stephen_king_ujjaszuletes_revival_1Régi gyerekkor varázslata nyitja, viharos hegycsúcson csapkodó villámok között kacagó, megszállott tudós zárja az Újjászületést: King egyszerre alkotott szépirodalmat és horrort, útközben modernizálva néhány vén toposzt.

Jamie Morton hatéves, amikor új lelkész érkezik kisvárosukba. Charlie tiszteletes szórakoztató elektromos kísérletekkel teszi érdekesebbé a heti bibliaórákat – és gyógyítja meg Jamie bátyját. Ám a lelkész élete összeomlik, és ő egyre bomlottabb kísérleteiben az élet és a halál közti átjárót kezdi kutatni… Mi lesz, ha megtalálja?

Az Újjászületés Stephen King új korszakának irodalmilag kiemelkedő műve. Az Álom doktor, A búra alatt, a 11/22/63 kalandosabbak voltak, a Joyland kísérletezőbb, az Újjászületés viszont írásminőségben felülmúlja mindet.

Hirdetés

A könyv három részre oszlik: nyitánya az ötvenes-hatvanas évek gyermekvilágát, közepe a felnőtt zenész borús, kudarcokkal teli életét mutatja be, záróaktusa pedig egy olyan összecsapás, ami még Kingnél is dermesztőnek számít. Mindhárom King más-más arca: az első a szépirodalmi íróé, a második a hideg megfigyelőé, a harmadik a horrorszerzőé.

Az ötvenes-hatvanas évek világát leíró fejezetek olyan érzékkel mutatják be a kor Amerikájának értékeit és hangulatát (egy gyerek szemén keresztül), amit Stephen King egy életen át csiszolt. Aprólékos kisvárosai, a 11/22/63 időutazása, szokásos gazdag jellemei mind efelé a csúcspont felé mutatnak. Ha bárkinek kétsége lenne írói nagysága felől, olvassa csak el az Újjászületés első felét! És aztán – ha valaki azt hinné, hogy King a művészi színvonal kedvéért lemondott a horrorról, tartson csak a könyvvel lezárultáig.

stephen_king_ujjaszuletes_revival_2

Mert az Újjászületés, témáiban, a műfaj néhány igazi klasszikusa előtt tiszteleg. Micsoda képek tobzódnak! A végső jelenet egy viharos hegycsúcson játszódik, ahol csapkodnak a villámok és az őrült tudós a mindenség erőit készül megcsapolni – a könyv régies, de hatásos toposzokat vonultat fel, és csodálatosan modernizálja őket. Ilyen toposz az őrült tudósé: Charles Jacobsnak úgy borul el az elméje, ahogy egyre megszállottabbá válik kutatásaiban, de King mélységet, lélektant, érzést teremt mögé, emberiesíti a sablont. (Általában is egyre inkább elmélyíti gonoszait: az Álom doktor „Rose” figurája a legnagyszerűbb Stephen King-szörnyek egyike volt; a Mr. Mercedes sorozatgyilkosa is zseniális írói teremtés.)

Ilyen toposz a szörnnyé torzított ember: a frankensteini kísérletek, a lélek megszállása, az elme manipulációja. Az Újjászületés ezt is modernizálja, megtölti a felelősség és az etika kérdéseivel. A hiszékenységet kihasználó csodadoktor pedig napjaink alternatív medicinájának analógiája.

stephen_king_ujjaszuletes_revival_3

És ilyen toposz az is, amikor átlépjük a világ határait: a másik univerzum és a szörnyek, amik ott leselkednek. King a horrort itt lovecrafti mélységekbe taszítja és olyan világképet épít fel az utolsó oldalakon, amibe – oly sok Stephen King-regény után, horrorfilmeken edződve, a szerző és a műfaj szokásait alaposan kiismerve is – szívből beleborzongtam.

„Stephen King elérte az írói nagyságnak azt a szintjét, amikor a művei objektíven remekművek, és legfeljebb a te saját, szubjektív ízlésed nem illik hozzájuk” – írtam az Álom doktor kapcsán. Az Újjászületés a nosztalgiának és a horrornak egyaránt kiemelkedő, szépirodalmi szintű csúcsa, egyszerre varázslatos és mélyen megdöbbentő, egyszerre jó mulatság és rémes világkép, karakterközpontú élettörténet és frankensteini borzalom. King minden regényével egyre újabb magaslatokra ér fel.

 

***

Az Európa Kiadó ezúttal a King-életműben újnak számító fordítót, Dranka Anitát kérte fel. A munka hozza a kiadónál megszokott színvonalat, azaz remek fordítás; a kingi stílust olyan hibátlanul adja át, hogy a fordítóváltás nem is tűnt fel, amíg a nevet meg nem néztem.

Amiért is persze felmerül a kérdés: Milyennek látja a fordító a könyvet, nehéz volt-e igazodni a korábbi fordításokhoz?

„Kinget nagyszerű írónak tartom (…)  az elvállalásához kellett egy jó adag merészség, nemcsak, mert nagynevű író, hanem azért is, mert igényes, gyönyörű szöveg; de tetszett a kihívás, amit jelentett” – mondta Dranka Anita a Filmtekercsnek. – „Szándékosan nem [igazodtam a korábbi fordításokhoz], mert nem hiszem, hogy sikerülne utánoznom mások stílusát, de tudat alatt nyilván befolyásolt (…) King nagyon eleven, részletgazdag világot teremt a regényeiben, nem volt nehéz beleélni magam. (…) A zenével kapcsolatos részeknél féltem egy kicsit, mert nem értek hozzá, nem tudom például, igaz-e, hogy (nem pontosan idézve az egyik szereplőt) „az összes dal E-dúrban kezdődik”, de a hangulat átélésében sokat segített, hogy a regényben említett dalokat meg tudtam keresni Youtube-on.”

A könyv elejébe pedig beleolvashatsz itt:

Adatlap

Stephen King: Újjászületés (Revival)


Európa Kiadó 2015.
Fordító: Dranka Anita

, , , , ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments