kingsmanA film kapcsán felvetett és elemzett Bond párhuzamok a képregény esetében is megállják helyüket, mi több, az állítólag egy kocsmában kitalált képregény történetét a Casino Royal ihlette. Az utóbbi idők képregényre alapozott filmarzenáljában egy igazi nehézfegyverre leltünk.

A Kingsman éppen azt hozta, amelyre a hajdanán aranykorát élő kém-képregényekről az utolsó bőrt már rég lehúzó és azokat már műviekkel helyettesítő filmszériának szüksége volt. A retcon, azaz retroactive continuity, olyan, már bejáratott sorozat-folytatás, amely a széria korábbi darabjaihoz képest bizonyos eseményeket, szabályokat meg nem történtté tesz, átírja a múltat a jelen érdekében. A képregények esetében a leggyakoribbak, hiszen az éveken át tartó folytatások révén az írók rendre bevetnek különféle újításokat. A James Bond történetben, ez a 007-es ügynök több évtizede nem öregedő alakjában ölt testet, ahol ő maga nem változik, csak az őt játszó színészek (Sean Connery, George Lazenby, Roger Moore, Timothy Dalton, Pierce Brosnan, Daniel Craig) és a világ körülötte. Éppen ezért a nem túl bizakodó olvasó valószínűleg azt gondolhatta, hogy egy újabb retcont tart a kezében, de szerencsére tévedett.

Hirdetés

A Kingsman egy igazi, őszintén végigizgulható, hat füzeten át tartó kémtörténet, amely nem egy újabb James Bond kalandot mesél el és figyelmen kívül hagyva az évtizedek alatt felgyülemlő tucatnyi sikertelen képregény adaptációt – hogy csak a legrosszabbakat említsük: Supergirl (1984),  Superman 4. – A sötétség hatalma (1987), Albert Pyun-féle Amerika kapitány (1990), Steel (1997), Batman és Robin (1997), Nick Fury (1998) a csodálatos David Hasselhoff közreműködésével, Elektra (2005), A szellemlovas 1. és 2. (2007, 2012) és persze Nicolas Cage –, képes újat mutatni.

kingsmancomic1Varázsa abban rejlik, hogy tisztában van a műfaj irodalmával és előzményeivel (Alan Moore nevéhez fűződik a Watchmen, a V for Vendetta, A pokolból, A szövetség és a Batman: The Killing Joke) és néhány elhasználódott, agyoncsépelt elemet parodizálva, másokat komolyan véve újrateremti a már hosszú idő óta megváltásra szoruló kém-képregény műfaját. Moore az említett retcon taktikát szívesen alkalmazza, korábbi íróktól átvett történeteket éleszt újjá azáltal, hogy hősei amnéziába esnek (Supreme), vagy kiderül, amit eddig tanultak, az mind hazugság volt (Marvelman), illetve a történet világát aktualizálja, olykor környezetvédelmi vagy társadalmi problémákat is érintve (Swamp Thing).

Kingsman comic

Jack unokaöccse Gary, egy sehonnan érkezett idegen, aki kiválasztottként valami rendkívüli feladatra született, így ha végigjárja az utat, ő lehet a legjobb. Első blikkre mintha csak a nemrég bemutatott, igen feledhető Joseph Delaney A szellem inasa című regényét vennénk a kezünkbe (a könyvből film is készült, a kicsit megfáradt Jeff Bridgesszel – A hetedik fiú).

A Kingsman azonban képes a megszokott újonc és mentor elbeszélést igazán ütőssé formálni, Jack és Gary viszonya apa-fiú kapcsolatként is funkcionál. A tömör, lineáris történet kellő hangsúlyt fektet a karakterek háttértörténetére, így motivációik, viselkedésük és döntéseik érthetővé, átélhetővé válnak. Gary, a srác, aki közönséges és problémás, anyjával és nevelőapjával való kilátástalan, katasztrofális viszonya szinte vágyakozik egyfajta deus ex machinára, amivel a fiú megkapja a megérdemelt esélyt, hogy bizonyíthasson és sokkal több legyen jelenlegi énjénél. Az új közegben már érezhetővé válik kiváltsága, amely egyaránt jár előnyökkel és hátrányokkal.

kingsman6 kingsman 4

A tréning és az akciók során a szokásos átváltozás történeten haladunk végig, a szegényes, csöves stílusú Gary egy szempillantás alatt elegáns brit úriemberré alakul át. Tucatnyi nevetésre ingerlő és kíváncsivá tevő szerkezettel találkozunk, kezdve a megszokott multifunkciós-rádiós-töltőtolltól a szivargyújtó-kézigránáton át Gazelle halálos pengéjéig. Néhol a humor szintje az Austin Powers határán mozog, máshol klasszikus filmjeleneteket idéz (például, amikor egy kis kitérő utána Gary ismét belevág a szuperkém tanulásba, hirtelen félmeztelen – akárcsak a Terminátor – Kolumbia egy ismeretlen utcájában ébred). Ezeket a pillanatokat kis megnyugvás, komolyság követi, így folytathatjuk izgalmakkal teli utunkat, ahol nincs lazsálás, figyelmünket minden pillanatban lekötik a részletek, hol a metajelentések, műfaji párhuzamok, hol pedig a történet szálai.

A Bond és Jason Bourne filmek elmaradhatatlan főgonosza is feltűnik, Dr. James Arnold alakjában, aki egy egészen egyszerű módját választja a Föld lakosságának kiirtására: a rádióhullámok frekvenciáját megváltoztatva feldühíti az embereket, akik ezek után tucat számra megölik egymást. Az öldöklés nem teljesen öncélú, az öt milliárd ember halálát tartalmazó terv, Alan Moore legújabb válasza az egyik legsúlyosabb ökológiai problémára, a Föld túlnépesedésére.

kingsman3

A füzetek lapozása közben átélt filmszerű élményről a legendás Dave Gibbons gondoskodik. A legnagyobb képregény kiadókkal volt már szerződése (2000AD, DC Comics, Marvel), a nevéhez fűződik a hihetetlen rekordokat megélt Watchmen. Akárcsak maga a történet, képei naturalisztikusak, a képváltások azonban sokszor mosolyra fakasztanak. Saját elmondása szerint Frank Hampson (Dan Dare), Frank Bellamy (Fraser of Africa, TV Century 21), Ron Turner (The Daleks, Thunderbirds) és  Don Lawrence (The Trigan Empire) hatották rá, ami szintén azt mutatja, hogy az impresszionista, festői stílus helyett, a realizmus áll hozzá közelebb.

Végeredményben a Kingsman, akárcsak a Kick-Ass szuperhős történetek, egy durva, erőszakos és gúnyolódó tisztelgés a hatvanas-hetvenes évek klasszikus James Bond filmek szuperkémjei előtt. Ez nem a Casino Royal, A Kingsmanben egy csepp önteltségnek sincs helye, csupán szórakoztató gegek és súlyos erőszak jelenetek netovábbja.

Adatlap

Mark Millar – Dave Gibbons: The Secret Service

Icon Comics, 2012-2013

, , , , , ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments