Magazin

Szóbetegség – Timothy Archer lélekvándorlása

„Betegség vagyok, szóbetegség. Profik tanítottak.” Így fakad ki Angel Archer, a regény narrátora, akinek semmije sincs a világon a bölcsésztanulmányain kívül, se talaja, se barátai, hite pedig végképp nem. Philip K. Dick utolsó regénye önreflexív segélykiáltás.

Angel Archer léte szóbetegség: beszéd, beszéd, beszéd. Semmi tett. Örök diák, aki nem szabadul ki az egyetem csapdájából, az önmagáért való intellektualitásból és állandó világértelmezésből. Nem csoda, hogy lenyűgözve bámulja apósát, Timothy Archer püspököt. A püspök minden bölcsészek legkiválóbbja: olyan szómágus, akinek képtelenség ellentmondani, és aki minden mondatához tud egy idézetet (lehetőleg auktortól, és lehetőleg kommentálva). Csakhogy Timothy Archer és mindenki, akit szeret, bele fog halni a szómágiába, nagyon is földhözragadtan.

Philip K. Dicknél megszokott, hogy a szereplőit, de még a regényei cselekményét is tisztán filozófiai kérdések irányítják a mindenféle lelki nyavalyák és szorongások mellett. Ebből néha hatalmas művek születtek: a Palmer Eldritch három stigmája szerintem minden idők legnagyszerűbb Isten-kereső műve, a Valis pedig egyedülálló bepillantás egy zseniális, de megszállott elme szofisztikált gondolkodásába. Máskor viszont érezni lehet valami középszerűséget, erőltetettséget; Philip K. Dick korántsem egyenletes színvonalú alkotó. Ebben az életműben a Timothy Archer lélekvándorlása több szempontból is egyedi. A szerkesztettsége kiemelkedő, a történetvezetése sokkal tisztább, mint az írónál általában. A főszereplő itt nő, méghozzá az életművön belül egyedülállóan mélyen megformált, erősen karakteres nő (Philip K. Dicket már életében is sokat kritizálták egysíkú női szereplői miatt, talán erre akart válaszolni Angel Archerrel). De ami a legszokatlanabb, az Dicknek a filozófiához való hozzáállása. Más műveiben Sophia királynő teljhatalommal uralkodik, itt viszont kemény kritikát kap az írótól. Eddig azt hittem, Dick teljesen beleveszett a világértelmezésekbe, utolsó regényében erre kiderül, hogy képes kikeveredni a labirintusból.

„Betegség vagyok, szóbetegség. Profik tanítottak.” A könyv tételmondatával Dick az egész életművét jellemzi. Megdöbbentő megvilágosodás egy olyan szerzőtől, aki mentálisan sem volt teljesen egészséges, és aki egész életét a szavak és gondolatok mágiájának szentelte, olykor patologikusan összekeverve az ideákat a valósággal. Szinte kínzó a kérdés, hogy vajon milyen mélységben látott bele saját magába: vajon csak írói módszereit kritizálta utolsó művében, vagy az egész gondolatvilágát? Mert a Timothy Archer lélekvándorlása nem csak a szóbetegség puszta létére jön végre rá, de arra is, hogy a szóbetegségben megfogalmazott konyhafilozófia egyszerűen nem elég mély. Igaz, a regényben kitáruló keresztény-történeti-teológiai gondolatkör megértéshez kell egy sajátos – bölcsész – műveltség, de annak birtokában rögtön látszik, hogy a szereplők csak a felszínén mozognak sokkal mélyebb kérdéseknek.

Angel Archer válasza a Valis-gondolatmenetre: nem valóságos. A jelenésekre: hallucinációk. Az igeértelmezésre: fölösleges szócséplés. A hitre: nincs alapja. Ha Dick akár egy parányit is azonosult a főszereplővel, az az eddigi műveinek elvetését jelenti. Vajon leszállt végre a földre? Elkezdett vajon hinni a saját mondása szerint “meg nem szűnő” valóságban? A Timothy Archer lélekvándorlása nagy erejű könyv, de bizonytalanságban hagy minket, ahogy Dick egész életműve is. Talán a könyvben tételesen kifejtett végső válasz, az egyetlen, amit az író is el látszik fogadni, jelenti Philip K. Dick végső álláspontját: „… legyen bár prófétáló tehetségem, és ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt, és legyen bár oly teljes hitem, hogy a hegyeket áthelyezzem: ha szeretetem nincsen, semmi sem vagyok.” Ha így van, akkor Philip K. Dick az életmű végére eljutott az igazsághoz, amit egész végig keresett.

Timothy Archer lélekvándorlása (The Transmigration of Timothy Archer)
Agave, 2011

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com