelíthetett volna a paródiához, hogy még nagyobbat üssön a szálloda eseménytelenségét megszakító, apró közjáték magyarázata.

a_baratkozas_lehetosegei_2Maga Bodor egyébként ezt a filmet tartja művei legjobb adaptációjának – nem muszáj egyet értenünk vele, de tény, hogy A barátkozás lehetőségei tisztességes munka. Így a film és a Magvető csinos kötete is méltó arra, hogy az idén nyolcvan éves szerzőt ünnepelje. A filmbe beválogatott, kevésbé ismert novellák pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy a Bodor-életmű még rengeteg adaptációs lehetőséget rejt magában – több bátor alkotó kellene, akik (akárcsak Andrasev Nadja) hozzá mernek nyúlni, hiszen az eddigi példák alapján Bodorral nagyot hibázni nem lehet.

Adatlap

Bodor Ádám: A barátkozás lehetőségei (novellák és film)
Magvető, 2016

, , , , ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments