horzsolasokA Horzsolásokban H.P. Lovecraft sötét, túlvilági szörnyei látogatnak el Stephen King kisiklott életekkel átszőtt kisvárosába, hogy az amerikai álmot és napjaink kirakat életét zúzzák ízzé-porrá.

Az Agave kiadó mindig élen járt a hazánkban sokáig nem ismert, ám nemzetközi porondon világhírű sci-fi szerzők regényeinek magyar nyelvű kiadásában (Philip K. Dick, Iain M. Banks), az utóbbi hónapokban pedig több kimagasló kortárs sci-fi, fantasy szerző egy-egy regényébe engednek bepillantást a magyar olvasók számára. Robert Jackson Bennett negyedik regénye a Stephen King, H.P. Lovecraft és Philip K. Dick által kitaposott ösvényt követi, ám teszi mindezt úgy, hogy könyve egy pillanatra sem érződik halovány utánzatnak. Bennett zsenialitása abban rejlik, hogy képes ezen nagy elődök legjellegzetesebb motívumait és eszközeit konzekvens egésszé formálni egy monumentális regényben, ahol az olvasó a valóság különböző dimenziói között vergődik, ezer éves szörnyek baljós árnyékában egy éjsötét titkokat rejtő kisvárosban.

A történet főhőse, Mona Bright egy középkorú rendőrnő, aki múltjából nem sok vidám emléket őriz: édesanyja kilenc éves korában főbe lőtte magát, apja pedig semmi érdeklődést nem mutatott a kislány felnevelése iránt. Miután apja meghal, Mona örököl egy házat az Isten háta mögötti Winkben, ami gondosan nyírt kertjeivel, mosolygó lakóival és rendezett külsejével egy valódi földi paradicsomnak tűnik, ám hamar rá kell döbbennie (éppen egy gyilkosság után érkezik a városba), hogy a békés felszín sötét titkokat rejt. Mona nyomozása során rádöbben arra, hogy Wink lakóinak egy részének testébe idegen életforma költözött, amelyek a közelben működő laboratórium kutatásai nyomán kerültek a Földre. Kinézetükön kívül sokban hasonlítanak hozzánk: nem tudják, mi végre kerültek erre a bolygóra, életük folyamatos színjáték (emberi testbe kényszerítve élnek, mert nem fedhetik fel valós énjüket) és bármennyire abszurdnak tűnik, egyetlen cél vezérli őket, hogy boldogan, békében éljenek.

Hirdetés

horzsolasok_bennettBennett csakúgy, mint a nagy elődök, akik könyvben (Richard Russo, Stephen King, Blake Crouch) vagy filmen (Twin Peaks, A falu, Vaskabátok, Stepfordi feleségek) hasonló alapszituációval dolgoznak egyetlen célt tűzött maga elé, hogy lerántsa a leplet a boldognak mímelt kirakat életről. Hogy figyelmeztessen minket: mindig kérdőjelezzük meg azt, amit látunk, kapargassuk meg a felszínt és pillantsunk alá. Minden ember törekszik arra, hogy másokban jó képet alakítson ki magáról, azonban napjainkban olyan eszközökkel vagyunk felruházva, amelyek ezt a természetes vágyat ijesztő életcéllá alakítják. A Facebook segítségével mindenki saját maga formálhatja a másoknak mutatott képet, amely a digitális felületen mindig boldognak és sikeresnek tűnik. Saját hibáinkat, tökéletlenségeinket nem tesszük közzé, minden igyekezetünkkel azon dolgozunk, hogy elrejtsük őket, ez azonban torzítja saját énképünket és realitásérzékünket.

Az író biztos kézzel vezet minket végig a rendkívül összetett és több szálon mozgó cselekményen, ahol egy hétköznapinak tűnő gyilkossági nyomozástól eljutunk egy galaxisokon átívelő, világokat ütköztető és a valóság relativitását vizsgáló sci-fi-ig. A Horzsolások részletgazdagsága lenyűgöző: Bennett egyszerre teremt meg egy baljós, kiszámíthatatlan amerikai kisvárost, kisiklott életekkel és összetört álmokkal (Stephen King legjobb regényeit idézve). Emellett egy végtelennek tűnő, átjárható, pándimenzionális univerzumot is létrehoz, ahol évezredek óta szunnyadó lények formálják saját képükre a valóság szövetét (H.P. Lovecraft fenyegető, alaktalan monstrumait megidézve).

Ezek a lények a boldogság kényszeres üldözése és a folyamatos színlelés nyomán elvesztik identitásukat és önként zárják magukat az emberi hús börtönébe. Vigyázzunk, nehogy mi, emberek is önként zárjuk magunkat a digitális világ tömlöcébe.

Adatlap

Robert Jackson Bennett: Horzsolások

Agave, 2015
Fordította: Huszár András

, , , ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments