dahlA dániai Andersen múzeum egyik szobafalát különös „álomszökevények” népesítik be. Félelmetes figurák, akik tovasuhantak kis gazdáik fejéből, talán mert túl ijesztőek voltak, és álmodójuk szabadulni akart tőlük. Álomfúvó trombitájával különös alakokkal telíti meg az alvó kisgyermekek fejét HABÓ (vagyis a Hatalmagos Azonáltal Barátságos Óriás) is, ám ő mindig csodálatos álmokat küld a kicsiknek.

Azonban egy éjszaka – a boszorkányok órájában – egy álmatlanságban szenvedő kislány meglesi őt, s ezért Habó magával ragadja az óriások birodalmába, nehogy az emberek előtt felfedje a létezését. Szofi eleinte félelmetesnek tartja az óriást, pedig hatalmas, emberevő társai között ő szinte csenevésznek tűnik. De aztán lassan összebarátkoznak, és szövetkeznek az angol királynővel, hogy legyőzzék a gyerekeket felfaló óriásokat. Roald Dahl 1982-es Szofi és a HABÓ című regénye Steven Spielberget is megihlette, így a könyvből 1989-ben készült első filmadaptációt 2016-ban, az író születésének 100. évfordulóján újabb követhette.

Hirdetés

Az íróról annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy fiatal korától kalandvágy hajtotta. Tizenhat évesen egyedül vágott neki egy francia utazásnak, itt ízlelte meg a szabadság és az önálló felnőttség ízét, s ehhez később is ragaszkodott. Roald Dahl a Brit Királyi Légierő vadászpilótájaként még egy Saint de Exupéry-éhez hasonlatos sivatagi kalandot is átélt: az észak-afrikai Líbiai sivatagban kényszerleszállást hajtott végre, minek során súlyos fej-, orr-, és gerincsérülést szenvedett. Később pedig az a sejtelmes hír járta róla, hogy az USA Brit Nagykövetségének munkatársaként kém volt.

A regény konfliktusa Habó és az óriástársak testi-lelki habitusának különbözőségéből fakad. Habó nem eszik embert, ezzel szemben a falánk és gonosz emberevő óriások éjjelente gyerekeket zabálnak fel, szomorúságot és bánatot okozva ezzel mindenütt a világban. A regény központi motívuma az álom, ekörül forog minden. A barátságos óriás csodás álmokat gyűjt egy kiterjedt lombozatú álomfáról, felcímkézve befőttesüvegbe zárja őket, és éjjelente a városba lopakodva, a kisgyerekek fejébe juttatja e varázslatos színvilágban tobzódó látomásokat, hogy örömöt okozzon nekik. Habó számára az álom a vidámság, derű, a világ jobbításának eszköze, de időnként gonoszkodásra is használja. Így amikor az emberevő óriások életét akarja megkeseríteni, alvás közben rettenetes rémségeket szabadít rájuk. Az álom a tudatalattiban fejti ki hatását, de Habónál a valóság befolyásolásának eszközévé is válik. A barátságos óriás a begyűjtött lidérces álmok koherens eseménysorozattá kombinálásával, és e konstruált történet angol királynő fejébe „fújásával” képes a valóság alakítására, az emberevő óriások katonák általi befogatására. Roald Dahl egyébként nem pusztán kitalálta, de saját maga is gyakorolta az „álomfúvást”. Öt gyermeke lévén, egy falnak támasztott létrán mászott fel a gyerekszobához, és egy bambuszrúdon keresztül „fújta” be nekik az álmot.

SANYO DIGITAL CAMERA

Álmok fala a dániai Andersen múzeumban

Habó és Szofi a történetben kiegészítik egymást, nekik találkozniuk kellett, hogy a világot eluraló rossz dolgokat megváltoztassák. De mit szépítsünk: a barátságos óriás – még ha jó cél érdekében teszi is – a többiektől való elkülönböződése miatt tulajdonképpen osztályáruló, aki mindvégig társai elveszejtésén munkálkodik, s ennek eredményeként felszámolja saját fajtáját, amiért még kitüntetést is kap a királynőtől. Az menti fel, hogy neki köszönhetően a jó győzedelmeskedik a gonosz fölött. Szofi – aki épp álmatlansága révén képes kapcsolódni az álmok birodalmához – szövetségese lesz az emberevő óriások felszámolásában. A kislány közvetítő szerepet tölt be a mesék és a való világ között. Erre azért képes, mert árvaként sehová sem tartozik, álomvilágban lebeg két világ határán, s így könnyedén képes kötődni a barátságos óriáshoz. A királynő pedig az igazságosztó szerepét tölti be a történetben, otthont teremtve végül két segítőjének.

Az írót saját bevallása szerint írás közben az aggasztja a leginkább, hogy ne untassa az olvasóit. Ennek érdekében négy dolgot tart mindig szem előtt: olyan izgalmas történeteket írjon, mellyel lenyűgözi az olvasóit, akik miközben a váratlan fordulatoktól tövig rágják a körmüket, azért jókat is nevetnek. A barátságos óriás Roald Dahl gyerekeknek szánt más regényeihez hasonlatosan (Charlie és a csokigyár, Matilda) megfelel a saját elvárásainak: cselekménye fordulatos, mindvégig izgalmakat tartogat, és nyelvhasználatát tekintve igen mulatságos. Dahl nagyon szeretett kísérletezni a szavakkal, s ennek itt is komoly tanúbizonyságát adta, többek között az emberevő óriások találó neveivel (Vértunkoló, Húshabzsoló), vagy akár a lányiskola lányvihogda, míg a fiúiskola fiúbunyózda elnevezésével. A fordítónak nem lehetett egyszerű a dolga, de Nagy Sándornak sikerült sok nyelvi leleménnyel élvezetes és humoros szöveggé varázsolnia a történetet.

oriasBár Spielberg szinte teljes szöveghűséggel vitte filmre a regényt, a történet végét másképp alakították. Roald Dahl felfogásában a megkötözött és helikopterekkel Londonba szállított óriásokat egy óriásverembe dobják, fertelmes ízű orrborkát kapnak csak enni, és állatkerthez hasonlatosan, látogatók látványosságává teszik őket „Óriást etetni tilos!” felirattal. Ezzel szemben Spielberg filmjében egy lakatlan szigetre szállítják és magukra hagyják őket örökre. El lehet tűnődni a gonosz kiiktatásának eme két változatán.

A regény kapcsán szólnunk kell az illusztrátor Quentin Blake munkájáról, akivel az író 1976 óta együtt dolgozott. Blake húsz évig tanított a Királyi Művészeti Akadémián, 1999-ben elsőként kapta meg kimagasló gyermekkönyv-illusztrátor teljesítményéért a Children’s Laureate díjat, 2013-ban pedig az angol királynő lovaggá ütötte. Dahl szerette sok illusztrációval tölteni a történeteit, s A barátságos óriás esetében ezt a törekvését még felül is múlta, mivel a többi regényéhez képest kétszer annyi kép került a szöveg közé. Steven Spielberg fantasyjének hősei nagyban hasonlítanak Quentin Blake alakjaihoz, úgyhogy aki filmként is találkozik a történettel, ismerősként üdvözölheti a szereplőket.

Azt, hogy az angoloknak milyen fontos Habó, mi sem bizonyítja jobban, minthogy A barátságos óriás megjelenésének 30. évfordulójára a Royal Mail, azaz a Brit Királyi posta különleges bélyegsorozatot bocsátott ki 2012-ben. Ezen a Habó magával Őfelségével, II. Erzsébet angol királynővel együtt szerepel a bélyegeken. És hogy Habó mit jelentett az írójának, azt jól érzékelteti, hogy az angol Buckinghamshire-ben található Great Missenden falu templomkertjében a barátságos óriás lábnyomai Roald Dahl sírjához vezetnek.

Adatlap

Roald Dahl: A barátságos óriás

Kolibri, Budapest, 2016
Fordította: Nagy Sándor

, , , ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments