Ezek a történetek legtöbbször a tovareppenő kék madár hiányáról szólnak. Ez a madár sokszor már olyan messze jár, hogy alig látni, néha pedig még fájdalmasan közel van, de megállíthatatlanul távolodik. Mit mondhatnánk? Ilyen az élet. Marad a cigaretta, a whisky és az emlékek.
Raymond Carvert a 20. századi amerikai irodalom egyik legjelentősebb alakjának tartják. Életművét elsősorban novellák és versek teszik ki, amelyek közül személyes élményeihez gyakran erősen kötődő elbeszélései váltak népszerűbbé. Az író jól ismerte az amerikai kisemberek és értelmiségiek hétköznapjait, hiszen ő maga is ezeket élte. Hol az egyiket, hol a másikat, időnként pedig valahol a kettő határán múlatta az időt. A műveiben felvonultatott szereplők jelentős része ezekből a rétegekből kerül ki. Fő témái pedig az őket sújtó kiüresedés, kiégés, ami nem ritkán karöltve jár az alkoholizmussal. Minderről hidegrealista, szenvetlen stílusban ír rövid lélegzetvételű novelláiban. Ezek a pár oldalas írások metszően éles, közelről megfigyelt életképek a nagy amerikai valóságról. Carver nem kertel, nem cicomáz, azt írja le, amit lát. Ez pedig ritkán vidám.
A Kezdők novelláinak szereplői legtöbbször boldogtalan öntudatlanságban tengetik keserű napjaikat. Pedig vannak arra utaló jelek, hogy régen talán még boldogok is voltak, legalábbis azt hitték. Egy biztos, ez már messze van, a fásultság náluk már olyannyira alapfelszereltség, hogy még egy tragédia sem tudja legtöbbjüket kizökkenteni a mellesleg egyébként furcsa kényelmetlen érzést okozó apátiából. Ezt enyhítendő inkább az ilyen-olyan mértékű alkoholizmusba menekülnek, miközben megcsalják párjukat vagy gyilkossági ügybe keverednek és éjszakánként hosszú órákig álmatlanul bámulják az ágyukban fekve a plafont. Valami nincs jól, de ezek a figurák nem csak személytelenek, hanem tehetetlenek is. Sem magukat nem találták ki, sem az életüket. Mindeközben valahol szép lassan elegük van mindenből.
Carver e kötetben található novellái először annak szerkesztője, Gordon Lish által alaposan megrövidített változatban váltak ismertté. A szövegek eredeti változata jóval a szerző halálát követően, Begginers címen látott napvilágot. A Magvető ennek magyar nyelvű kiadásával nyitotta meg sorozatát.
Robert Altman sajátos hangulatú film formájában dolgozta fel Carver elbeszéléseit, ami a korábban megjelent kötetre utaló Rövidre vágva címen vált ismertté és többek között a Cannes-i Filmfesztivál nagydíjával tüntették ki. Robert Altman-t Oscarra is jelölték a legjobb rendező kategóriában a film kapcsán. (Ugyan, nem kapta meg a kitüntetést ezen alkalommal sem.) Mindezzel együtt, Altman életművének egyik legemlékezetesebb darabjáról van szó.
Végeredményben a Kezdők szikár amerikai boldogtalanság album, amelynek novellái szerkezeti szempontból így eredeti változatukban is szokatlan, minimalista módon épülnek fel. Nincsenek szépen lekerekített ilyen-olyan véggel jól nevelten lezárt történetek, ráadásul a szereplők rendszerint nem is személyiségek, inkább típusok. Lényegében ez a kötet egyszerűen csak történeteket oszt meg, amiknek valahol kimondatlanul is tudjuk a végét, vagy amiknek lehet, hogy nem is kell tudnunk, hogy mi a vége.
