a_siksag_varosaiCormac McCarthy nagy ívű Határvidék-trilógiájának lezárásában, A síkság városaiban John Grady és Billy sorsa összefonódik. A ciklus korábbi köteteihez hasonlóan most is az állandó keresés mozgatja a cselekményt: a western romantikáját hírből ismerő cowboyok önként vállalják a civilizációból való számkivetettséget, és a régmúlt idők legendáinak nyomdokán kutatják a függetlenség ígéretét.

 A Vad lovak önfejű álmodozója, John Grady Cole és az Átkelés sokat próbált, túlélő hőse, Billy Parham sorsa egy mexikói farmon fonódik össze, ahol mindketten cowboyokként keresik boldogságukat. A síkság városai két, folytathatatlannak tűnő történetet fűz tovább, ahol John Grady és Billy tettei is az előzményekben bemutatott cselekményre rímelnek, erősítve azt az érzést, hogy McCarthy világa változatlan és örök: John Grady újfent egy veszedelmes szerelemmel vívja ki maga ellen a sorsot, az epilógusban pedig Billy élete gazdagodik próféciajellegű párbeszédekkel.

John Grady és Billy is egy romantikus, szabad vadnyugati élet, a régi értékek megnyugtató melegsége után kutatnak, a tábortűz mellett mesélő idős cowboyok mítoszaihoz hasonló életútról álmodnak. Az 1950-es években játszódó történetben végig érezhető az elveszettség. A hősök ráismernek arra, hogy a világ megváltozott, de a komfortzónából kilépve a mexikói határ túloldalán még léteznek azok a farmgazdaságok, ahol ló és lovas a természettel közös harmóniában élheti mindennapjait. Ilyenformán nemcsak az Egyesült Államok és Mexikó határát lépik át, hanem tér és idő, a megálmodott és a megtapasztalt élet határait is, ahol szabadság, szerelemvágy, erények és harmónia kerül szembe barbarizmussal, hiedelmekkel, bűnszervezetekkel és áttörhetetlen hierarchikus viszonyokkal. A vágyott világ romantikus váza és a valóság átláthatatlan, kegyetlen és aljas szabályrendszere között tátongó szakadék pedig áthidalhatatlan.

Hirdetés

„Nem fáj annyira. Holnap már fájna. De nem lesz holnap.”

McCarthy szerint az igazi irodalom az élet és a halál témájával foglalkozik, így természetszerű, hogy A síkság városai is azokat az eseményeket és döntéseket mutatja be, amelyek gyökeresen megváltoztatják a szereplők életét. Történeteiben a hősök nem azt kapják az élettől, amit megérdemelnek, hanem amit a saját döntésük eredményez. Nincs isteni igazságszolgáltatás, nincs megváltás, és mire felismerik azt, mennyire apró szereplők a végzet kezében, csak egyetlen reményük marad: a halálon túli megbocsájtás. Jelzésértékű, hogy a Határvidék-trilógia tételmondatát Eduardo, a strici fogalmazza meg: „Az emberek kialakítanak magukban egy képet arról, hogy milyen lesz a világ. Mi lesz a helyük abban a világban. A világ ezerféle módon alakulhat számukra, de létezik egy világ, ami soha nem fog megvalósulni, és ez az a világ, amit megálmodtak.”

Igaz ez Billy és John Grady életére, de így van ez A jogász, a Nem vénnek való vidék, a Véres délkörök esetében is: a rossz döntés fel nem ismerése és a halálig űzött álom okozta vakság McCarthy szereplőinek közös vonása. A csöndesen filozofáló karakterek és a mitikus táj realista és poétikus leírása döbbenetesen erős atmoszférát alakítanak ki, amelyben a megváltoztathatatlan tragédia és az erőszak naturalista bemutatása is súlyos teherként telepszik rá az olvasóra. Ez a hangulat adja a cselekmény nélküli részek dinamizmusát, de hasonlóan erős hangsúlyt kap a transzcendens keresése egy olyan világban, ahol nincs semmi felemelő vagy isteni, csak az ószövetségi táj az ember előtti és utáni időkből, amit egy olyan erő alkotott, amelyet nem lehet felfogni, csak hinni benne.

mccarthy cormacAz életmű ismeretében nem meglepő, hogy a meditatív hangulatot megteremtő, központozásoktól mentes, monoton mondatszerkezetek nem teszik könnyed olvasmánnyá A síkság városait, de Galamb Zoltán minőségi fordításának köszönhetően a súlyos üzenethez kiválóan párosul a forma. A mű tetőpontja és McCarthy írói bravúrja az a kilenc oldalas epikus késpárbaj, amelyben nemcsak két ember vív élethalál küzdelmet, hanem hatalom és alávetettség, fölény és megaláztatás, düh és nyugalom, kétségbeesés és kiábrándultság áll szemben egymással.

A Határvidék-trilógia lezárása illúziómentes leszámolás a westernekben harsogott idealizált világképpel, cselekménye egyszerre visszhangozza a cowboyok életének régmúltba vesző elmúlását és a békés élet iránti remény finom hanyatlását. A síkság városai biblikus prófécia útkeresésről, a halál feloldozó erejéről és megváltásról. És fájdalmas, de felemelő végső búcsú John Grady Cole-tól és Billy Parhamtől.

Adatlap

Cormac McCarthy: A síkság városai (Cities of the Plain)

Magvető Könyvkiadó, 2014.

Fordította: Galamb Zoltán

, , , , , , , ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments