zsurzs-a-tevejatek_01458435161Elég volt egy színésznek annyit mondani: „Zsurzs Éva hív” – lehetne ez amolyan mottója is nemcsak a könyvnek, hanem az egész életműnek, ami Zsurzs Éva nevével összefügg. A hazai tévéfilmgyártás koronázatlan királynőjéről könyv jelent meg, hogy a kicsit későn születettek is képet kaphassanak róla.

Felfoghatatlan mennyiségben hömpölyög Zsurzs Éva filmográfiája. Neve kevésbé ismert mozifilmes kortársainál, filmjeit azonban minden bizonnyal sokkal többen látták. Ha tévéfilm, adaptáció, az évtizedeken át nagyjából őt jelentette. Az 1960-80-as évek vele kezdődött és végződött, fájó, hogy a rendszerváltással együtt maga a műfaj halt meg évtizedekre. Ő is már csak egy Szigligeti Ede és egy Jókai Mór feldolgozást tudhat magáénak ebből a korból, 1993-ból és 1998-ból.

Hirdetés

Az idén májusban, Zsurzs Kati (a rendezőnő lánya) és Babiczky László által szerkesztett, a Gondolat kiadó által kiadott könyv azonban inkább a korábbi időkről, a fénykorról mesél. A koppányi aga testamentuma (1967), A fekete város (1971), Beszterce ostroma (1976), Abigél (1978) – látszik, hogy a ’70-es években volt csúcson. Mind olyan darab, ami a mi nemzedékünknek már gyakran háttér egy vasárnap délutáni Duna TV (most már inkább M3) vetítésben, szüleinknek azonban még masszívan a hétköznapok része. Kötelezők röviden – gondolnánk, mi ezen olyan bonyolult?! Nézzük azt a regényt vagy novellát, gyorsan átírjuk, hogy forgatókönyv legyen, csapó felvétel, már mehet is az iskolákba. Még ha a kultúrpolitika szándéka lehet, hogy ez volt, utólag újra kell értékelnünk a látottakat.

Zsurzs Éva ugyanis az eltelt idők alatt maga lett a televíziós adaptáció (a másik lehetne Várkonyi Zoltán, az ő legnagyobb művei azonban inkább mozifilmek voltak), mindezt azonban olyan szorgalommal és alázattal tette, ami felülírta a fentebb leírt egységesítési szándékokat. A sorozatos Mikszáth-, Móricz-, Jókai- és egyéb feldolgozások ugyanis elsősorban nyilván népnevelő szándékkal készültek. Zsurzs számára viszont megmaradt annyi alkotói szabadság, ami miatt kialakulhatott egyéni látásvilága; mégis lehetett valami zsurzsi forma. Ezért annyira népszerű a mai napig is néhány filmje, talán legkiválóbb közülük a Szerencsi Éva, Garas Dezső, Básti Lajos és Ruttkai Éva főszereplésével készült Szabó Magda feldolgozás, az Abigél.

Kettős szándékkal kerülhetett a könyvesboltokba a Zsurzs című kiadvány: szüleink inkább a visszaemlékezés, a mi generációnk pedig a hiánypótlás, a felfedezés lehetőségével vehetik kézbe. Hiszen minél később született valaki, annál több a pótolni való.

Sergő Z. András

Sergő Z. András

Alapító, főszerkesztő-helyettes. Közép-Kelet-Európa, különösen a román újhullám, a délszláv és a magyar film követője. A dokuk a liblingje. Kedvencei a kamaradarabok, coming-of-age, sport(politika), valláspolitika és -történet, művészi önreflexiók. [email protected]

Adatlap

Zsurzs Kati, Babiczky László: Zsurzs – A tévéjáték-rendező
Gondolat Kiadói Kör, 2016

, , ,

Van véleményed? Oszd meg velünk!

Powered by Facebook Comments