Magazin Papírfény

A közérthetőség rovására – Joseph Delaney: A Szellem átka (Wardstone krónikák 2.)

Julianne Moore és Jeff Bridges A hetedik fiú című filmben
Julianne Moore és Jeff Bridges A hetedik fiú című filmben

Joseph Delaney: A Szellem átka (A hetedik fiú)Vajon mennyire alkalmas egy ifjúsági regény komplex problémák bemutatására? Tudja helyesen értelmezni a célközönség a mondanivaló összetettségét, vagy egy felszínes félreértelmezésnél nem születik több? A Szellem átka kissé talán túllő a célon.

Joseph Delaney Wardstone krónikák című sorozatának második kötete ugyanúgy alapanyaga volt A hetedik fiú című filmnek, mint a korábban bemutatott első könyv. Nem is nehéz persze összekapcsolni a regényfolyam egyes elemeit, hiszen az egyik ott veszi fel a fonalat, ahol az előző elejtette; vagyis a most tárgyalt könyv elején Tom még ugyanannyira tapasztalatlan Szellem-tanonc, mint az első rész végén, ami különösen érdekessé és izgalmassá teszi a tényt, hogy a regény felütésében az ő egyik önálló koboldkötő akciójáról olvashatunk.

Persze, tudjuk, a szükség nagy úr, és azonnal sejthetjük is, hogy a Szellem nem örömében bízta a fiúra ezt a rutinszerű, ám számára mégis kihívásokat tartogató megbízatást. A betegségekkel küzdő mester ráadásul nem is akárkihez küldi ifjú tanítványát: Tomnak a Szellem – az első részben csak említett – testvérét kell megmentenie egy vérét szívó lény karmai közül. Gregory atya – katolikus pap ugyanis a szerencsétlen – azonban nem húzza sokáig, és kisvártatva belehal szenvedéseibe. Ez az esemény indítja el aztán a történet fő szálát, hiszen a Szellem és tanítványa emiatt megy Priestownba, a papok városába, hogy részt vehessenek a temetésen. Emiatt, és egy régen függőben hagyott feladat miatt…

Julianne Moore és Jeff Bridges A hetedik fiú című filmben

A történetnél fontosabb azonban az, ahogyan a regény ábrázolja az egyes szereplőket, és ami miatt szerencsétlennek neveztem választott hivatása miatt Gregory atyát. „Mit tudnak a papok?” – ismételgeti gyakran a Szellem, amikor szóba kerülnek az ő és egykori testvére közötti ellentétek. De Delaney ennél sokkal továbbmegy, amikor történetébe beleszövi az Istencsapása névre hallgató, valaha volt legnagyobb erejű démont, aki hatalmas erejével még föld alatti börtönéből is képes beférkőzni az emberek – elsősorban persze a papok, hiszen az ő városukban „él” – elméjébe, és irányítani őket nagyobbnál nagyobb gaztettek véghezvitelében.

A jó és rossz keveredése tehát központi elem a történetben, ezzel önmagában nincs is probléma, hiszen a báránybőrbe bújt farkas alakja jól ismert irodalmi toposz, emellett pedig a keresztény hit is úgy tartja, hogy minél jobban törekszik az ember Istennek tetsző életet élni, annál nagyobb kísértéseknek lesz kitéve a gonosz által. Kérdés azonban, hogy ha valaki nem ismeri ezt a szimbolikát – ne feledjük, hogy ifjúsági regényről beszélünk –, akkor mennyire fogja félreértelmezni a magyarázattal nem igazán szolgáló olvasottakat. Azaz mekkora valószínűséggel fogja úgy érteni, hogy minden papot a gonosz vezérel, akinek célja a jók – köztük persze a máguskarakterként megjelenő Szellem és inasa – elpusztítása, és az emberek életének nyomorba döntése.

Joseph Delaney: A Szellem átka (A hetedik fiú)Az egyébként rendkívül széleskörű tájékozottságáról tanúbizonyságot tevő író tehát kissé kapaszkodó nélkül hagyja olvasóit a leírtak értelmezésében, ami különösen fájó és veszélyes azon sokrétű szimbólumrendszer láttán, amit regényében használ. És itt nem csak az olyan közismert kulturális-mitológiai jártasságra gondolok, ami miatt a föld alatti katakombákat az alvilággal, a folyón való átkelést pedig élet és halál, jó és rossz oldal közötti átlépéssel azonosíthatjuk, hanem például arra a kevésbé ismert teológiai felvetésre is, mely szerint a gonosz ott van, ahol a semmi, nem pedig az úgynevezett „rossz” dolgokban.

Ezért a hanyagságért, fogódzkodó-hiányért tehát mindenképpen kár, különösen annak fényében, hogy egyébként egy roppant érdekes, igazi mélyvízbe dobós karakterfejlődésnek lehetünk szemtanúi a még mindig csak 13 éves Tom történetében. A cselekményvezetés remekül kihasznált ötlete, hogy annak késleltetéséből válik végül a történet egyik fő eleme (a Szellem kiszabadítása), ami egyben egy újabb, minden eddiginél komolyabb önálló kihívás elé állítja a fiút: néhány kisebb, egyszerű „halandóktól” kapott segítséggel, de lényegében egyedül kell szembenéznie egy egész várost megbolondító démonnal. Persze nem az a kérdés, hogy sikerül-e neki (hiszen további 11 résszel folytatódik a történet), hanem az, hogy milyen és mekkora áldozatok árán.

Hancsók Barnabás

Hancsók Barnabás 2010 óta ír cikkeket a Filmtekercsnek, volt rovatvezető és olvasószerkesztő. Specializációja az adaptáció, a sci-fi, a vígjáték és a társadalmi dráma, szívesen ír szerzői, bűnügyi és dokumentumfilmekről is.

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com