Magazin Papírfény

Gondolatok egy felnőtté válótól – Stephen Chbosky: Egy különc srác feljegyzései

stephen chbosky egy különc srác feljegyzéseiMagával ragadó és egyedülálló művet alkotott Stephen Chbosky a kilencvenes évek végén, melyben egy tizenöt éves különc srác olyan kihívásokkal szembesül, amivel felnőttként is nehezen birkóznánk meg. Az Egy különc srác feljegyzései az egyik legjobb kortárs fejlődésregény.

Coming of age-nek nevezik az angol irodalomban azokat a regényeket, amelyekben egy fiatal fiú vagy lány a gyerekkorból eljut a felnőttkorba. Nem minden esetben beszélhetünk tinikről, hiszen, ahogy az életben is, az irodalomban is találkozunk későn érőkkel (pl. Jack Kerouac az Útonban). Nálunk is létezik a műfaj, a leghíresebb magyarországi képviselője A pál utcai fiúk.

Az évszázados múlttal bíró fejlődésregény egyik legújabb képviselője az Egy különc srác feljegyzései. A regény 1999-ben jelent meg az MTV Books gondozásában, és rövid időn belül az egyik legnagyobb vitát kiváltó könyvvé vált az Egyesült Államokban a homoszexualitást és a tinik drogozási szokásait firtató kérdései miatt. Részben érthető a társadalom idősebb rétegének megbotránkozása, és ebből is látszik, mennyivel megelőzte korát (és korosztályát) a történet – pedig a cselekmény a kilencvenes években első felében játszódik.

A válogatás-kazetták, a terjedő kemény drogok, az offline élet világa még ez, az emberi problémák mégis ugyanazok, mint manapság. Charlie, a főszereplő különc srác éppen a gimnáziumot kezdi, pedig a gyerekkorának problémáit még nem dolgozta fel. A gyógyulás érdekében leveleket ír képzeletbeli barátjának, melyben elmeséli az őt ért élményeket. Hogyan ismerkedik meg új barátaival, a végzős mostohatestvérekkel, Patrickkel és Sammel – utóbbi rövid idő után a szerelme is lesz. A félreértések elkerülése végett: Sam lány, Patrick viszont homoszexuális.

the-perks-of-being-a-wallflower

Az Egy különc srác feljegyzései leginkább abban különbözik a tiniknek szóló átlagos regényektől, hogy tizenéves főhőseit tapintható tisztelettel kezeli. Az író nem degradálja le őket gyerekeké, hanem problémákkal küzdő átlagemberekként tekint rájuk, ezáltal könnyen azonosulhat velük az olvasó életkortól függetlenül.

Barátság, szerelem, halál – mindent az elfogadás szemszögéből vizsgál az író. Ilyen értelemben végletesen Y generációs alkotásról beszélünk, ahol a különcség erény, a kívülállás érték. Charlie képes furcsaságából előnyt faragni, irodalmi tehetsége éppen az érzelmi viharok által bontakozik ki. A fejlődést eredeti nyelven remekül érzékelteti az író, a magyar fordításban sajnos ez kevésbé sikeres.

Saját nyelvezetének kialakításában Charlie óriási segítséget kap irodalomtanárától, aki különböző fejlődésregényeket ajánl a srácnak, ezáltal közvetetten az író is felvonultatja a rá legnagyobb hatást gyakorolt szerzőket. Harper Lee Ne bántsátok a feketerigót! c. művétől a Hamleten át A nagy Gatsbyig terjedő lista remek összeállítás mindenki számára.

Stephen Chbosky a könyv sikere után fél évtizeddel nekilátott a regény forgatókönyvi adaptációjának elkészítéséhez, évekkel később pedig a rendezést is magára osztotta. A végeredmény egy kiváló film lett, ami sajnos hazánkban csak DVD-n jelent a tavalyi év folyamán. A két mű – a mozgókép és a regény – azon ritka párosok közé tartozik, amelyek egymástól függetlenül és együtt is élvezhető alkotások.

Tóth Nándor Tamás

Tóth Nándor Tamás külpolitikai és kulturális újságíró volt. A kettő metszetéből alakult ki filmes specializációja: a politikai témájú és a társadalmi változásokat feldolgozó filmek, valamint a Mediterrán-térség, Németország és Latin-Amerika filmművészete. A Filmtekercs Egyesület pénzügyi vezetője. tothnandor@filmtekercs.hu

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com