pinterjuditAkár a bizonytalanul lengedező hegyi felvonó a ködpárából, úgy bomlik ki fokozatosan a „bolondság” mibenléte Pintér Judit Nóra: Az őrület perspektívái – Tanulmányok pszichológia és film határvidékén című könyvéből. A borítólapon látható ködbevesző kép arra csábítja az olvasóját, hatoljon csak minél mélyebbre az emberi lét „bolondságaiba”, mert ha veszélyesnek tűnik is, a téma nagyon izgató.

A klinikai szakpszichológus, de bölcsész végzettséggel is bíró Pintér Judit Nóra könyve azt bizonyítja, hogy a traumáról és nosztalgiáról írott első szakkönyvének témája filmkritikusként is erősen foglalkoztatja. Az őrület perspektívái jórészt az utóbbi öt évben a Filmvilág című folyóiratban megjelent írásainak egybegyűjtése, további öt írással kiegészítve. Az emberi lét filmekben is megjelenő határhelyzeteit pszichoanalitikus és fenomenológiai nézőpontból elemző szerző szerteágazó tematikájú írásait három fejezetbe sorolja: Traumák a filmvásznon, a könyvcímként is szolgáló Az őrület perspektívái és Lélektan allegorikus világokban. A kötetben éppúgy olvashatunk pszichológiai-filozófiai keretbe ágyazott, filmtörténeti példákkal szemléltetett esszéket, mint konkrét filmekről szóló elemzéseket.

Hirdetés

Az első, traumát boncolgató fejezet némiképp talán gyengébb a másik kettőnél. Ebben A szenvedés képei címmel tanulmány vezeti be az olvasót a különféle betegségek (AIDS, rák), az önsebzés, a halálvárás és az eutanázia lélektanába, arra a kérdésre kihegyezve a problémát: érték-e az élet bármi áron? A halálhoz való viszony különösen a „rákmozik” esetében érdekes, mert őszintévé tesz, és az élet valódi értékeire fókuszálja a beteg figyelmét. Már itt, az első esszénél kiderül, milyen jó, hogy pszichológus szerzővel van dolgunk, mert a társadalmi háttér bemutatása és a filmek elemzése mellett közérthetően bevezet e betegségek gyógyítására irányuló fenomenológiai irányultságú terápiás irányzatokba, a frankli logoterápia, a daseinanalízis vagy a Yalom-féle egzisztencialista pszichoterápia berkeibe is. Számomra legmegrázóbb a szerző Haneke Szerelem című filmjéről szóló elemzése volt – olvasás közben lélekben újraéltem a filmet –, melyben a személyiség felgyorsult leépülését nyomon követve azt a kérdést is felveti: milyen értelmet kaphat az emberi méltóság a lopakodó halál árnyékában. Csalódást jelentettek viszont a Terápia-sorozatról írottak: itt hosszan taglalja, miként is néz ki egy terápiás szituáció, a terapeuta viselkedése és a terápia menete, ami egy ilyen könyvet kézbevevő olvasó számára már közhely, miközben magáról a Terápia-sorozatról alig esik szó. A Csajok című amerikai sorozatról írott lazább stílusú esszéje pedig mintha nem is illene a kötetbe. Mert igaz ugyan, hogy húszas éveiben járó „nem szép, nem csinos, nem sikeres” csajként élni a mai New York-ban emberpróbáló feladat lehet, de traumaként felfogni Hannah ebbéli létállapotát talán mégiscsak túlzás.

szerelemAz őrület perspektívái fejezet két film elemzése mellett három átfogó esszét tartalmaz: a bolondságról, az autizmusról és az iskolai ámokfutókról. Az őrülethez a szerző a fenomenológus Merleau-Ponty ismeretelmélete felől közelít, ebből vezeti le a „bolondságban” szenvedők sajátosan szubjektív nézőpontját, amely olyannyira elüt a „normálisokétól”. Különbséget tesz a betegség okozta, belső és politikai-társadalmi traumák (háború, terrorcselekmény) kiváltotta pszichés elváltozások között. Filmekkel kellőképpen illusztrálva, külön foglalkozik egy izgalmas témával, a női őrültség változataival, amelyek „mindig iszonytatóbbak” a férfiakénál, s erre a jelenségre nincs is magyarázat. Mind az autistákról, mind az iskolai ámokfutók lélektani hátteréről érdekes és alapos elemzést olvashatunk, ez utóbbiak viselkedésének irracionalitását egy ámokfutó magyarázatával is alátámasztva: „nincs értelme, és épp ez az értelme”. A kötet mélyreható elemzései közé tartozik két Lars von Trier filmé: míg az Antikrisztusnál a nőalak tudatalatti belső és külső világának döbbenetes átváltozását, addig a Melankolia science-fiction történetén keresztül az ember és világ viszonyát értelmezi egzisztencialista filozófiai keretbe ágyazva a szerző.

david-cronenberg

Lélektan allegorikus világokban címmel a test–gén–identitás–idő szerteágazó tematikát felölelő harmadik fejezet a legeklektikusabb, ugyanakkor a legizgalmasabb is. Cronenberg test-képeit először Merleau-Ponty „hús” metaforájának ismeretelméleti keretében helyezi el a szerző, majd a pszichoanalitikus Lacan tükör-elméletére alapozva értelmezi a rendező extravagáns filmjeit. Ami Cronenbergnél a hús, az izlandi filmeknél az a gén – és természetesen mindig a bűnös apa génje, ami magyarázatul szolgálhat e nép múltjára és szigetjellege miatti szeparáltságából adódó belső feszültségeire. Itt olvasható a kötet talán legizgalmasabb és legmélyebb elemzése is Tarkovszkij Solarisáról. Ebben az írásában visszaköszön a szerző kitüntetett érdeklődése a trauma–emlékezés–nosztalgia– melankólia témakör iránt, amiről már az első kötete is tanúskodik.

solaris

Az őrület perspektívái legnagyobb érdeme, hogy képes alapos tudományos-esztétikai megalapozással érthető, mi több, élvezetes nyelven, újítólag szólni a pszichikai-fizikai betegségekből következő létállapotokról. Ehhez még hozzájárul a filmtörténetben való otthonossága is, s ez így együtt a hazai filmkritika-írásban különleges helyet biztosít Pintér Judit Nóra számára. Amit hiánynak rónék fel, az egyrészt az eddig megjelent írásainak eredeti forrásmegjelölése, másrészt szívesen vettem volna az általa elemzett filmekből egy filmográfiai adatokat tartalmazó listát a kötet végén. Ezektől az apró hiányosságoktól eltekintve Az őrület perspektívái messzire mutatóak. Aki kicsit is érdeklődik a téma iránt, feltétlen vegye kezébe a könyvet, s utána gondolkodjon el a „bolondság” mibenlétén. Ajánlom, hogy a könyv elolvasása után feltétlen nézzék meg azokat a kötetben elemzett filmeket, amelyeket még nem láttak – és azokat is, amelyeket már ismernek, mert más szemmel fogják látni őket.

Adatlap

Pintér Judit Nóra: Az őrület perspektívái – Tanulmányok pszichológia és film határvidékén

JATEPress, 2015

, , , ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments