Magazin Papírfény

Felismerem, ha látom – Kelecsényi László: FilmSZEXtétika

Francois Ozon: Fiatal és gyönyörű

boritoA hatvanas évek szexuális forradalma gyökeresen megváltoztatta a testiségről alkotott általános felfogást. Kelecsényi László majdnem kétszáz film segítségével arra keresi a választ, hogy a folyamat eredménye szabadság vagy szabadosság lett-e.

A szexuális forradalom többek között Alfred Kinsey munkásságának eredményeként alapvetően változtatta meg a szexualitásról szóló diskurzust. A nyugati prűdség falainak lebontására természetesen nemcsak a társadalom, hanem az adott korszak változásaira fogékony művészek is gyorsan reagáltak. A filmesek képviselői is hamar rátaláltak az erotikus témákra. Kameráikkal nemcsak a vágyakat térképezték fel minden kötöttségtől mentesen, hanem az alkotófolyamatot gúzsba kötő erkölcsi cenzúra elleni szabadságharcukat is megvívhatták.

A folyamatot tetőzte a hetvenes évek pornóhulláma, és egyben elhozta a kérdést is: a vágyak felszabadítása szabadságot vagy erkölcsrombolást eredményezett-e? Ugyanerre a kérdésre keresi a választ Kelecsényi László filmtörténész is FilmSZEXtétika című könyvében. A rövid összegzés egészen a némafilmes korszaktól a kortárs alkotásokig bezáróan mutatja be a szexualitás filmes bemutatásának evolúcióját. De az írásnak nemcsak az időbeli, hanem a földrajzi aspektusa is érdekes következtetésekre világít rá, hiszen a vasfüggöny két oldalán eltérően tálalták az erotikát, arról nem is beszélve, hogy az egyes kontinensek mennyire másképp dolgozták fel a témát.

Francois Ozon: Fiatal és gyönyörűA FilmSZEXtétika a látszat ellenére mégsem filmtörténeti leírás, sokkal inkább egy szubjektív esszé, amely a filmes reprezentációkon keresztül vizsgálja a vaskorlátos prűdség, a biztonságos erkölcs, az ízléses erotika és a minden szépséget nélkülöző pornográfia közti határokat. A vizsgálat során a szerző mintegy kétszáz filmet hív segítségül, amelyek jó része közismert, a téma szempontjából megkerülhetetlen alkotás, de akad köztük számos kuriózum is. A felsorakoztatott alkotók és műveik komoly, és precíz válogatás eredményeként kalauzolnak végig bennünket a szerelemről és szexről szóló utazáson.

A kalandozás végén a felismerés azonban igazán sokkoló: a régi botrányfilmek ma már nem ráznak meg bennünket, és könnyen lehet, hogy a Visszafordíthatatlan vagy A nimfomániás sem lesz több évek múlva egy-egy tucatműnél. Kelecsényi végig magabiztosan választja el a művészi célú filmezést az öncélúságtól, és kinyilatkoztatás helyett közös gondolkodásra hív bennünket. De a végső kérdése valóban elgondolkodtató: a túlzott szabadság lassan tényleg kiöli az érzelmeket az önmegvalósításként átélt szexuális teljesítmény mögül?

dr. Rókus Ákos

Rókus Ákos a PTE-n végzett filmelmélet és filmtörténet, illetve magyar szakpáron. 2012 óta a szerkesztőség tagja. Specializációja a zsánerfilm (különösen az akció, a western és a thriller), valamint a műfajelméleti kérdések.

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com