Diane Keatont senkinek nem kell bemutatni, önéletrajzi kötetének segítségével azonban az olvasók bepillantást nyerhetnek a „kulisszák mögé” is és lehetőségük nyílik kicsit közelebbről megismerni a színészlegendát. Megismerhetik az elvarázsolt kislányt, az önbizalomhiánnyal küzdő színészpalántát, a fülig szerelmes fiatal nőt, az anyát és azokat az embereket, akik az elmúlt évtizedekben nagy hatással voltak erre a nem hétköznapi életútra. Utóbbiak közül is Keaton elsősorban édesanyja személyének állít emléket ezzel a könyvvel, akinek naplórészleteit nem csak hogy közli, reflektál is azokra és párhuzamba állítja az ott leírtakat saját életének eseményeivel.
Diane Keatont az Annie Hallban nyújtott alakítása révén ismerte meg a világ, ami után számos olyan szerep következett, ami biztosította, hogy az ne is felejtse el egykönnyen. Ez persze nem jelenti, hogy ne színezték volna a hullámhegyek mellett hullámvölgyek is ezt az egyébként több művészeti ág felé elkalandozó pályát. (Ám e sokszínűséggel együtt is legtöbbünk számára valószínűleg leginkább mint nagyszerű színésznő ismert.) Egy biztos: hihetetlenül sikeres nőről van szó, aki saját bevallása szerint nem lett volna képes mindezt elérni egy nagyon erős „hátország” nélkül, ami újra és újra erőt adott számára a nehéz időszakokban is.
Egyébként a Játszd újra, Diane sem az első könyv, amelynek borítóján szerzőként ez a név látható. Több, jellemzően fotóalbum is jelent meg korábban, aminek szerzője Diane Keaton. Az azonban már most kijelenthető, hogy ezek kisebb visszhangot keltettek, mint a szóban forgó regény, aminek legnagyobb erénye a kérlelhetetlen őszinteség, amivel az olvasó elé tárja életének mozaikkockáit, amelyek szinte kivétel nélkül nemcsak róla, hanem valaki másról is szólnak. A kötetben – többek között – anyja naplórészletei, Woody Allen szerelmes levelei, Warren Beattyval való kapcsolatának részletei, forgatási szünetek eseményei és az anyaságról szerzett tapasztalatai olvashatók. Ez utóbbi áthatja az egész írást, ami a párkapcsolati részek mellett is inkább szól az anyaságról, saját anyjáról, illetve saját anyai érzéseiről.
Végeredményben a Játszd újra, Diane sajátos stílusú, nőies, érzékeny visszaemlékezés, időnként kissé talán modoros, de ezzel együtt is szerethető, érdekes olvasmány, amit A New York Times, a Vogue, a Financial Times és az Economist tavaly az Év Könyvei közé választott.