, , + 3 címke

nick cutter a falkaA horrorokkal szemben mindig ott van a huncut kérdés: na, ki az erősebb, gyere, meg tudsz borzongatni? Tényleg azt gondolod, hogy majd pont emiatt nem alszom jól éjszaka? És bizony annyi kísérletezés, és sok-sok győzelem után azt kell mondjam, Nick Cutter, a háromnevű szerző megcsinálta. A regény elolvasása után leginkább azon voltam, hogy valahogy elfelejtsem az egészet. Persze nem sikerült. És igen, ez dicséret.

Előző magyarul megjelent regénye, a Mélység nem volt teljesen meggyőző. Túl nagy témát vállalt és helyenként szájbarágósan tálalta. Bár a kérdésfeltevés mélységében volt potenciál, a formába öntés gyengélkedett. Nem így A falkánál, ahol Cutter egyértelműen egy szűkebb témát írt meg, azt izgalmasabban tette az olvasók elé, és a végső kérdéssel sem udvariaskodott: nem csak kérdezett, állást is foglalt. Mindemellett pedig csöppent sem bánta, ha messzire kellett mennie a kegyetlenkedésben. Igaz, A falka korábbi írás, mint a Mélység, így nem mondhatjuk, hogy belejött dologba. Az viszont lehet, hogy elkapta a hév, és ezért nagyobbat vállalt – kevesebb sikerrel.

A falka cím félrevezető, nem a lényegre mutat, inkább kiindulásnak jó. Egy cserkészcsapat és a cserkészparancsnokuk a lakatlan Falstaff-szigetre érkezik három napos kalandozásra. Ez amolyan túlélési terepgyakorlat. A tervezett program hirtelen megváltozik, amikor egy idegen, haldokló férfi keveredik a szigetre. A kórság, amelyben szenved, agresszív lefolyású és kegyetlen. Ez utóbbi szokatlan jelző egy betegségre, de mivel az okozó egy élőlény, egy féreg, amely jellemzője, hogy a még nagyobb szaporodási kapacitás érdekében kisemmizi a gazdatestet, plusz további átalakítható anyagbevitelre – vég nélküli evésre – készteti, jelen esetben megfontolandó.

Hirdetés

nick cutter

Bár sokkal inkább megfontolandó a kontextus. Egy laboratóriumban létrehozott élőlényről van szó, tulajdonságai az emberi akarat által alakultak ki. És minden egyes történés mögött emberi döntés volt, ami mind azon a kicsi szigeten kulminálódott, egy maroknyi gyerek körében. Nick Cutter zseniális húzása, hogy erősen ütközteti a felnőttek és a gyerekek világát; az ártatlan, magatehetetlen, elszenvedő csoport, szemben a döntésképes, irányító, és romlott felsőbbel. Főleg azért, mert utána még nagyobb kéjjel tudja eltörölni a különbségeket. A karakterek nem olyan egyszerűek, mint a Mélységben; bár itt is használ típusokat, a történetmesélési technikával tovább színesíti őket. De nem csak a karaktereknek, az egész regénynek jól áll a linearitás megtörése. Ugyanis nem csak a sziget történéseit követhetjük, riportok, beszámolók, újságcikkek és emlékek bevágása adja a szöveg textúráját. S a fővonalon még kérdés, de a mellékvonalon már elhangzó információ nem spoilerként, hanem fokozó erőként működik.

Jól áll Nick Cutternek, hogy ismét olyan témában mozog, ahol hempereghet az orvosi szakszavakban – nem túlságosan, de nem is teljesen laikus módon. A leírások ettől részletesebbé és érzékletesebbé válnak, ami ebben az esetben egyenlő a borzongató undorral. Hiszen mit kap az olvasó? Egy halom leírást a férgek karakterisztikájáról, méghozzá a szuperférgekéről. Az érzet a létezésükről, a lehetséges jelenlétükről, a bárhonnani felbukkanásukról, igen, ebben elég jó a regény.

És nem áll meg ennyinél, a beszennyezettség nem a kórságról szól, hanem az emberi morálról, és ebben a tekintetben bizony nem mutat semmiféle optimizmust.

Ezúton is köszönet az Agave kiadónak, hogy igényes, és folyamatosan gondosan válogat.

Adatlap

Nick Cutter: A falka 

Agave Könyvek, 2016
Fordította: Tillinger Zsófia

, , , , ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments