A_varazslok_konyvAzt hiszem, sokan eljátszottak már a gondolattal, hogy mi történne, ha gyermekkori álmai valósággá válnának? A tizenhét éves Quentin Coldwater megtudja. Lev Grossman összemosott egy közkedvelt gyermekkori fantáziákból felépített álomvilágot a valósággal, és beledobta örök álmodozó főszereplőjét, hogy találja meg magát ebben a zűrös világban. Valóban ez a könyvsorozat lenne a felnőttek Harry Pottere?


A történet hosszabb bevezetés után tényleg ismerős fordulattal él. Quentin vágyai hirtelen teljesülni látszanak, egy nap váratlanul ott találja magát egy varázslóiskola kapujában. Erről nem csoda, ha valakinek a Harry Potter-sorozat jut az eszébe, azonban egyből le is szögezném, hogy A varázslók azon túl, hogy nyíltan utal a sokak által kedvelt regényfolyamra, nem sok köze van ahhoz.

Itt nem egy kisfiúról van szó, hanem egy tizenhét éves, tehetséges, kicsit depresszív fiatalemberről, aki minden elért eredménye és alapvetően ideálisnak mondható körülménye ellenére folyamatos elégedetlenséggel küzd. Hiányzik valami számára a világból, vagyis pontosabban, az a mesevilág, amibe menekül, igencsak messze van az őt körülvevő valóságtól. Ám, amikor felveszik a Varázskapuba, úgy érzi (legalábbis egy darabig), hogy jókora lépéssel rövidült a kettő közötti távolság.

Hirdetés

A Varázskapu egyébként csak nagyon távolról emlékeztet Roxfortra és nem csak azért mert ide idősebbeket vesznek fel. Ez egy elit egyetem, ahol a tanulók elzárva a külvilágtól folyamatosan versenyeznek egymással. Feltételezem, Grossman – aki a Harvardon és a Yale-en is tanult – sok mindent emelt át személyes tapasztalataiból ebbe a részbe (is). Legfőképpen azért, mert attól eltekintve, hogy a Varázskapuban a diákok mágiát tanulnak, leginkább tényleg olyan benyomást kelthet az olvasóban, mintha egy, az általunk ismert valóságban működő felsőoktatási intézményről lenne szó.

A_varazslok_sorozat_01Ez a „varázslatos, egyben mégis nagyon reális” érzés az egész regényt áthatja. Hiába lépnek túl az események a természettudományok szabályain, hiába kelnek életre üvegállatkák, vagy jelennek meg flamingófejű, embertestű lények a könyv oldalain, a fő hangsúly a szereplőkben, és kiemelten a főszereplőben történő, pszichológiai igénnyel felépített lelki változásokon van. Ennek megfelelően ezeket a karaktereket nem cukormáz borítja, épp úgy lehet őket kedvelni, mint ellenszenvet érezni egyes megnyilvánulásaik miatt. Megcsalások, árulások, kiábrándult élményhajszolás, tekintélyes részt kaptak a regényben.

„Szokatlan elhivatottsággal cincál szét nagy karriert befutott illúziókat Lev Grossman regénye…”

Egy ponton túl ez az egész mágikus világ Quentin lelki folyamatainak külső díszletévé válik. Különösen erős szimbolikája van, amikor konkrétan teljesülnek a gyermekkori vágyai és barátaival eljut – a leginkább a Narnia krónikáiban felrajzolt világra hasonlító – Filloryba, ahová mindig vágyott. Ám ekkorra már Fillory összeomlani látszik, veszélyes hellyé vált. Quentin kétségbeesetten próbálja megmenteni, amit lehet belőle – bármi áron. Közben saját magát és életét is igyekszik összerakni a darabkákból, amik nem akarnak összepasszolni. Nincs könnyű helyzetben, a felnőtté válás, ugye, megszedi a maga vámját.

Szokatlan elhivatottsággal cincál szét nagy karriert befutott illúziókat Lev Grossman regénye, ami nem igazán fantasy, illetve jóval kisebb arányban fantasy, mint sokrétű és komor felnőtté válási történet, ami egy generáció gyakran jelentkező problémáját ragadja meg. Lehet ezért szeretni, és nem szeretni. Az biztos, hogy nagyon rátapintott valamire.

A New York Times Bestseller regény egy trilógia első része, ami a The Magician King és a The Magician’s Land című regényekkel folytatódik, és amiből a Syfy készít sorozatot. Az előzetes kecsegtető. Kíváncsian várom, mi sül ki belőle!

Adatlap

Lev Grossman: A varázslók

Agave Könyvek, Budapest, 2015

Fordította: Dr. Sámi László

, , , , , ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments